Csillagösvény (2023)

A pilisszántói Csillagösvény nem más, mint a Boldogasszony kápolnához vezető kálváriaút. Viszont az itteni gyalogút mentén látható hét stáció nem Krisztus szenvedését mutatja be, hanem a Magyar történelem hét meghatározó alakját jeleníti meg. A hét faragott szobrot a felvidék fafaragó, Smidt Róbert készítette 2007 és 2008-ban. Az adományból készült szobrok Nimródot, Attilát, Árpádot, Hunyadi Mátyást, Szent Lászlót, Szent Istvánt és Boldog Özsébet ábrázolják.

Víztorony és a Szent István tér (2023)

Szegedi egyik ikonikus tornya a Szent István téren álló víztorony, amelyet a helyiek gyakran csak Öreg Hölgyként emlegetnek. 

A 46 méter magas víztorony 1904-ben épült, és tervezője Zielinski Szilárd volt, aki a torony tartórendszerét, valamint a tárolómedencét is vasbeton szerkezettel oldotta meg. Zielinski ezzel a technikával megelőzte korát, hiszen Magyarországon ekkor még nem létezett működő vasbeton víztorony. A kivitelezési munkákat a Freund Henrik és fiai cég végezte, a szecessziós homlokzati megjelenítést pedig Korb Flórisnak köszönhetjük. 

 A víztorony május 1. és szeptember 30. között, havi egy alkalommal, minden hó első péntekén 10 órától 15 óráig van nyitva. A toronyban szódamúzeum, a tetőn kilátó található. A műemlék körül egy szoborsétányt hoztak létre, ahol neves szegedi építészek mellszobrai láthatóak.

Szécsényi tér (2023)

Szeged központi parkja egy méretes platánokkal szegélyzet sétány, de emellett a tér több pontján található szobor a nemzet nagyjairól is. 

A tér szökőkútjai peidg tavasztól-őszig vízpermetbe borítják az amúgy is gyönyörű, szomszédos városházát.

A tér szzobrai:

Széchényi István, Vásárhelyi Pál, Tisza Lajos, Deák Ferenc, IV. Béla, Áldást hozó és a Romboló Tisza (Szökőkút), Klebelsberg Kunó, Szent István és Gizella

Nemzeti Emlékcsarnok (2023)

A Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található szegedi Nemzeti Emlékcsarnok, amely megalkotása gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik. 

Az 1926-ban elhunyt Stróbl Alajos szobrászművész hagyatékából megvásárolt szobrok kiegészítése után 45 alkotással nyílt meg 1930-ban a kiállítás a városban. Az azóta eltelt időben többször bővítették a Pantheon szobrait és domborműveit, amelyek a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják.

Szoborpark (2023)

A homokkomáromi kegytemplom felé vezető út mentén látható szoborpark országosan is egyedülálló nevezetesség, amelyhez az alkotások a Csingahegyi Napok keretében készültek el az évek során.

Az időrendi sorrendben felállított szobrok adományokból készültek el, és a Magyar történelm nagyjait vonultatja fel. A park „lakói” Attila király, Árpád fejedelem, Csaba királyfi, Szent István, Szent Imre, Gellért püspök, II. András, Szent Hedvig, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, IV. Béla, Szent Erzsébet és Szent Margit. Károly Róbert, Hunyadi János, Mátyás király, és Máriás-Madonnás szobor alak. Az utóbbi különlegessége, hogy ezzel a szoborral a kegytemplom alapítására emlékeztetnek az alkotók.

Nagyharsányi Szoborpark (2022)

A Szársomlyó egyik felhagyott bányája látható a régió legfurább szoborparkja, ahol 1967 óta szaporodnak a különlegesebbnél különlegesebb alkotások.

A kőbányához közeli Gyimóthy-villa felújítását követően a művészek rendelkezésére bocsátották a épületet, és ebben alakult meg a 1968-ban a Baranyai Alkotótelep. A fiatal művészek alkotásai az itt tartott első kőszobrász szimpoziont követően kerültek kiállításra, ezek adták a mai szabadtéri szoborpark alapját. 1970-től a villányi művésztelepen pedig már nemzetközi alkotók is készítenek szobrokat a park számára.

Történelmi emlékpark (2021)

Az 1998-ban létesített Történelmi emlékparkban Szűcs Farkas László tíz tölgyfából faragott szobra látható.

A park első alkotása Polyák Ferenc millenniumi emlékkeresztje volt, amelyet az “öreg” országút mellett állítottak fel. A kezdeményezés országos visszhangot keltett, így előbb az ásatás indult meg, majd utána 2015-től sorra kiállításra kerültek hazánk nagyjainak a szobrai.

Magyar Szentek Szoborsétány (2020)

Szent István

A Magyar szentek szoborsétány a kecskeméti Arborétumban keleti bejáratánál található. 

Az Árpád-házi szentek szobrát Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette 1912-ben, és eredetileg a Lordok háza helyén álló egykori katolikus bérház falait díszítették. Szent István, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent Miklós (aki nem Árpád-házi, de a város védőszentje) szobrai 1999-ben kerültek a Mária kápolnához.

Szent Margit

Szent László

Szent Miklós

Szent Erzsébet

Medgyessy sétány (2019)

Wass Albert

A debreceni Medgyessy sétány a város neves művészeink állít emléket. Ugyan is az emlékparkban olyan költők és írók szobrai kaptak helyet, akiket a magyar irodalmon legnagyobbjaiként tartunk számon. A park lombos fáinak árnyékában Fazekas Mihály, Ady Endre, Arany János, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc szobrai állnak.

A sétányt nemcsak a hírességek szoborparkja teszi különlegessé, hanem az itt álló századfordulós nyári villák is. A helyi védelem alatt álló építészeti örökségek némelyike már felújításra került, azonban legtöbb ezek közül még mindig igen elhanyagolt állapotba van.

Várostörténeti sétány (2019)

A Minorita és a Református templom között húzódó Várostörténeti sétányt azért készítették, hogy életre kelljen a város és a Bátori család legendái. A 450 méter hosszú Sétányon végighaladva, a szobrászati alkotásokon keresztül megismerhetjük a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét.

Vay Ádám Múzeum és várkastély (2019)

A falu központjában már a 16. század elején állt egy kétemeletes, tornyos reneszánsz kastély. Ezt az épületet alakíttatta át a Vay család 1850-ben romantikus stílusban, ekkor csatolták a tornyokat a főépülethez, hogy ezek lőréseiből a védők tűz alatt tudták tartani a támadó ellenséget.

 A várkastély nem tartozott a komolyabb viszontagságokkal küzdő várak közé, különösebb hadászati jelentősége sohasem volt. 

A vár a magyar történelembe azzal írta be magát, amikor II. Rákóczi Ferenc kétszer is járt itt, felkeresvén a kurucok egyik legendás vezérét, Vay Ádámot. Az évtizedek során elhanyagolt kastélyt 1960-62 között az Országos Műemléki Felügyelőség újította fel.

A kastélyban működő múzeum a Vay család története mellett, a Rákóczi-szabadságharc helyi eseményeit mutatja be. A gyűjtemény érdekessége, hogy a berendezés nagy része a II. világháborút a kastély egyik termébe zárva vészelte át sértetlenül.

A kastély fontos művészettörténeti értéke a második emeleti nagytermi mennyezetfreskó, melyet Lohr Ferenc készített 1896-ban és a nikápolyi csatát (1396) örökíti meg. 

Az épületet övező csodálatos, ősfás, védett parkban egy kuruc személyiségek mellszobraiból álló szoborparkot csodálhatunk meg.

Emlékkert (2019)

A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti területet a régi házak lebontása után építési törmelékek csúfította. Az 1861-ben alakult Emlékkert Társulat vetette fel a tervet, hogy fákkal, virágokkal és bokrokkal ültessék be a területet. A társulat a parkot különleges fajtájú fákkal ültette be, kutat fúratott és kovácsoltvas kerítéssel vette körül. Itt kapott helyet Bocskai István bronzszobra és a Gályarabok emlékoszlopa, amelyet II. János Pál pápa 1991-ben megkoszorúzott. A tér közepén található pavilonban pedig állandó várostörténeti kiállítás látható.

Honfoglalás és megmaradás-szoborcsoport (2018)

Zsáka 800 éves fennállása alkalmából avatták fel a „Honfoglalás és megmaradás” elnevezésű szoborcsoportot. A községházával szemben levő szoborparkban Szent István, a hét vezér és a táltos kompozíciója látható, melyeket a nemzetközi fafaragó tábor résztvevői készítették.

Nemzeti zarándokhely (2017)

A fogadóhoz szorosan kapcsolódik az évek során Nemzeti emlékhelyé avanzsálódott szoborpark, ahol az égerfából készült szobrok a magyar történelem legnagyobb magyar államférfiait ábrázolják és a Kárpát-medence különböző részeiből érkezetek ide. Emellett egy tizennyolc méter magas kettős keresztet, szabadtéri színpad és kilátó gazdagítja parkot.

Nagyzsinagóga (2016)

Pécsen található a Dunántúl legnagyobb izraelita válású „temploma”. 

A 19. század második felében, a kiegyezés után a pécsi hitközség is gyors fejlődésnek indul, ezért egy romantikus stílusú zsinagógát építettek, 1868 és 1869 között. A nagyobb zsidó ünnepeken ma is működő építmény a turisták előtt is nyitva áll május elseje és október harmincegyedike között.

A zsinagóga előtti téren áll Kossuth Lajos szobra, amelyet 1908-ban készítet Horvay János.

Szoborpark (2016)

Pécsváradon a vár alatti rét ad helyet az itt készült, fafaragó tábor szobrainak. A várkert több szegletében feltűnnek olyan kiváló alkotások, mint a Gyöngyös, Amnesztia, Zuhanás vagy a Napköszöntő.

Nemzeti Történeti Emlékpark (2015)

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparktól megnyitása óta a Dél-Alföld legnagyobb szabadtérimúzeumjává nőtte ki magát, ahol a tájegység jellegzetes épületeit bemutató kiállítás, vízügyi, erdészeti és természetvédelmi bemutatók kaptak a helyet. Napjainkba az emlékhely legfőbb látványossága Feszty Árpád 1996-ban helyreállított „A magyarok bejövetele” című panorámaképe.

forrás: opusztaszer.hu

Az Emlékpark területén található az Alföld talán leggazdagabb monostorának maradványa, ugyanis az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség vélhetően a 12. században építette ide nagy alapterületű birtokát. A feltárt román stílusú plébániatemplom három periódusban is átépítették, így a középkor végére már bazilika nagyságúra duzzadt. Az uradalom virágzásának itt is a török pusztítás vettet véget. 

A későbbi feltárások során előkerült antik eszközök a park főépületében kaptak helyet egy szépen berendezett kiállítás keretében.

A romok szomszédságában található a honfoglalás 1000. évfordulójának emelt Árpád-emlékmű. A millenniumi ünnepségek közeledtével először Kecskemét városának jutott eszébe, hogy  Pusztaszeren(felső) emlékművet állítsanak az itteni történéseknek. A pusztaszeri alapkőletétel után két héttel Sövényházán is elkezdődtek a munkálatok. Az államalapítás 1100 éves évfordulójára panteonnal bővítették az emlékhelyet, ahol hazánk történelmét meghatározó nagyjaink mellszobrait kaptak helyet.

1995-ben nyílt meg a látogatók előtt az Emlékpark legfőbb látványossága, a Rontudában helyet kapó Feszty-körkép. A maga nemében egyedülálló Festmény a magyar nemzeti romantika legmonumentálisabb alkotása hazánk történelmében. Az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában Feszty Árpádot több festőtársa segítette. A tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.

A kör alakú épülettömbben több kiállítás is látható, például a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagy hírű középkori monostor feltárásakor előkerült leleteket tették közzé. Ezen kívül a "Promenád 1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató és egy reneszánsz panoptikum is színesít az amúgy is változatos tárlatot.

Az emlékparban, egy hangulatos tóparton található az egykori Tiszai gátőrház, ahol a folyami fafeldolgozás, hajóépítés és a halászat történetével ismerkedhet meg a látogató. Különlegesség még az itt helyet kapó 1879-es nagy árvizet bemutató fény- és hangjáték. A helyiek a Szegedet romba döntő áradatot Rózsa Sándor bosszújaként emlegették.

Országosan is egyedülálló látványt nyújt a parkban álló Csete György jurta-házai. Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be az itt álló 10 pavilonba. A tábor különleges értéke a kéttornyú ökumenikus deszka kápolna, amelyben elmerülhetünk a meditáció világában is akár.

A honfoglalás emlékhelyén található egy Szabadtéri néprajzi gyűjtemény is, amely az ország öt skanzenének egyike. Az itt álló házak mindegyike a 19. századi Szeged környéki falvak és tanyavilág hétköznapjaiba és ünnepeibe nyújt betekintést kiállításaival. A nézelődő láthat itt tanyasi iskolát, halászházakat széldarálóval, iparos műhelyek szerszám kiállítással, szatócsboltot pékműhellyel, kisvasutat állomásházzal, kocsik és mezőgazdaságigépek gyűjteményét, áttelepített községháza és postahivatal, amely 1987 óta postatörténeti múzeumként üzemel.

 Az alföld jelképének utolsó hírmondóinak egyike is itt kapott helyet, a Szentes-Donáti szélmalom korának egyik leghíresebbike volt.

Szoborsétány (2014)

Az Árpád fürdőtől az István Malomig húzódik a város neves szoborparkja. A sétány „benépesítése” a hetvenes években kezdődött meg, azóta több, a városhoz kötődő neves személyiségeknek állítottak itt emléket.

Szoborpark (2013)

A Kelet-Mecsek egy eldugott szegletében, Kisújbánya központjába különleges szoborpark található. Körülbelül fél tucat absztrakt alkotás várja a ligetben az ide látogatókat, Borsi-Lakatos László jóvoltából.

Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2013)

Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét. A vízfelület lápos részén szánkódombot alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek nagy örömére. Majd ezen a dombon valósult meg 2009-ben a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely kapu állítása.

Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állítottak fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády György költőt, és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja. De Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” ma már a szoborparknak.