Kálvária (2024)

A sánforfalvi Templomkertben, a sétaút mentén iparművészeti szempontból is értékes stációképek láthatóak, melyek a pécsi Zsolnai-gyárban készültek. A kálvária reliefjeit Domonkos Béla szobrászművész készítette el.

1956-os emlékmű (2024)

A templom melletti Szabadság téren található az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti hőseinek emlékműve. A 2017-ben felállított emlékmű alkotója Simor Márton szegedi szobrászművész volt, aki a lyukas zászlót egy fehér galambbal ábrázolta.

Budai Sándor Emlékház és Tájház, Citeramúzeum (2024)

A sándorfalvi híres művésznek, Budai Sándornak állít emléket a szülőházában berendezett tárlat. Az Emlékházban kiállított használati tárgyak a század eleji hangulatot adják vissza, amelyben a művész is felnőtt. Emellett egy Európában egyedülálló citeratörténeti kiállítás is található az egyik szobában, amely a sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekar több mint fél évszázados történetét mutatja be.

Nádas-tó Bivalyos Ökosétány (2023)

Sándorfalva új turisztikai látványossága a Nádastó Szabadidőpark mellett létrehozott bivalyrezervátum, ahol a víztükör felett, embermagasságú nádasban sétálhatunk egy pallósoron az állatok között.

Az újonnan létrehozott 500 méter hosszú tanösvény vagy más néven ökosétány egy a természettel harmonizáló geometrikus építészeti különlegeség, amelyet a Paradigma Ariadné építészstúdió alkotott meg. A sétány mentén álló építmények többnyire fából készültek, a pallóssor vonalvezetése pedig egy ívet követ. A tanösvényen a bivalyistállón kívül három „merengő” is található, amelyekből a bivalyok életét figyelhetjük meg.

Az út legvégén egy kilátó vár, ahonnan szemügyre vehetjük a természet tájformáló erejét és a vízi világ csodáit. A meredek lépcsős épületet Báló Tiborról nevezték el, aki aktívan részt vett a környék turisztikai fejlesztésében.

Nádas-tó (2021)

Sándorfalva északi végénél több kisebb bányató található, ezek közül a legnagyobb Nádas-tó néven híresült el. A vízfelületek az itteni homokbányászat miatt keletkeztek, és a környékbeli réteken megtelepedő különleges orchideafajok miatt a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartoztak. A város önkormányzata turisztikai szempontból kezelésbe vette a területet, ahol strandot és horgászhelyeket alakított ki.

A strandot a várossal egy közel 1 km hosszú kerékpárút is összeköti, amely egy erdősáv mellett halad.

Nepomuki Szent János (2021)

Az alföldi szakrális népélet egyik jelentősebb emléke a Sándorfalva határában található Nepomuki Szent János-szobor. Az úton és vízen járók védőszentjének barokk szobrát 1947-ben állították a Csongrádi úton, amelyet Kelemen Kristóf és Szocsányi László készített. A szobor a Lénia bejárata előtt áll, ezt az utat a Sándorfalvára települt algyői árvízkárosultak használták egykoron ingázásra a két település között.

Szalakóta Látogatóközpont és Fehértavi Ornitológiai Tábor (2021)

A Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei madarász székhelye közvetlenül a Fehér-tó mellett található, a sándorfalvi Macskás-gyepen. A csoport a tó madárállomány-felmérésével, és azok élőhelyeik vizsgálatával foglalkozik, emellett természetvédelmi tanfolyamokat és táborokat is szerveznek.

A Nemzeti Park és a Madártani Egyesület közös munkájának eredményeképpen 2019-ben nyílt a Fehér-tó legújabb attrakciója, a Szalakóta Látogatóközpont. Az ökoturisztikai, oktatási és kutatási programoknak, madarász táboroknak helyet adó épület, egy kilátóval, egy tanösvénnyel és „Madárbarát kert”-el bővült.

Sándorfalvi keresztek (2021)

Török-kereszt, 1904

Közösségi kereszt, 1954

 

Alsótemetői kereszt, 1951

Felsőtemetői kereszt, 1896

Pallavicini-díszsírhely (2020)

Pallavicini család sírhelyét 2013-ban hozták létre a sándorfalvi „felső” temetőben, de a város alapítójának kívánsága, hogy egy családi sírhelyen nyugodjanak majd igen csak kalandos úton valósult meg végül.

1945. október 12-én Bécsig üldözték az ország egyik legnagyobb uradalmán közel egy évszázadon keresztül mintaszerűen gazdálkodó családot. Pedig Pallavicini Sándor 1879-ben, a nagy tiszai árvíz után a saját birtokán adott lehetőséget új élet kezdésére, ebből a tanyaközpontból alakult ki a mai Sándorfalva magja.

A Pallavicinieknek a Tisza melletti Ányáson már állt az 1850-ben épült, temetkezési helyként szolgáló kápolnájuk, amelyet a II. világháború után leromboltak. A család megmaradt tagjai a háborúk elől Csehországba menekültek, és Sándort végül itt érte a halál. A családfőt a Jemnice kápolnájában temették el, de ezt az épületet 1945-ben államosították, a sírokat pedig lerombolták. A család végső nyughelyéül szolgáló parcellát Alfonso Pallavicini hozatta létre a sándorfalvi temetőben, és itt nyugszanak az 1789 után született családtagok.

„akik békében nyugodhatnak itt a földben, ami egykor hozzájuk tartozott.”

Sándorfalvi-erdő (2020)

A Dél-Tisza-völgy alsó szakaszára a Kiskunsági Nemzeti Park is rátetette a kezét, ugyan is itt húzódik az 1976-ban védetté nyilvánított Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet.

Sándorfalva határában, a csongrádi műúttól keletre húzódik a tájvédelmi körzet legnagyobb egybefüggő erdeje, a Sándorfalvi- vagy más néven Vöröscsárdai-erdő. A homokra telepített igen változatos árnyas többek között homokbányát, szikes laposokat, homoki gyepeket, és telepített tűlevelű erdőket is rejt. Emellett több olyan ritka növényt, mint a pirosló hunyort (Helleborus purpurascens), illetve a szártalan kankalint (Primula vulgaris) is regisztrálták már itt, amelyek nem őshonosak az Alföld vidékein.

Tan- és Sétaösvény (2019)

A sándorfalvi homoki erdők bemutatására 2001-ben a Városszépítő és Környezetvédő Egyesület, a Égáz - Dégáz Zrt. és a Dalerd Zrt. közösen hozta létre a Tan- és Sétaösvényt. A mintegy 1,1 km hosszúságú tanösvény mentén ismertető táblák segítették a tájékozódást, de sajnos az idő során a táblák megrongálódtak vagy eltűntek. Napjainkban az Alföldre jellemző növénytársulások mellett elsősorban a madárvilág figyelhető meg itt. A tanösvény mentén szépen felújított erdei pihenő és iskola várja a látogatókat.

Szent István (2019)

A sándorfalvi katolikus templom mögötti kertben látható Kelemen Kristóf szobrászművész, Szent István-szobor alkotása. A bronz, mellszobrot 2000-ben a Millenniumi ünnepség keretében állították fel.

Pallavicini-kastély (2019)

A település alapítása előtt már állott a híres Pallavicini család itteni kúriája, melyben az őrgrófnak is volt szobája, ezért terjedt el a vadászkastély kifejezés a helyiek körében. 

A város központjában található neonklasszicista épületet 1879 körül építették, és az uradalmi ügyintéző otthona és irodája kapott itt helyet. Az épület a Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség székhelye volt, majd a II. Világháború után államosították, óvodát és iskolát alakítottak ki benne. 

2010-ben a hangulatos park közepén álló műemléképületet felújították, termeiben állandó és időszaki kiállítások kaptak helyet. Az itt található Pallavicini Emlékszobában egy egész tárlat foglalkozik a család történetével, mely jórészt a mindennapokat felidéző emléktárgyakból, bútorokból és dokumentumokból áll. A többi terem a város történetelmét és a helyi népéletet mutatja be egy helytörténeti gyűjtemény keretében.

Szűz Mária Szent Neve templom (2019)

Sándorfalva mai magja egykoron uradalmi majorság volt, és a település fejlődése az 1879-es tiszai árvíz után indult meg, miután az algyői árvízkárosultak települtek be ide. Kezdetekben az 1880-ban épült plébánia udvarán lévő melléképületben miséztek a helyi katolikusok. Pallavicini őrgróf támogatásával készült el a ma is álló római katolikus templomot 1882-ben. Az eklektikus stílusú épületet a váci püspök szentelte fel Szűz Mária tiszteletére.

A szentély főoltárképe Szűz Máriát ábrázolja, ezen kívül még egy Szent Anna mellékoltár is található az épületben. A templom belsőfalain látható, a Biblia jeles személyiségeit és a magyar szenteket ábrázoló szekkók, melyeket Ádám Sándor festette 1945-ben.

Református templom (2019)

A múlt században rohamosan gyarapodó református lakosság miatt szükségessé vált egy templom felépítése Sándorfalván. A falu akkori elöljárósága egy telket bocsátott a helyi reformátusok rendelkezésére templom építése céljából, amelyen 1940-ben szentelték fell az elkészült istenházat.

A templomot nagylelkű adományikból sikerült berendezni, ugyan is Vince József újszegedi asztalosmester a mózesszéket adományozta a közösségnek, Teleki Sándor és neje pedig a szószéket készíttette el.

Csikós-csárda (2017)

Az uradalom idején telepített árnyas rejti az egykoron igen népszerű pihenőhelyet, a Csikós-csárdát.

Az épület régen a vadászok törzshelye volt, de manapság más sajnos csak pókok és rágcsálók lakják.

Sándorfalvi-halastavak (2013)

A Sándorfalvi-halastavakat, vagy más nevén Fertői-halastavakat a Fehér-tó mellet elhaladó műút átellenes oldalán alakították ki 1990-es években, hogy a haltermelést bővítésék. A több tóból álló halastórendszert gátak határolják, amely mentén lévő nádszegélyek a vöcsök- és récefélék fészkelő helyül szolgál. Napjainkban a tó legnagyobb kiterjedésű nádszigetében pedig hazánk valamennyi gémféléje költ is.  

Az állóvíz látogatásához a Kiskunsági Nemzeti Park és a halgazdaság engedélye szükséges.

Atkai Holt-Tisza (2012)

A hatalmas patkó alakú holtág egy országos jelentőségű természetvédelmi terület, amely a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet fontos része.

A levágott kanyar a Tisza szabályozásakor 1862-1889 között átmetszéssel alakult ki. Jelenleg a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai fáradoznak a terület értékei megőrzésén, amelyhez alapvető feltétele a parti sáv természetes állapotának megőrzése és zavartalansága. Az állóvíz igen kedvelt horgászhely is, a rekordfogások éllovasa is a szúnyogos néven emlegettet holtág.

Az Atkai-holtág a Tisza alsó szakaszán található, közigazgatásilag Sándorfalvához tartozik.

Sasér (2012)

A  Dél-Tisza-völgy egyik ártérben terül el a szigorúan védett és csak engedéllyel látogatható Sasér. 

A 87 ha kiterjedésű védett terület egy a folyó szabályozásakor átvágott Tisza-kanyar, és az ásott folyómeder által körülvett félsziget. A terület túlnyomó része füzes, szürkenyáras természetes erdőtársulás, amelyet elszórtan korhadó vén óriásfüzekkel tarkított, festői szépségű rét övez. Itt alakult ki egy kiskócsag, üstökös gém, bakcsó, és szürke gém párokból álló hatalmas gémtelep, amelynek elsősorban gazdag kiskócsag állománya képezi különleges természetvédelmi értékét.