A Mindszenti strand a település központjától 1,5 kilométerre található a Tisza homokos partján. A szabadstrand nem csak a fürdőzők, hanem vízitúrázók kedvelt helye. A fürdőhelyen büfé, kemping és kutyastrand is található.
Festőkagyló (Unio pictorum)
A festőkagyló hazánkban nagyobb álló- és folyóvizekben gyakori. A kagyló a nevét onnan kapta, hogy évszázadokkal ezelőtt a festők a kagyló héját tálként használták a festékek színének kikeveréséhez.
Tavi szitakötő/ barna óriásacsa (Anax parthenope)
Óriás szitakötő/zöld óriásacsa (Anax imperator)
Az óriás szitakötő nálunk országszerte megtalálható, gyakran látható mezőgazdasági területeken is.
A szitakötő impozáns, nagytermetéről és élénk kék színéről könnyen felismerhető.
Galaj-tarkaaraszoló (Epirrhoe alternata)
A galaj-tarkaaraszoló hazánk minden területén elterjedt és gyakorifaj.
Az egyedi mintázattal rendelkező araszolófaj május és szeptember között repül.
Közönséges vándormoly (Nomophila noctuella)
A közönséges vándormoly hazánkban elterjedt és gyakori molyféle.
A lepke nyugalmi állapotban hosszúkás és keskeny alakú, ilyenkor könnyen felismerhető.
Tavi rabló/ kis rablószitakötő (Lestes virens)
A tavi rabló országszerte elterjedt, de a síkvidékeken gyakori csak. A szitakötő elmocsarasodott tavak és lápok környékén figyelhető meg. A jellegzetes szárnyjegye alapján jól elkülöníthető a család többi fajától.
Homoki hiúzpók (Oxyopes heterophthalmus)
A Homoki hiúzpók főleg pusztákon gyakori, de alacsonyabb bokros legelőkön is elfordul, sőt ritkán parkokban és keretekben is megtelepszik. A pók napközben, többnyire a növényzeten ücsörög, ahol zsákmány után kutat. A rovar vadászó életmódot folytat, képes nagyon gyorsan futni, és a macskához hasonló módon tud a zsákmányára ugrani.
Derespók (Uloborus walckenaerius)
A derespók viszonylag ritka faj, amely a szellős, nyitott területeket kedveli.
A pókfaj nem rendelkezik méregmirigyekkel, ezért zsákmányukat inkább gúzsba kötik.
Répalepke (Pieris rapae)
A répalepke egy kis termetű, gyakori, egyszerű szárnyrajzolatú fehér lepke. A nőstény elülső szárnya sárgás, rajta két fekete pötty van, viszont a hímek szárnyán csak egy folt található, sőt néha még az is kihalványodott vagy hiányzik. A lepke szántóföldeken, keresztesvirágú növényeken tavasztól őszig előfordul.
Kardfarkú lepke (Iphiclides podalirius)
A kardfarkú lepke hazánkban gyakori, évenként 2-3 nemzedéke van. A későn kelő pillangóknak a faroknyúlványa kissé hosszabb, mint az első generációbelieké a hőmérsékleti hatások miatt.
Fekete trágyatúró (Onthophagus verticicornis)
A fekete trágyatúró az ürülék „megmunkálásának” nagymestere, előfordulhat réteken, erdőkben és kertekben, ahol trágya is van. A felnőt példányok áprilistól jellenek meg, míg a hímek a trágyában dolgozna, addig a nőstények alagutat ásnak a földbe peterakás céljából.
Lóherebagoly (Hadula trifolii)
A lóhere bagolylepke a legelterjedtebb és a leggyakoribb bagolylepkénk.
A lepke élőhely tekintetében nem válogatós, szinte bárhol előfordul.
A rovar legfontosabb határozójele a jellegzetes "W" alakú fehér pötty sor a szányán.
Boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva)
A boróka-tarkadíszbogarat Magyarországon csak 1999 óta tartjak számon, de azóta azonban igen csak elszaporodott. A fémszínű bogár a legyengült tujákat támadja meg, és sajnos el is pusztítja azt.
Gyakori acsa/nyári karcsúacsa (Aeshna affinis)
A gyakori acsa Magyarországon országszerte megtalálható, de főleg az Alföldön lehet találkozni vele.
A szitakötő vadászat közben gyakran megfordul erdős, ligetes területeken, kertekben, és parkokban is.
Az acsafaj nőstényei halvány sárgásbarnák, míg hímek potroha fekete-kék.
Közönséges virágdíszbogár (Anthaxia fulgurans)
A közönséges virágdíszbogár mindenhol gyakori, a kifejlett példányok virágporral, virágokkal és levelekkel táplálkoznak. A smaragdzöld színű bogarak a családtagjaiktól jól elkülöníthető mintázattal rendelkeznek.
Aranyos fürgekarolópók (Philodromus aureolus)
Az aranyos fürgekarolópók hazánk egyes tájain gyakorinak számít, kedveli az erdők alacsony fáinak és bokrainak ágait, de parkokban vagy gyümölcsöskertekben is megél. A kifejlett pókkal májustól októberig találkozhatunk. Az faj azonosítása a potrohán lévő fára emlékeztető mintázatról lehetséges.
Veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus)
A veresnyakú árpabogár egész Európában előfordul, de többnyire csak a síkságon és az alacsonyabb dombvidéken okoz károkat. A rovar kártétele messziről felismerhető, ugyanis a vetés fertőzött foltjai fehéres színűek lesznek, és innen ered az állat „vetésfehérítő" elnevezése is.
Aranyszínű dudvamoly (Anania verbascalis)
Az Aranyszínű dudvamoly száraz és meleg helyeken fordul elő, kedveli a homokos és sziklás területeket egyaránt. Az egyedi barnás mintázattal rendelkező lepke júniustól augusztusig repül.
Kis farontó lepke/almafarontó lepke (Zeuzera pyrina)
A kis farontó lepke, vagy másnéven almafarontó lepke a gyümölcsösökben és a faiskolákban gyakori, de a kertünkben is megfigyelhető. A lepke hernyója főleg almát, körtét, birset, és diót kedveli, és nemcsak az idős beteg fákat, hanem a fiatal, ép fákat is károsítja. Fehér alapszínű lepkét könnyű felismerni a szárnyain lévő sűrű szürkés-kékes foltokról.
Aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta)
Az aranyos bábrabló hazánk lomb- és tűlevelű erdeinek lakója.
A leghasznosabb futóbogarunk, ugyanis a bogár élete folyamán körülbelül ezer hernyót és bábot eszik meg.
A futóbogár hosszú ideig él, már bizonyított, hogy egyes egyedek a 4 éves kort is elérték.
Nagy sarlósfürkész (Ophion luteus)
A nagy sarlósfürkész hazánkba mindenütt gyakori, a kifejlett példányok késő tavasszal vagy nyár elején bújnak elő. A darázs testének színe rozsda- vagy sárgásbarna, a potroha sarló alakban hajlott. A fürkészdarázs lárvái főleg lepkehernyókban fejlődnek, ezzel gyérítik gazdaállat állományát.
Túra: Ország Közepe Turistaút (2021)
„Ha van még a világonAmit nem láttál, és nem hallottál.Ha van még a világonAmit nem éreztél, s nem próbáltál.Ha van még a világonOlyan, ami kicsit is érdekel.Ha van még a világonAkkor élned kell, még élned kell.
Ha azt mondja valaki: te nem voltál mindig ilyen,Gondold végig az életed, egyszer lenn, egyszer fenn.Vedd észre magadon a változást a múlttal,Hidd el, hogy akarod a többet és az újat.”
(Ladánybene 27)
 |
| Ország Közepe Turistaút |
Kápolnák Útja 03.
Kápolnák Útja 03.
Az Ócsa és Táborfalva között húzódó „Ország Közepe Turistaút” szerencsére megadta annak lehetőségét, hogy gyalog túrázva közelítsük meg a számunkra oly becses és bakancslistás Pusztavacsi emlékhelyet. De nem csak erről szólt ez a kevésbé ismert jelzett útvonal, hanem hogy a szokásosnak mondhatóan most is útbaejtsünk az ország kevés templomromjai közül még egyet. S hogy hűségesek maradjunk a Kápolnák Útja szellemiséghez felkutattuk Újlengyel kissé eldugott kápolnácskáját is, ha már itt jártunk.
A forró nyári nap ugyan nem kedvezett a síkvidéki poroszkáláshoz, de szerencsére a turistaút szinte végi akác és más érdekes erdőkben haladt.
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Táborfalva (Z) - Pusztavacsi-erdő - Ágoston major - Strázsa-hegy - Látó-hegy - Pusztavacsi Erdészet - Pusztavacsi templomrom - Ország Közepe emlékmű - Telepolszki-kereszt - temető - Újlengyel
Táv és szintemelkedés:
24,4 km/ 91 m
 |
| Balerina |
Újlengyeli kápolna (2021)
A Kossuth és Rákóczi utca sarkán lévő kápolnát a községi önkormányzat építette 2001-ben. Az épület mellet egy „sportkert” található, ahol egy játszótér is kialakításra került.
Hősi emlékmű (2021)
A temetőben áll az idegenben elhunyt újlengyeliek emlékhelye.
A keresztből és angyalos szobrokból álló kompozíciót 2013-ban állíttatta a helyi önkormányzat.
Nagyboldogasszony templom (2021)
Újlengyel katolikus temploma 1954-ben épült, és az általános iskola szomszédságában áll.
Az épületet egy takaros templomkert veszi körül, ahol emlékmű, kereszt és egy Lourdes-i barlang is látható.
Hársfa tanösvény (2021)
Az Újlengyeli Általános Iskola ökoiskola lévén mindig is nagyhangsúlyt fektettet a természet megóvására. Az iskolájuk utca frontját lévő bozótost is madárbarát kerté alakították, ahol egészévben ügyeltek az állatok etetésére és itatására.
A sajnos a helyi önkormányzat egy napon úgy döntött, hogy kikövezi az iskola előtti terület, és parkolót alakít ki itt. A gyerekek és tanárok persze ezellen bátran tiltakozta, de csak annyit sikerül elérniük, hogy az itt álló öreg hársfákat meghagyják.
Majd végül az iskolások és önkormányzat közös erőfeszítéssel egy tanösvényt alakítottak ki a terebélyes fák alatt, amely a helyi közösség mindennapját mutatja be, és ezen kívül felhívja figyelmet a természetvédelem fontosságára.
Evangélikus és Református templom (2021)
Az újlengyeli reformátusok és evangélikusok közös temploma 1998 és 2000 között épült az önkormányzat által átengedett telken. Az épület elkészültében jelentős szerepet vállalt Kulima Józsefné és testvére Tóth Józsefné, akik házról-házra járva gyűjtötték az adományokat az építkezéshez.
Az épületnek kezdetekben még nem volt tornya, de a gyülekezet összefogásának, és gyűjtésének köszönhetően ez is megvalósult. Végül a ma látható formáját 2015-re nyerte el a templom.
Gidrán Major (2021)
Újlengyel külterületén, Körösi úton található a Gidrán Major, amely egy családi gazdaság, ahol falusi turizmussal is foglalkoznak. Az erdei környezetben fekvő szálláshely bungalókkal és kempingezési lehetőséggel várja a nyugodt csendes pihenésre vágyó vendégeit.
A szálláshely szabadidőparkkal rendelkezik, de túrázni, hintózni, quadozni környéken és van mód a lézerharc kipróbálásra is. A majorban lehetőség van a lovakkal való ismerkedésre, de teljeskörű lovasoktatás is folyik itt.
Magyarország közepe (2021)
Magyarország földrajzi középpontján elhelyezett jeltorony Pusztavacs határában található, egy hazánkra oly jellemző homokpusztai gyeppel borított, ligetes parkban.
Az 1978-ban Kerényi József tervei alapján épített 11m magas vörösfenyő nyolcszögletű, gúla formájú épület a településtől 1 kilométerre található egy réten. A jeltorony alatt egy napóra is látható, amely Gáti Gábor szobrász munkája. Kissé távolabb tőle pedig a Magyar Természetjáró Szövetség faragott tölgyfa oszlopa áll.
Napjainkban a terület rendjéért a Duna–Ipoly Nemzeti Park felel, ugyanis a 4,6 hektáros emlékpark egy természetvédelmi terület. De ez nem volt mindig így, az 1982-től három éven át megrendezett Béke-fesztivál az akkori szervezetlenség miatt óriási mértékben szennyezte az itteni környezetet. A fokozódó helyi tiltakozás miatt 1985 után a réten való fesztiválozást beszüntették, és védetté nyilvánították.
Ötpontos tökkeresztespók (Araniella opisthographa)
Az ötpontos tökkeresztespók hazánkban a száraz lombos és tűlevelű erdőkben gyakori. A „tökre” emlékeztető pókkal általában fákon, erdős bokros területeken, cserjésekben, és sövényeken találkozhatunk. A rovar az araniella nemzetséghez tartozik, amely fajait egymástól nagyon nehéz elkülöníteni.
Vonalas busalepke (Thymelicus lineola)
A vonalas busalepke Magyarországon mindenütt előfordul, júniustól augusztusig lehet találkozni vele. A lepke alapszíne barnássárga fekete szegéllyel, a szárnyának fonákja pedig okkersárga.
Szent Ágoston templom (2021)
A Béke téren álló neogótikus templomot 1884-ben Koháry-Koburg Fülöp gotai herceg építette, amely az uradalma középpontjában állott. A Szent Ágoston püspük tiszteletére felszentelt épület tornyát később,1900-ban kapta. A templombelső különlegessége, a torony aljában látható Krisztus-corpus, amely az edelényi Koburg-kastély kápolnájából került ide.
I. világháborús emlékmű (2021)
Pusztavacs I. világháborús emlékműve a római katolikus templom oldalában látható. A bronzdomborműves alkotás Bradofka Anna iparművésznő munkája, és Fülöp Józsiás Szász-Coburg és Gothai herceg adományából készült el.
Aradi vértanúk emlékműve (2021)
A Hunyadi téren, a templomrom szomszédságában állnak az
aradi vértanúk kopjafái, amelyeket Fehér Tibor fafaragó népi iparművész
készített 1990-ben.
Azt viszont kevesen tudják, hogy a Nagykunsági Erdészet által felajánlott tölgyfából készült szobrok eredetileg, az Országközepe Emlékhely mögötti erdő bejáratán álltak.
Pusztavacsi templomrom (2021)
A Pusztavacsi templomrom a település központjában áll és egy "Zarándokpark" veszi körül.
Az itt álló egyhajós, gótikus templomot 1440 körül építették, kőből és téglából. "Vacs" lakói a török dúlás követően elmenekültek a faluból, és ekkor pusztult el a templom is.
Az épületmaradvány 1960-ban nyilvánították műemlékké, azóta állagmegóvás nem történt az épületen.
Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides)
A gabonafutrinka a sík és kevéssé lejtős búzatermők egyik jelentős kártevője. A bogár május végén, június elején jelenik meg a vetésben, ahol gabonaszemekkel táplálkozik. Manapság kisebb jelentőségű a rovar kértétele, a hatékony vetésforgó, és számos természetes ellenségének elszaporodása gyéríti populációt.
Pusztavacsi Erdészet (2021)
Az itteni erdészet alapjait a Coburg hercegi család tette le, amikor az 1800-as években létrehozták a mára több ezer hektáros Pusztavacs-Mikebuda-Csemő erdőtömböt. Ezen az erdőterület működő vadgazdálkodás az elmúlt másfél évtized fejlesztéseinek köszönhetően az ország egyik legkedveltebb vadászhelyé lépett elő. A napjainkban már kiváló minőségű dámszarvas trófeákkal is büszkélkedhet.
Fűbagolyfürkész (Amblyteles armatorius)
A fűbagolyfürkész az egyik leggyakoribb valódi fürkészdarazsunk, amellyel sövényeken, erdei utakon és tisztásokon, különösen a sűrű aljnövényzetben találkozhatunk vele. A fürkészdarázs nyáron virágporral táplálkozik, ezért előszeretettel gyűjtöget kertünk ernyősvirágzatú növényein is.
Közönséges fémlepke (Adscita statices)
A közönséges fémlepke elsősorban a nedves területeket részesíti előnyben, de ritkán szárazabb réteken is találkozhatunk vele. A lepkével májustól augusztus végéig figyelhető meg elsősorban vadvirágokon.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)