A Maroslelei út mellet található az egykori Pajori iskolának emléket állító pihenőhely. Az akkoriban Tápéhoz tartozó Állami Népiskola 1907-ben épült, és amely egy tantermes, és tanítói lakással is ellátott tanyai iskola volt. Az épületet végül 1971-ben lebontották, de az iskola emlékére minden évben rendeznek búcsút Pajori búcsú néven. Az országút 15-ös kilométerkővénél található emlékhely 2004-ben létesült, ahol pihenésre is alkalmas padok várják az erre járókat.
Helytörténeti gyűjtemény (2013)
Maroslele helytörténeti gyűjteménye az Ady Endre utcában található egy polgárházban, az itteni gyűjtemény egy kis falusi múzeumhoz képest igen gazdag leletanyagot halmozott fel az évek során. Az épületben megtalálható a paraszti gazdálkodás, elsősorban a fokhagymatermesztés eszközei és egy polgári család bútoraiból berendezett szoba is.
Magyarok Nagyasszonya templom (2013)
A Maroslele egyetlen temploma 1901-ben épült neogótikus stílusban Papp József tervei alapján. A templomban található szintén neogótikus stílusú főoltáron három faszobor áll, amelyek Szűz Máriát, Illés prófétát, és az államalapító István királyt ábrázolják.
Vetyeháti Holt-Maros (2013)
A Maros folyó egyetlen hullámtéri holtága Maroslele
közelében Vetyeháton található. A területen jellemzők a ligeterdők és a
telepített tölgyesek, s talán ezért is Szeged környékének legvadregényesebb része.
A terület nevezetessége volt a közel 280 éves fehér nyárfa, a "Barátság-fája"amely
2002 tavaszán sajnos kidőlt.
Árpád Szálló (2013)
Békés megye talán legszebb szállóépülete a 19. század végén épült. Az
eklektikus műemléképület a Szabadság úton található, díszes oromzata messziről
felkelti a figyelmet.
Mittrovszky-kastély (2013)
A klasszicizmus Szarvasi térhódítása gróf
Mittrovszky Vladimir császár és királyi kamarás nevéhez fűződik. Az általa épült kastélyt 150 éve már a városi elöljáróság használja. Itt áll az I. világháborús
emlékmű is, amelyet 1927-ben állítottak fel.
Lengyel-palota (2013)
Szarvas főutcáján található eredeti szépségében, a felújított Lengyel-palota, amely a 19. század végén épült eklektikus stílusban. Napjainkban már csak közösségi ház funkciót lát el a díszes épület.
Szárazmalom (2013)
A szarvasi Szárazmalom az ókori malomtípus egyik utolsó
képviselője. A nevében a száraz arra utal, hogy az őrlés igaerővel történik. Az
épület keletkezése, mint többi helyi érdekesség is a Bolza család nevéhez
fűződik, ők készíttették szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. A malom
2010 óta bemutató őrlésekkel várja a látogatókat.
Szlovák Tájház (2013)
A Hoffmann utcában áll Szarvas egyetlen Tájháza, amely egy
XIX. századi parasztházban jeleníti meg a módos paraszti családéletet. A
megtekintés mellet különböző hagyományőrző foglalkozások vehetők igénybe.
Evangélikus Újtemplom (2013)
Szarvas városába a „keleti kapun” keresztül érkezőknek
rögtön feltűnik az impozáns téglaépítésű evangélikus Újtemplom. A neoromán és az
eklektika keresztezéséből született épület a 19. század utolsó felében készült. A katedrális belső díszítése a protestáns
templomokhoz képest meglepően gazdag.
Református templom (2013)
Békésszentandrás második temploma a 19. század elején épült
a Kálvin utca egy sarkán. A copfépület megálmodója a Kecskeméti mester,
Fischer Ágoston volt.
Horváth-Léderer-kastély (2013)
Az 1700-as évek végén a szentandrási uradalom a Répcze-Szentgyörgyi Horváth család birtoka volt. Horvát Zsigmond Főispán az 1800-as évek elején építette a klasszicista stílusú kastélyát. A főúri lak később Léderer Rudolf tulajdonába került, aki bővítette és átépítette az épületet.
A tornyos-timpanonos épületet 1950-es években általános iskolaként használták, majd később kollégiumot rendeztek be benne. A gyönyörű zöld környezetben fekvő, 16 szobás kúria jelenleg turistaszálló.
Rudnyánszky-kúria (2013)
Békésszentandráson a Hunyadi utca 1 szám alatt található a volt Tsz-központ,
az egykori Rudnyászky-kúria.
Egyes feltételezések szerint egykoron Hunyadi
kastély állt itt, egy másik teória szerint 1800 körül Fischer Ágoston építtette.
Az biztos, hogy hírnevéhez képest méltatlanul elhanyagolt állapotban van.
Folyami fiallócsiga (Viviparus acerosus)
A folyami fiallócsiga lassú folyású vizek, holtágak és
tavak lakója. A csiga vízfenekén a fejének ormányra hasonlító nyúlványával
keresi táplálékát az iszapban, amely férgekből és növényi törmelékből áll.
Tompa folyamkagyló (Unio crassus)
Úszó békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)
„Lebegő hínártársulások tagja, együtt fordul elő
például a rucaörömmel. A zöld levelek között nyíló fehér virágokkal hamar
szembe ötlik. Vízinövény, a vízben lebeg, gyökere nem rögzül a tó vagy lassú
folyású patak alján. Levelei vese alakúak, szíves vállúak, aránylag hosszú
nyélen ülnek, bár ez többnyire a víz színe alatt marad. Felületük fényes. A
virágok egyesével állnak, a víz felszíne felett néhány centivel nyílnak. Három
fehér, tojásdad lepel alkotja őket, a porzók élénksárgák. A virágok átmérője
1-3 cm. Lassan folyó vagy állóvizekben fordul elő, ahol a víz tápanyagtartalma
magas és könnyen felmelegszik.” (novenyhatarozo.info)
Szent András templom (2013)
A Hősök terén áll Békésszentandrás barokkstílusú temploma, amely
középkori épületrészek felhasználásával 1784-ben épült. Egy ideig a
reformátusok birtokolták, később pedig többször bővítették és átépítették, így
nyerve el mai formáját.
Mezei nyúl (Lepus europaeus)
A mezei nyúllal mezőkön, erdővel határos szántóföldeken és kertekben találkozhatunk leggyakrabban.
Az állat igazi növényevő, minden ehető növényi részt elfogyaszt, legjobban a zsenge, nedves hajtásokat szereti, de szívesen tartózkodik a vetésekben is. Megjelenése jellegzetes, a rejtő színe mellé hosszú fül párosul, a nagy szemnek, kifinomult szaglóérzéknek és hosszú lábaknak pedig menekülésben van nagy szerepük.
Piros övesbagoly (Catocala nupta)
A júliustól rajzó övesbaglyunk folyó- és patakpartok lakója, ahol elegendő fűz- és nyárbozótost talál.
A lepke a leggyakoribb övesbagolyfaj, amely a a hátulsó szárnyán lévő piros folt alapján jól meghatározható.
Sirató (2013)
A 19. századi folyószabályozások során kialakult holtág
Békésszentandrás területén helyezkedik el. A patkó alakú állóvíz partja mindig látogatott,
a kiemelkedő halfogások és a duzzasztómű közelsége miatt kiemelt turisztikai
jelentőséggel bír.
Horthy István Duzzasztómű (2013)
A Hármas-Körösön lévő Békésszentandrási duzzasztót Horthy
Miklós fiáról, a hősi halált halt Istvánról nevezték el. A közelmúltban
felújított vízlépcső és hajózsilip páratlan turisztikai látvány, emellett környezetét
a Nemzeti Park részeként tartják számon. A Körös-árterét védett ártéri erdő,
rét, mocsaras holtág jellegzetes fajai alkotják, növény- és állatvilága páratlan.
Tessedik Sámuel (2013)
Tessedik Sámuel, amellett hogy Szarvas evangélikus lelkészes
volt, nagy szerepet vállalt a város felzárkóztatásában, mind ipari és
mezőgazdasági terülteteken.
Nem csoda hogy egy nagy szobrot állítottak 1942-ben a tudós polgárnak
közvetlenül a Holt-körös mellet.
Történelmi Magyarország közepe és emlékút (2013)
Az 1,1 km-es út a Tessedik Sámuel templom (Ótemplom) közeléből indul és a történelmi Magyarország geometriai középpontjához vezet. A gáton sétálva 17 úgynevezett stáció található, ezek az ország történelmének jelentős állomásaira emlékeztetnek.
Szarvasi arborétum (Pepi-kert) (2013)
Szarvason található Magyarország legnagyobb arborétuma, az egykori Pepi-kert. Bolza Pál a Körös szabályozása után kezdte meg a nagyszabású növénytelepítést az ártéri területen. Az alapító mellszobra ezért is került 2005-ben az intézmény bejáratához.
A növénygyűjtemények közül három „tárlat” látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert"; a Mitrowssky-kert; és a hajókikötő szomszédságában található „Konyhakerti" rész. A kikötőből kiegészítő programként sétahajó járatok indulnak a Holt-Körösön, érintve a város legszebb részeit.
A park minden évszakban varázslatos látványt nyújt a természet szerelmeseinek, de ezek közül is egyedülálló az ősfás gyűjtemény, amelyből szó szerint kiemelkedik a több száz éves mamutfenyő.
Az arborétum korabeli épületei pedig időszakos és állandó kiállításoknak, rendezvények ad otthont. Nyaranta alkotótáborok, a hosszú hétvégéken pedig kézműves foglalkozások zajlanak a parkban.
Címkék:
Alföld,
arborétum,
Békés,
Békési-sík,
Holt-körös,
kiállítás,
Körös-Maros Nemzeti Park,
mamutfenyő,
Maros-Körös köze,
Szarvas,
szobor,
Természetvédelmi terület,
üvegház
Ecseri templomrom (2013)
A mai megyehatáron (Békés és Csongrád) feküdt Ecser, amely eredetileg egy kunfalu volt és Nagy Lajos király parancsára a Bencések kezdték megtéríteni a sztyeppe népét. Valószínűsíthető, hogy az ő román-kori monostoruk feküdt ezen a területen.
Az ásatások alapján feltételezhető, hogy itt álló templomukat a 13. század második felében emelték. Azonban monostoruk épületeit a Gyula felől, Szulejmán vezetésével hazavonuló törökök szétrombolták.1733-ig még ferences szerzetesek óvták a meglévő tornyokat, napjainkban viszont a műemlék rohamosan pusztul.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)