Árpád vezér (2023)

Az árpáhalmi Károlyi-Berchtold-kastély kertjében áll település névadójának, Árpád vezérnek a mellszobra. Fromann Richárd Péter munkáját a millennium évében állíttatta fel a község.

Szoborpark (2023)

A homokkomáromi kegytemplom felé vezető út mentén látható szoborpark országosan is egyedülálló nevezetesség, amelyhez az alkotások a Csingahegyi Napok keretében készültek el az évek során.

Az időrendi sorrendben felállított szobrok adományokból készültek el, és a Magyar történelm nagyjait vonultatja fel. A park „lakói” Attila király, Árpád fejedelem, Csaba királyfi, Szent István, Szent Imre, Gellért püspök, II. András, Szent Hedvig, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, IV. Béla, Szent Erzsébet és Szent Margit. Károly Róbert, Hunyadi János, Mátyás király, és Máriás-Madonnás szobor alak. Az utóbbi különlegessége, hogy ezzel a szoborral a kegytemplom alapítására emlékeztetnek az alkotók.

Árpád vezér (2022)

Zalakaros főutcáján, a buszállomás szomszédságában látható Árpád vezér szobra, amelyet Tőzsér Erzsébet készített el. A fejedelem mellszobrát 1996. augusztus 16.-án avatták fel, és Szí Márton János plébános meg is szentelte ekkor.

Árpád fejedelem (2022)

A torjai Szent Miklós templom szomszédságában áll az az Árpád-szobr, amelyet Trianon óta elsőnek avattak fel Erdélyben. A 2003-ban készült két és fél méter magas műkő szobor a marosvásárhelyi Miholcsa József szobrászművész alkotása.

Árpád fejedelem (2021)

A helyi önkormányzat és lakosok segítségével emeltették 1996-ban a millecentenárium évfordulójára a Templomb tetején látható Árpád fejedelem szobrát. A katolikus templom szomszédságában álló bronzalkotást Janzer Frigyes, Munkácsy-díjas művész készítette.

Árpád fejedelem (2019)

A sarkadi Árpád fejedelem téren látható a Millecentenárium évében készült szobor. A honfoglaló Árpádot lóval ábrázoló kompozíció Adorjáni Endre alkotása.

Honfoglalás Park (2019)

A településünk központjában, a két templom szomszédságában található Tiszakanyár büszkesége a „Honfoglalás Park”. A 2500 négyzetméter alapterületű park bejáratánál Waum Péter székelyudvarhelyi fafaragó által készített Székelykapu található. A park végében pedig Kóter László szatmárnémeti fafaragónak alkotása, a Vérszerződést megörökítő fából faragott szobor együttest látható. A hét vezér mellett Szent István királyt és Árpád vezért is a park „lakója”.

Nemzeti Történeti Emlékpark (2015)

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparktól megnyitása óta a Dél-Alföld legnagyobb szabadtérimúzeumjává nőtte ki magát, ahol a tájegység jellegzetes épületeit bemutató kiállítás, vízügyi, erdészeti és természetvédelmi bemutatók kaptak a helyet. Napjainkba az emlékhely legfőbb látványossága Feszty Árpád 1996-ban helyreállított „A magyarok bejövetele” című panorámaképe.

forrás: opusztaszer.hu

Az Emlékpark területén található az Alföld talán leggazdagabb monostorának maradványa, ugyanis az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség vélhetően a 12. században építette ide nagy alapterületű birtokát. A feltárt román stílusú plébániatemplom három periódusban is átépítették, így a középkor végére már bazilika nagyságúra duzzadt. Az uradalom virágzásának itt is a török pusztítás vettet véget. 

A későbbi feltárások során előkerült antik eszközök a park főépületében kaptak helyet egy szépen berendezett kiállítás keretében.

A romok szomszédságában található a honfoglalás 1000. évfordulójának emelt Árpád-emlékmű. A millenniumi ünnepségek közeledtével először Kecskemét városának jutott eszébe, hogy  Pusztaszeren(felső) emlékművet állítsanak az itteni történéseknek. A pusztaszeri alapkőletétel után két héttel Sövényházán is elkezdődtek a munkálatok. Az államalapítás 1100 éves évfordulójára panteonnal bővítették az emlékhelyet, ahol hazánk történelmét meghatározó nagyjaink mellszobrait kaptak helyet.

1995-ben nyílt meg a látogatók előtt az Emlékpark legfőbb látványossága, a Rontudában helyet kapó Feszty-körkép. A maga nemében egyedülálló Festmény a magyar nemzeti romantika legmonumentálisabb alkotása hazánk történelmében. Az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában Feszty Árpádot több festőtársa segítette. A tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.

A kör alakú épülettömbben több kiállítás is látható, például a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagy hírű középkori monostor feltárásakor előkerült leleteket tették közzé. Ezen kívül a "Promenád 1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató és egy reneszánsz panoptikum is színesít az amúgy is változatos tárlatot.

Az emlékparban, egy hangulatos tóparton található az egykori Tiszai gátőrház, ahol a folyami fafeldolgozás, hajóépítés és a halászat történetével ismerkedhet meg a látogató. Különlegesség még az itt helyet kapó 1879-es nagy árvizet bemutató fény- és hangjáték. A helyiek a Szegedet romba döntő áradatot Rózsa Sándor bosszújaként emlegették.

Országosan is egyedülálló látványt nyújt a parkban álló Csete György jurta-házai. Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be az itt álló 10 pavilonba. A tábor különleges értéke a kéttornyú ökumenikus deszka kápolna, amelyben elmerülhetünk a meditáció világában is akár.

A honfoglalás emlékhelyén található egy Szabadtéri néprajzi gyűjtemény is, amely az ország öt skanzenének egyike. Az itt álló házak mindegyike a 19. századi Szeged környéki falvak és tanyavilág hétköznapjaiba és ünnepeibe nyújt betekintést kiállításaival. A nézelődő láthat itt tanyasi iskolát, halászházakat széldarálóval, iparos műhelyek szerszám kiállítással, szatócsboltot pékműhellyel, kisvasutat állomásházzal, kocsik és mezőgazdaságigépek gyűjteményét, áttelepített községháza és postahivatal, amely 1987 óta postatörténeti múzeumként üzemel.

 Az alföld jelképének utolsó hírmondóinak egyike is itt kapott helyet, a Szentes-Donáti szélmalom korának egyik leghíresebbike volt.