A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bihar-hegység. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bihar-hegység. Összes bejegyzés megjelenítése

Köves-Körös (Crişul Pietros) (2016)

A Petroszi- vagy más néven Köves-Körös a Bihari-hegységben található, Galbenai Alsó-kőközében születik és vele egyesülő Bulz-patakkal robog sebesen a Belényesi-medence felé.

A folyó nevéhez méltó sziklás medrében kisebb zúgok és látványos sziklamedencék láthatóak. A hegyek között kacskaringózó vadregényes patakvölgyében sok szurdok és barlang is található.
A folyó több helyi szakaszát érdemes felkeresni, mert szép túrákat tehetünk a Köves-Körös környezetében.

Túra: Szamos Bazár körtúra (2016)

„Ne tessék visszariadni a névtől, ez olyan bazár, ahol nem zsarolnak meg senkit, itt nem árulnak semmit pénzért, mindent ingyen élvezünk...”

(Czárán Gyula)


Egy korsó mind felett


forrás: bihariturak.hu

Útvonal:

Glavoj(PI) - Pádis-rét - Varasóház (PO) - Aragyásza-barlangMelegs-szamos - CukorvárBelvedere - Varasóház (SI) - Pádis (SKO) - Glavoj

Táv és szintemelkedés:

21,5 km/ 764 m



Zöld volt a határ

Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)

Üde erdőkben, kora tavasszal találkozhatunk a pirosló hunyorral. A növény a zöldes-piros színű csészelevelei miatt kapta nevét. De ne dőljünk be szépségének amellett, hogy védett igen mérgező is! 

Bihari kakastaréj (Pedicularis limnogena)

A bihari kakastaréj Erdély növényvilágának egyik legféltettebb ritkasága. Eme nemes virággal a lápok szegélyzónájában és források környékén találkozhatunk, a fenyves- és az alhavasi régiókban.

Pádis (2016)

Az Erdélyi-szigethegységben található, 1225 m magasságban fekvő Pádis, amely egy mindössze 36 négyzetkilométer területű fennsík. Itt azonban összezsúfolva annyi természeti csoda található, mint talán sehol az egész Földön.
A Szigethegység magasabb régióiban található egykori pásztor telepeket napjainkban megpróbálják a turizmus igényeire átalakítani. A Pádis menedékház körül is a szállás kínáló házak szétszórtan helyezkednek el., de megtalálhatóak a régebbi tanyák is itt.

Belvedere kilátó (2016)

A Belvedere sziklaerkély az egyik olyan, meglátogatásra méltó különlegesség a Szamos-bazár számtalan szépségei közül. Ha feljutunk a csúcsra, akkor 1293 méteres magasságból csodálhatjuk meg az elképesztő panorámát. Érdemes letekinteni a mélybe is, mert a sziklafal alatt kanyarog a zubogó Meleg-Szamos. 

Cukorvár (Cuptorul) (2016)

A Cukorvár a következő látványosság, ami az utunkba akad, ha az ajánlott útvonalon kerüljük meg a „bazárt”. Eme szikla tetejére fel lehet mászni, ahonnan Pazar kilátás nyílik a Varsó fölé magasodó csúcsokra és még egy barlang is található a közelben. Innen viszont meredeken visz felfelé az ösvény, míg el nem éri a magosabban fekvő másik kilátó pontot.

Baál tornya (Capita) (2016)

Méretes szikla torony magasodik a Szamos meder fölé, melyet a piros körút érint. A Baál-tornynák elnevezett szikla a hegységet alkotó mészkőből áll és az erózió formálta ki mai alakját.

Belcazar palotája (p. Honu) (2016)


A Szamos-bazár nagykörútja során sok érdekes szikla képződmény és barlang esik utunkba. Az egyik ezek közül Belcazar palotája nevet kapó barlang, amely egy magas, keskeny folyósból és egy nagyteremből áll. 


Moloch-vízesés (Casc. Moloch) (2016)

A Szamos-bazár több vízesést is rejt magában, de mid közül kiemelkedik a Moloch–vízesés, amelyet Czázán Gyula nevezett el és a románok is meghagyták magyar a nevét.


A vízesés maga egy szikla oldalában ereszkedik bele a Szamosban és egy kanyonszerű vájatott mélyített már az évszázadok során a mészkősziklába. 
A bazárt megkerülő túra alkalmával többször is elénk vetül fenséges látványa, de érdemes patak medrét is végig járni, innen még fenségesebb kép tárul elénk a vízesésről.

Szegett tapló (Fomitopsis pinicola)

A szegett tapló elsősorban lucfenyőkön élő és holt fatörzsön fordul elő. Színessége miatt előszeretettel használják koszorúk díszítésre ezt az évelő, nem gyakori fajt.

Egyenesen át (2016)

Meleg-Szamos (Someşului Cald) (2016)

A Meleg-Szamos a Bihar-hegység keleti lejtőjén, a Vlegyásza déli oldalán ered, majd az Aragyásza- és a Feredő-patakkal egyesülvén már folyót alkot. A Szamos-bazárt bejáró szoros a folyó legfestőibb szakasza, ahol méretes sziklafalak közt kanyarog egy szűk völgyben. Ezt a környéket egykoron Czárán Gyula tárta fel, és ő adta a tájnak a mai magyar nevét.
A Meleg-Szamos forrásvidékét elhagyva keresztülfolyik Bihar és Kolozs megyén, majd egyesül Gyalu alatt a Hideg-Szamossal.

Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)

A kárpáti sáfrány a Kárpátok és a Balkán-hegység endemikus növénye.
A Keleti–Kárpátokban, Észak–Erdélyben az alhavasi réteken hatalmas kolóniát alkotva él eme törékeny szépség. Könnyen felismerhető élénk lila színéről és szív alakú szirmairól, melyen egy fehér kiálló csík, a főér fut végig. Kora tavasszal már ott virít az erdei tisztásokon.

Túra: Kibővített Csodavár kör (2016)

„Miként uralkodó királyi székében,
A Bihar úgy trónol fenn a magosságban,
Ugy néz le ránk onnan légpalotájából;
- Alakján hatalom, arczán méltóság van.

(Czárán Gyula)

A pokol tornácán


forrás: bihariturak.hu

Útvonal:


Glavoj (KSO)- Ponor-rét - Csodavár (KO) - Kilátók - Galbina-szirt(SO) - Eszkimó-jégbarlang(SI) - Bársza-katlan - Fekete-tó - Bál-rét (PI) - Glavoj


Táv és szintemelkedés:

19 km/ 1145 m



100 holdas pagony

Vár-patak (V. Cetatii) (2016)


A Vár-patak több karsztforrás összeolvadásából keletkezik a Glavoj-réten. Miután végigcsordogál a réten, egyesül a Ponor-patakkal és tovább siet a Csodavár felé. 

Két nagy vízesése is van az egyik a már említett Csodavárnál, a másik pedig az Eminenciás-vízesés, amelyet a Galbina-patakkal közös hoznak létre.

Fekete-tó (Lacul Negru) (2016)


A Fekete-tó (esetleg Feneketlen-tó) egykoron víznyelő volt csak „eldugult”. Egy kis patak táplálja az azóta sötétére színeződött tó vizét.
A látványosság a Bársza-katlan páratlan szépségeinek egyike.

Tavaszi tőzike (Leucojum vernum)

A tavaszi tőzike bókoló fehér virágai némileg a hóvirágra hasonlítanak, nem hiába hisz mindkét kora tavaszi virágunk azonos családból származik. A védett növény a természetben leginkább ártéri erdők aljnövényzetében fordul elő, ahol üde virágos szőnyeget alkot még jóval a lombfakadás előtt.  Figyelem a hagymája mérgező!

Bárzsa-katlan (Groapa de la Barsa) (2016)


A Bársza-katlan egy nagyobb területű zárt medence, amelyet meredek gerincek vesznek körül.


A katlan alatt hatalmas barlangrendszer található, a Fekete-, a Bársza- és a Zápogye-barlang is a föld alatt összekapcsolódik. A több tíz kilométer hosszú barlangjáratok különlegessége, hogy az eltelt idők során komoly jég mennyiség halmozódott fel bennük. A Bársza-katlan központi látnivalója, a Fekete-barlang, amely a feketés árnyalatú sziklákról kapta nevét. Közvetlenül a járat előtt az erős sodrású víz által létrehozott különböző oldási formákkal találkozhatunk.

Mocsári gólyahír (Caltha palustris)


A hegyvidéki tocsogók, patakpartok, nedves rétek virágát szinte mindenki ismeri, mocsári gólyahír ugyan is gyakori tavasz végi virág. Tömeges megjelenésével festi aranysárgára a láp-és mocsárréteket, patakok partját, sőt néha a virág is a vízből emelkedik ki.