Fehér-tó (2015)


A Kardoskúti határában található szikes tó a Dél-Tiszántúl legértékesebb időszakos vízállású és speciális vízutánpótlású vízfelülete ezért is Magyarország csodáinak egyike.
A Fehértó medre a Maros egyik mellékágából alakult ki, a vízellátása pedig igen sajátos módon történik, ugyanis a felszíni feletti és a felszín alatti vizek is egyaránt táplálják a tavat. A tó területe esős időjárás esetén néha 2 négyzetkilométer nagyságúra is megnövekszik. Az aszályos időszakokban viszont kiszáradhat a tófenék és így kialakult fehér foltokon megjelennek a sótűrő növényék. A vízfelület nevének eredete is erre a jelenségre vezethető vissza.

A Kardoskúti tórendszer igazi értéke még is az itt megtelepedő madárvilág. A terület 1979 óta tartozik a ramsari egyezmény hatálya alá, természetvédelmi területeként pedig 1966 óta van nyilvántartva. Ezek a védettségek jó tettek az őszi átvonulásnak, hiszen a darvak és vadludak jelentős hányada állomásozik itt októberben.
A tó körül található vakszikes pusztákon olyan védett növényritkaságok találhatóak, mint például az ősszel tömegesen nyíló vetővirág és a közönséges borkóró. A Kardoskút környéke régészeti szempontból is értékes, ugyan is az itteni ásatások egy középkori templommal rendelkező települést tárták fel. De érdemes még meg említeni a szintén a nemzeti park részét képező a román stílusú csomorkányi templom maradványait is, amely a környék egyik legjelentősebben fennmaradt ilyen jellegű műemléke.

A területen két madárvárta lett kihelyezve a turisták számára. A Nemzeti Park Igazgatósága a tótól északra lévő telepen tervezi egy regionális látogatóközpont kialakítását.


Bókoló bogáncs (Carduus nutans)


A bókoló bogáncs száraz legelők, gyepek, és ugarok gyakori növénye, amely feltűnő piros-lila virágai májustól augusztusig nyílnak.

Mezei tyúktaréj (Gagea pratensis)


A mezei tyúktaréj a tavasz egyik kedves kis virága, amely sárga csillag ékesíti a lombtalan erdők aljában az avart. Az alacsony, vékony, törékeny szárú virág rétek, erdőszélek, patakpartok, tisztások, kaszálók kora tavaszi, március-április virága.

Tömörkényi-erdő (2015)




A Kiskunsági Nemzeti Park egyik legszebb erdeje húzódik Tömörkény és Pusztaszer között. 

A védett árnyas sokszínű élővilágán kívül tájképi érteke is különleges, hiszen itt hömpölyög a Dong-ér csatorna is. Nem hiába, hogy híres természetfotós, Máté Bence is itt alakította ki „csoda” birodalmát.

Túra: Wenckheimek nyomában (2015)

Állj elő, vén Márkus! vedd le a süveget,
Hadd süsse a napfény galamb-ősz fejedet;
Tartsd fel három ujjad: esküdjél az égre,
Atya, fiú, Szent-Lélek hármas istenségre:
Hogy az a darab föld, a melyen most állasz,
Nem tarcsai birtok, - ladányi határ az.”

(Arany János)

Wenckheimek nyomába






A túra hívatalos térképe
Útvonal:

  Wenckheim kastély - Uradalmi magtár - Dondorogi gátőrház - Béla-gát - volt erdészház - Kíhi-gát - Peres-zug - Duzzasztó - Sebes-Körös-gát - volt Madartanya - Csikó-halom - Seres-kert - Bojti-tanya - temető - Wenckheim kastély



Táv és szintemelkedés:

18 km/ 60 m


Tükrös játék

I. világháborús emlékmű (2015)


A Wenckheim–Merán-kastély parkjának északi végében áll egy I. világháborús emlékmű, amelyet a település 284 hősi halált halt fiának emlékére emeltek. Kallós Ede alkotását 1929. május 5-én avattál fel, és az avatási ünnepség József királyi herceg is részt vett.

Osztrák csészegomba (Sarcoscypha austriaca)


Az osztrák csészegomba lomberdőkben a földre hullott, korhadó, nedves faágakon csoportosan terem. A fajt leggyakrabban akác-, éger-, fűz- és juharon lehet látni. Az egyik legkorábban megjelenő gombafajunk, amely februártól áprilisig terem. Az apró gombának se íze, se illata nincsen, ezért konyhai felhasználásra alkalmatlan.

Wenckheim-kripta (2015)


A Wenckheim család körösladányi temetőkápolnája 2 km-re a város központjától található méltatlanul elhanyagolt körülmények között hagyva. A kápolna a nagy múltú család sírboltja is egyben, belsejében mellszobrok és domborművek láthatóak. A kripta részében pedig a családtagok 19 koporsója található. 
Az épület maga Id. Czeigler Antal tervei szerint épült 1825-1826 között klasszicista stílusban. A kör alakú építmény elején található négyoszlopos timpanon pedig valószínűleg a fiatal Ybl Miklós egyik első munkája. Kijelenthető, hogy a műemléképület küllemében a római Panteon kicsinyített másának tekinthető. 

Sebes-Körösi Duzzasztómű (2015)


A Sebes-Körös Körösladány határában álló duzzasztója 1977-ben épült a mezőgazdasági művelésű területek, öntözési lehetőségének biztosítására.A körösladányi duzzasztót nagy szerepet játszik a Sebes-Körös ökológiai állapotának fenntartásában és az itteni halállomány növekedésében. 
A gát kiegészülve a halivadék gondozó csatornával, teljességgel beleillik a Körösök más hasonló a természetet érintő rendszeribe, a terület bejárása pedig kellemes időtöltést ígér

Uradalmi magtár (2015)

Körösladány külterületén a Sebes-körös gátja mellet található az egykori uradalmi épület.
Az 1775-82 között emelt magtár építészeti és gazdaságtörténeti szempontból is jelenetős.