„Istenem, ha ezt a csatát megnyerhetném, akkor két templomot építek Neked Bátorban”
(Báthori István a kenyérmezei ütközet előtt)
A hagyomány szerint Báthori István a kenyérmezei ütközet előtti fogadalmában az állt, hogy ha Isten győzelemre segíti a magyarokat, két templomot emeltet birtokán (a mai Nyírbátor).
A győztes csata után a vajda nem is habozott, János szerzetes-építésszel két templom építésébe kezdett. Az első egy plébániatemplom lett. amelyet a minoriták is használtak. A másik pedig a Báthori család temploma volt, melyet Szent György tiszteletére szenteltek fel. Az épület egyedülálló a maga nemében, hiszen a magyar késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő ötvözete. Az 1484 és 1511 között elkészült épület elkészültét Báthori István már nem élte meg, végül unokaöccse, II. Báthori András fejezte be a munkát.
A 16. század közepén a Báthoriak buzgó támogatói voltak a kálvinizmusnak és áttértek a református hitre, ez által a Szent György templom is reformátussá közösségé lett. Az évszázadok során a templom több kisebb-nagyobb átalakításon ment keresztül, 1811-ben befalazták az akkor már kihalt Báthori család kriptáját az altemplomban. 2010-ben pedig mindkét templomot gyönyörűen felújították és a két épületet pedig egy várostörténeti sétánnyal kötötték össze.
A templom belseje egyetlen hatalmas teremből áll, amelybe a fény háromosztású csúcsíves, tagolt kávájú ablakokon jut be, ezeken bibliai szimbólumok is láthatóak. Az épület egyik ékessége az 1767-ben készített míves, barokk szószék. A bejárattal szemben lévő szentélyben pedig még megtekinthető az eredeti 500 éves katolikus oltár. A templom további érdekessége, hogy mivel eredetileg a családi kápolnájának és temetkezési helyének épült, ezért nem volt harangtornya 1640-ig. Ekkor készült el ugyan is Bethlen István és fia, Péter által az épület mellett álló közel 30 méter magas fa harangtorony.
A hagyomány szerint Báthori István a kenyérmezei ütközet előtti fogadalmában az állt, hogy ha Isten győzelemre segíti a magyarokat, két templomot emeltet birtokán (a mai Nyírbátor).
Az erődítmény már 1433-ban állt, akkor még a család ecsedi ágának ősi udvarháza volt. Ezt az épületet a 15. század közepén Báthori István és Báthori András várkastéllyá alakíttatta át. A kastély a következő században élte fénykorát, ekkor tájt az épület legszebb része az északi oldal közepén álló ebédlőpalota volt. Mivel a város a 18. századra a Károlyi család birtokába került, az ezt követő hanyatlást nem csak település érezte meg, hanem a vár is pusztulásnak indult. A három szárny közül csak az északi palota maradt meg, amelyet sokáig csak magtárként használtak.
