A híres máriapócsi Szent Mihály bazilika elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb és díszesebb templom építését.
1701-ben Mészáros Mátyás kezdte meg az adományok gyűjtését egy templom felépítésére. Ezen időszakban I. Lipót császár a török felett Zentánál aratott győzelmét a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította, ezért ő is beszállt az adománygyűjtésbe. A templom építését Bizánczy Gennadius György, a munkácsi apostoli vikárius kezdte meg pénzéből. A mai barokk épületegyüttes 1756-ra sikerült felépíteni, viszont a két torony azonban csak 1856-ban készülhetett el. 1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a basilica minor címet adományozott.
A templom berendezése igen hosszú ideig tartott, a díszes képállvány és ikonosztázion 1785-88 között készült el. A szentélyben pedig csak a 18. században épült meg a főoltár, amelynek márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka. Az épület művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte.
A kegytemplom freskóján
Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István
első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes
viseletbe a zarándokokat. A templom északi oldalán lévő kegyoltárhoz, s a
kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal
szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és
a Nagy Szent Vazul-oltár látható.
A templom alatti kripta a görög katolikus püspökök, lelkészek sírjait őrzi.
A könnyezés csodájának története 1696-ban kezdődött, amikor a Szent Liturgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak. Ezt követően a szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy haldokló gyermeket emelte a képhez, aki megérintette a képet és meggyógyult. A csoda hírére I. Lipót a könnyező Mária-képet Bécsbe vitette, de a szállításakor, útközben számos másolat készült a képről. Egy ilyen másolat került az eredeti helyére Máriapócson is, amely 1715-ben megint könnyezni kezdett. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította a könnyhullás valódiságát. A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy a másoló annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.
2003-ban Máriapócs, Magyarország legismertebb kegyhelyeként, felvételt nyert az Európai Máriás Hálózatba, sőt az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezető Mária Út is érinti a szenthelyet.
