Józsai Szent György templomrom (2019)

A Tócó-patak és a Szil-völgy által határolt területen, a Klastrom-parton állt a józsai templom, amely valószínűleg a 12-13. század fordulóján épült. Az egy hajóból és szentélyből álló, támfalakkal megerősített épület mellet honfoglalás kori temető is húzódott. 1458-ban és 1461-ben a templom bejárata előtti téren még országos vásárt is tartottak, ahol külföldi kereskedők is megjelentek. A virágzó Szentgyörgy mezőváros az 1594. évi krími tatár támadás után hanyatlásnak indult, a település elnéptelenedett, a templom rommá vált.

Az 1970-es években területrendezés során templom maradványait a vizenyős terület feltöltésére használták fel. A megmaradt falak maradványait a Déri Múzeum munkatársai feltárták, majd 1982-ben a rekonstruálták. Napjainkban sajnos a terület fákkal benőtt, kívülről semmi nem látszik a romokból és az sem segít a történelmi emlék megőrzésében, hogy jelenleg lakópark épül a szomszédságban.

Rózsás Csárda (2019)

A Debrecen külvárosának számító Józsa szívében, a 35. főút mentén áll a nagy múltú Rózsás csárda. A helytörténeti adatok szerint az 1700-as években már állt az épület a szentgyörgypusztai Szil-völgyben. Az 1783-as katonai térképen már a Rózsás csárdaként feltüntették, a terület birtokosa pedig ekkor Némethi Andrásné Erős Kata volt. Az 1980-as évek végére a nívós épület igen csak leromlottá vált, az idő vasfoga és a csárdapusztító történelmi korszakok sem kímélték.

A példás megújulást és az eredeti értékek megőrzésének jó példáját láthatjuk Józsán (Debrecen), hiszen a közel 300 éves Rózsás csárda ma is vendéglátó létesítményként üzemel.

Szent György templom (2019)

Józsa középkori templomának védőszentjéről Szent Györgyről nevezték el a 2015-ben épült templomot. Az erőteljes megjelenésű épület Győrffy Zoltán munkája, a felhasznált rusztikus tégla pedig Szent Antal földjéről, Padovából érkezett. Az időtlenséget sugárzó épületet geotermikus padlófűtés rendszerrel látták el, melyet fúrt kutak vize táplál.

Zeleméri templomrom és bronzkori földvár (2019)

A Zelemér nevet viselő vasútállomással szemben, egy kunhalmon áll az egykori templom maradványai. Az épület keletkezését Szent István király rendeletéhez kapcsolják, amelyben az állt, hogy minden „tíz falu” építsen egy templomot. Tehát ennek következtében épülhetett meg Zelemér első, román kori temploma. Azonban a tatárjárás során a település elnéptelenedett, az istenház pedig romba dőlt. A ma is látható templom építése 1310 körül kezdődött, egy késő gótikus, egyhajós, fél nyolcszög alakú támpilléres került ekkor a halomra. Feltételezések szerint a szentély a korábbi a templomból maradhatott meg, ezt régészeti feltárásokkal bizonyították is.

Az 1564-ben János Zsigmond megsegítésére érkező török hadak egyik vezére Hasszán, a temesvári basa bosszúból a védtelenül hagyott Zelemért kifosztotta és felgyújtotta. Az ezt követő évszázadokban a templom követ lassan elhordták.  A valamikor körülbelül harminc méter magas templomtorony mára már csak tizennyolc méternyi csonkja és az északi falnak egy kis darabja maradt meg, amely 1907 óta műemlék. 1938-41 között a Déri Múzeum igazgatójának a felügyeletéve a romokat feltárták és konzerválták. De ezt követően 2000-es évekre a falat több helyen megbontották, a műemlék jelentőségét jelző tájékoztatótáblák pedig eltűntek. A 2014-es felújítás után a műemléket faoszlopokból álló kerítéssel vették körbe, a területet parkosították, pihenőhelyek és főzőhelyek kerültek kialakításra.

Zelemérrel kapcsolatban több legenda is akad, az egyik talán a leghíresebb a szép Marica története. A források szerint itt élt Brankovics György szerb fejedelem, aki eljegyezett egy rácz leányt, Marcziát. De egy idősödő rácz vezér Daniló is szemet vetet a menyecskére, aki egy őszi este szerelmet vallott a vár bástyáján énekelő leánynak. Maricza visszautasította a közeledést, erre a vezér dulakodni kezdett vele. Maricza, hogy tisztességét megőrizze, inkább a halált választotta, és magával rántotta a vágytól megvadult vezért a várárokba.

Túra: Átkelés a Homoktengeren (2019)

„Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,
Elmúlt epedve nyaram,
A hold bőség-szarujában
Szeptember aranya van.

Ez a nyár volt a legszebb,
Mert legszomorúbb nekem.
Elmúlt. Most eldalolom majd
Szeptember éjjeleken.

Mert ez az én sorsom, üdvöm,
Tűnőben szép a nyaram,
Mikor a holdon, a szőkén,
Szeptember aranya van.”

(Juhász Gyula)

Színpompás természet

---

AK-11/2.

A Nyírség egy kicsit megnehezítette a végjátékunkat, és itt most nem a "homoktengeren"' való átkelésre gondolok, és nem is a lezárásokra és az elkerítésekre, hanem gyérül és rossz helyekre kirakott jelzésekkel gyűlt meg bajunk. A Hoportyó megmászása után már csak a zászló hiányzott a kezünkből, hogy kitűzzük a csúcsra, és ezzel meg koronázzuk a háromévnyi erőfeszítéseinket. Felemelő érzés volt Istvántanyán az utolsó pecsétet beütni.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Megyehatár (K) - Nyírlugos - Hoportyó - Istvántanya - Nyírbogát, vm.

Táv és szintemelkedés:

25 km/ 83 m

---

Az utolsó kilométer

Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)

A kifejlett lepkét könnyen fellehet ismerni a a bársonyfekete háromszögletű szárnyai közül a fehér csúcsú mellsőkön húzódó biborvörös harántsávról. Az állat hazánkban szinte mindenütt előfordul, különösen kerteket, érdes kérgű fák törzsét kedveli.

Hoportyó (2019)

A Hoportyó (vagy Koportyok) az Alföld legmagasabb pontja a maga 183 méterével, és a Nyírségben, Nyírbogát közelében található.

A parabolabucka felszínének kialakulása a pliocén kor második felére tehető, amikor is az élő és elhagyott medrek közötti, száraz felszíneket az újpleisztocén szelei megtámadták és futóhomokot fújtak ki belőlük. kb. 4800 évvel ezelőtt még a Nyírség tölgyerdős sztyeppe volt, de a 19. századra a futóhomokot gyümölcsösökkel és akácerdőkel kötötték meg, így megszilárdultak a buckák.

A háromszögelési alapponttal is rendelkező Hoportyó legkönnyebben a kék háromszög turistajelzésen közelíthető meg, mely az Alföldi Kéktúrából ágazik ki.

Vonalas vaspondró (Megaphyllum unilineatum)

Az ikerszelvényesek osztályába tartozó vaspondrók elhalt növényi maradványokkal, gombákkal, algákkal táplálkoznak. Ezért nagyon jelentős szerepük van a növényi részek, az avar, a szerves anyagok lebontásában. Az állat főként az alföldi száraz gyepeken és akácosokban fordul elő.

Tájház (2019)

A helyi önkormányzat döntése alapján tájházat alakítottak ki az Encsencsi u. 2. szám alatt. A tornácos, oromfalas néplakóház az eredeti fa ablakával és lécezett oromfalával a település egyik legnagyobb népművészeti értéke.

A múltat felidéző épületben régi használati eszközök, felszerelések, tárgyak mutatják be az elődök életét.

Árpád-házi Szent Erzsébet templom (2019)

A Szent Erzsébet nevét viselő templom a 19. században épült. Az épület homlokzati fülkéiben Szent Erzsébet és Szent István bronzszobrai láthatóak.

A belsőtér freskói és a főoltár szobra Erzsébet életének eseményeit ábrázolják.

Szent Péter és Pál apostolok görög katolikus templom (2019)

A faluba betelepült ruszin ajkú görög katolikusoknak már 18. század közepén állt egy torony nélküli fatemplomuk. Ennek helyén épült fel 1866 és 1875 között a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, klasszicista stílusú istenház.
Sajnos régi templom ikonosztáza már nem került át az új épületbe, csak a királyi ajtó maradt meg az eredeti berendezésből. A sekrestye baldachinos főoltára a budapesti Rétay és Benedek Műintézetben készült 1910-ben, ugyanebben az évben Mihályi Béla kisvárdai mester által lettek a falakat kifestetve, amelyek 40 évig csak fehéren állottak.

Zöld gyík (Lacerta viridis)

A zöld gyík hazánk legnagyobb testű gyíkfaja, amely az Alföldön, domb- és hegyvidékeken is egyaránt előfordul. A fajt a világos- vagy smaragdzöld színérők könnyen felismerhető, még ha nemek ivarérett korukban eltérőek színezetűek is.

Mezei fátyolvirág (Gypsophila muralis)

A mezei fátyolvirág júniustól szeptemberig virágzik száraz gyepeken, útszéleken, művelt földterületek szegélyén, réteken. A halvány rózsaszín apró virágáról könnyen felismerhető növényt a virágkötészetben is első szeretettel használják.

Túra: Fel a Hármas-hegyre! (2019)

„Késő délután
pecér jön arra ketrechintaján
s a sok visító eb körül
a tájnak renyhe népe összegyül:
bámész sereg,
züllött koldus, pőre gyerek;
kocsmából is a kis lotyó
s sok cserfes asszony s vén szotyó.”

(Babits Mihály)

Szülői felügyelettel

---

AK-11/1.

Hűvös őszies reggelen kezdtük a napot, és a túra elején már meggyült a bajunk egy turistaút elkerítéssel. De a legnagyobb pofon Zudortanyánál jött, ahol az utat teljesen lezárták és hangos ebet is raktak mellé. A kalandozásunk legbátorságpróbálóbb része is itt következett be, hiszen a Gúti-éren két fatörzsön, ügyeskedve kellet átkelnünk. De a Hármashegyalja mindezért kárpótolt bennünket, a forgalmas kis csomópontról csak Zsuzsi hiányzott egy kicsit!

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Megyehatár (K) - Nyíracsád - Buzitapuszta - Vécsey-kúria - Petőrészi-kilátó - Hármashegyalja - Halápi csárda

Táv és szintemelkedés:

29 km/ 95 m

---

Majdnem a évgére értünk ...

Hármashegyi-kilátó (2019)

Az Erdőspuszták legmagasabb pontjaként számon tartott Hármashegy mintegy 151 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.

Nem csoda, hogy az 1980-as évek elején már a kor műszaki elvárásainak megfelelő kilátó állt a „hegyen”. Az idő előre haladtával a 14 méter magas létesítményen a környező fák már túlnőtték, ezért időszerűvé vált az átépítése. Eme építmény helyére 2014-ben egy 25 méter magas kilátót építettet a Nyírerdő Zrt. 

A robusztus fakilátó impozánsan emelkedik a környező fenyőerdő fölé. A sátortetővel fedett kilátószinten pedig egyedülálló erdőspusztai látványvilág tárul a nézelődő elé.

Hármashegyi-tó (2019)

Az Hármashegy lábánál fekvő tavat 1980-ban alakították ki a Nyírségben felgyülemlő belvizek elvezetésére és tárolására. A mélyen fekvő lápos területek lecsapolását követően, napjainkban a területen átfolyó Zúgó-ér táplálja a tavat.
Kezdetben a Honvéd horgászegyesület birtokolta a hármashegyi tavat és a 2000-es évekig jól telepített horgászvíznek minősült. 2004-től magán célú tóként üzemelt tovább a terület és a több-kevesebb sikerrel járó tulajdonosok váltják azóta egymást. A tóban elvileg ponty, amur, csuka, kárász és süllő is fogható.

Hármashegyi erdei iskola (2019)

A Debrecentől mintegy 17 kilométerre fekvő Hármashegyalja közkedvelt kiránduló és túrázó hely.
A kisvasút szomszédságában egy erdei iskola várja a természetkedvelőket. Az Erdőspuszatai területen álló épületben sokféle szakmai foglalkozást tartanak, ezek mindegyike a környezettudatos életmódra fekteti a hangsúlyt. Az ide érkező óvodásokat és iskolásokat színpaddal kiegészített körszín mellett játszótér és erdei szalonnasütő helyek várják.

Tanösvény túrák: Hármashegyi tanösvény (2019)

A hármashegyi erdei iskolától induló tanösvény az Erdőspuszták flóráját és faunáját mutatja be. A felújított táblák a védett terület természeti és kulturális értékeire hívják fel a figyelmet. A sétaút megközelíthető a Zsuzsi kisvonattal Debrecenből vagy gyalog a Halapi csárdától a Kék jelzésen, illetve a Martinka felől a sárgán. 

A tanösvény adatai

Táv: 3,5 km

Állomások: 8

Üzemeltető: HNPI

Füzet: van

Zsuzsi Erdei Vasút (2019)

A mai erdei vasút elődje 19882-ben kezdte meg működését és Debrecen (Fatelep) – Nyírmártonfalva között járt a fát szállító járat. A vasúton kezdetben gőzmozdonyok üzemeltek, ezek közül az egyik a Zsuzsi nevet kapta. 1902-től Debrecen városa saját kezelésébe vette a vasutat, és több mellékvonalat alakítottak ki, ekkor épült a Zielinszky Szilárd által tervezett híd is, amely Magyarország első vasúti vasbetonhídja volt. 1923-ig csak teherszállítás volt a vasúton, ezt követően viszont engedélyezték a korlátozott közforgalmat. 

A kilencvenes évek közepére a Zsuzsi vonat a turisták kedvelt járműve lett, a több ütemű fejlesztés után pedig már 3 szakaszon is robogott a gőzős. A személyszállítás virágkora a 70-es években volt, amikor a vonatok rendszerint zsúfolásig megteltek. Ezekben az években a teherforgalom is erős volt, az erdőgazdaság motorszínt és pályamesteri szakaszt is építettek a Gúti-erdőben. Miután az erdőt védetté nyilvánították, a lakosság nagymértékű tiltakozása ellenére a vonalat csak megszüntetették. 1978. május 1-től Úttörővasút néven indult újra személyforgalom a Debrecen és Hármashegyalja közti pályaszakaszon.

A DKV pénzügyi problémák miatt a Zsuzsi Erdei Kisvasútért Baráti Kör vette át az üzemeltetést. A végállomásnak otthont adó pihenőcentrumnál büfé, tanösvény, játszótér és látogatóközpont is létesült az elmúlt időszakban.

Csicsóka (Helianthus tuberosus)

A csicsóka a napraforgók növénycsaládjába tartozik, és Észak-Amerikából a 17. század elején került be hazánkba. A növény virága vörösesbarna vagy világossárga színű, amelyek szeptemberben kezdenek el nyílni, és az ősz elejéig szinte folyamatosan virágoznak. A faj kedveli a sekély termőrétegű, kötött talajt, de a futóhomok is képes megélni.
A csicsóka hírnevét a gumójának kedvező biológiai adottságait köszönheti. Ezt a nálunk alig ismert gumós zöldséget a nagyvilág elegáns éttermeiben gyakran használják, emellett több gyógyhatása is ismert.

Tanösvény túrák: Petőrészi-kilátó és tanösvény (2019)

Nyírmártonfalva külterületén, a Reviczky tanösvény egyik állomásánál áll a Petőrészi-kilátó.

Az Erdőspusztai tájegység észak-keleti részén található létesítmény uniós pályázatból épült és 4 másik tárasa is akad a környéken. A torony tetejéről igazán szép kilátás nyílik a Halápzugi- víztározóra, a Raubauer-erdőre és az itt kanyargó tanösvénynek nevet adó majorra.

A tanösvény adatai

Táv: 1,2 km

Állomások: 5

Üzemeltető: Nyírmártonfalvai önkormányzat

Füzet: nincs

Kányabangita (Viburnum opulus)

A kányabangita az egyike hazánkban is őshonos bogyós gyümölcsű fafajoknak. A növény levelei a berkenyékre és juharokéra is hasonlít. A sokszor még télen is fán maradó piros színű bogyó termését szétnyomva kellemetlen illatot áraszt. A kányabangita nem igényes fajta árnyékos helyen, cserjésekben, ártéri és ligeterdőkben, olykor tölgyesekben fordul elő. 

Vécsey-kúria (2019)

A Nyíracsádhoz tartozó Buzitapusztán áll egy 19. század második felében épült historizáló, döntően klasszicista formaelemeket tartalmazó kúria. Építtetője Vécsey (II.) József Szabolcs vármegyei főispán és országgyűlési képviselő volt. Ebben az időszakban Buzitapuszta volt a Vécsey-uradalom gazdasági központja, az itt lévő épületet a birtokot irányító tiszttartó lakta.

Az egykori épületben 3 hálószoba, 3 ebédlő, 1 szalon, 2 segédtiszti szoba, 1 földesúri szoba és 1 iroda volt. A kúriához borospince és díszkert is tartozott, ez utóbbiban virágok, cserjék és gyümölcsfák is egyaránt megtalálhatóak voltak. A virágzó birtokos életnek a II. világháború vetett véget, ugyan is az orosz katonák elvitték a kúria bútorzatát, a majorsági építmények egy részének építőanyagát a helyiek széthordták. A kúriában 1945-ben a termelőszövetkezet burgonya és almatárolót alakított ki, az északi szárnyában pedig általános iskola működött. Ebben az időben mozi és kultúrház is volt itt. 1996 óta a lakórész magántulajdonban van, a park megmaradt részét helyreállították, és az egykori majorsági épületek közül néhány még napjainkban is áll.

Kéktúra vendégház (2019)

A Nyíracsádhoz tartozó Buzitapusztán álla a Ligetalja Közművelődési és Turisztikai Központ által üzemeltetett Kéktúra vendégház. A két fűthető szobával rendelkező épület 8 főnek tud szállást biztosítani. A vendégház hatalmas, cserépkályhás közösségi tere egykor osztályterem volt és iskolakápolnaként is funkcionál.

Izraelita temető (2019)

Nyíracsádon a II. világháború előtt csaknem 300 zsidó élt, de csupán néhányan élték túl a borzalmakat és a faluba már nem is tértek vissza. Egy részük Auschwitzba, vagy más lágerbe került, mások nagyvárosi gettókban haltak meg.  A falu Pozsonyi utcájának végén található egykori zsidó temető, ahol nem csak héber feliratú sírok, hanem három magyar nyelvű síremléket is látható.

Református templom (2019)

Nyíracsád Árpád-kori templomát valószínűleg a tatárok felgyújtották 1241-ben, de szerencsére az épület nem pusztult el teljesen. A késő román, kora gót stílusú, torony nélküli templom eredetileg a katolikusoké volt és csak 1567-ben került a reformátusok kezébe. Ekkor még a templom falai tető nélkül álltak és ezt a megerősödő gyülekezet náddal fedette be. 1761-ben jelentős átalakításokat végeztek, de a középkori faliképeket csak az 1902-es helyreállításnál fedezték fel.

Az épület belsejében található szószék körülbelül 300 éves, és színes reneszánsz festés van rajta. A portikos alapja és a déli ajtó a 18. században készült, barokk munka.

Hősi emlékmű (2019)

A Petőfi téren álló világháborús emlékmű E. Lakatos Aranka alkotása és 1995-re készült el. Az első és második világháború nyíracsádi áldozatainak emlékére készült kompozíció egy halotti lepellel letakart emberi alakot ábrázol, amely lábától az életet, az újjászületést is jelképező madár szárnyal az ég felé.

Petőfi Sándor (2019)

A református műemlék templom melletti parkban áll Petőfi Sándor életnagyságú szabadságharcos szobra. A költő halálának százéves évfordulójára készült szobor Balkotása.

Istenszülő oltalma görög katolikus templom (2019)

Nyíracsádon már a 12. században állt egy téglából épült templom, amelyet a Szent Kereszt Fölmagasztalására szentelték fel és később a reformátusok használtak. A ruszin és román eredetű családok betelepülését követően a Görög katolikus egyházközséget 1711 után alapították. Első templomuk fából készült, ebben még padok nem voltak. A 18. század végén már szilárd istenházról írnak a krónikák. Eme épület tornya 1809-ben készült, az ikonosztázionja pedig egy debreceni asztalos munkája.

A klasszicista templomot 1954-1957 között kereszthajóval bővítették, a belsőtér bizánci stílusú falfestményeit Mihael Pascariu festette.

Szent kereszt Felmagasztalása templom (2019)

A község legmagasabb pontján álló templom neoklasszicista stílusban épült, 1839 és 1841 között. A templom elődje egy díszes kápolna volt, amelyet Lászlófalvi Eördögh Péter birtokos építettet, de ezt 1929-ben villámcsapás érte. A ma is látható épületet báró Vécsey Miklós földbirtokos 1932-33 között felfújtatta és kibővíttette. A régi kápolnarész napjainkban is láthat még, ugyanis a jelenlegi oltár alatt a régi épület 3 fülkés, üres kriptája található.