Bérpalota (2026)

A Bérpalota Makó egyik legszebb neobarokk épülete, amely a város főtérének legimpozánsabb része is.

Az Arad-Csanádi Takarékpénztár palotája a püspöki magtár helyén épült fel 1925-1927 között neobarokk stílusban. Az épület terveit Orth Ambrus készítette, a munkálatokat Papp József végezte, a kiadásokat pedig Speyer-kölcsönből finanszírozta a város vezetése. Az épületben akkoriban lakások kaptak helyet, a földszintjén pedig üzletek voltak. A napjainkban is hasonló funkcióval bíró Bérpalota párkányán található Európa második legnagyobb molnárfecske-telepe.

Volt főszolgabírói lakás (palota) (2026)

Csanádpalota legjellegzetesebb és kétségkívül legszebb építészeti emléke a Kálmány László utcában álló volt főszolgabíró hivatal és lakás.

A palotára emlékeztető háromszintes, tornyos-kupolás ház 1927-ben épült barokk stílusban, amely a mindenkori főszolgabíró hivatala és lakása volt akkoriban. A II. világháború idején széthordták és tönkretették az épület eredeti berendezését. 1976-ig határőrlaktanya volt, majd konyhát, ebédlőt és tantermeket alakítottak ki az épületben. Napjainkban sajnos elkeserítő állapotban van a város legszebb épülete.

Palotaszálló (2025)

Lillafüred híres emblémája az ország apraja és nagyja által jól ismert luxusszálló, a Palotaszálló.

A Hámori-tó szomszédságában álló palotát 1925 és 1929 között építették Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Már akkoriban is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt a környék. A Palotaszálló megépítéséhez átfogó tereprendezésre is szükség volt szükség, amelyet Révay Ferenc erdőmérnök vezetett. Az építkezéskor felhalmozódott kőzetanyagból pedig a szálló függőkertjei készültek el, valamint a személyszállítás is ekkor indult meg a kisvasúton. A lillafüredi Palotaszálló napjainkban egyet jelent a luxusüdüléssel és wellnesses kényeztetéssel. A szálló szobáiba pedig behallatszik közelében levő Szinva patak vízesésének moraja. A középkori hangultra vágyó vendégek számára szálló étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakult, ahol a terem ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják.

Tettyei kolostorrom (2024)

A Mecsek hegyei által határolt tettyi fennsík Pécs város egyik nevezetessége, amely főként olyan kulturális eseményről híres, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok. De találhatóak itt impozáns látványt nyújtó középkori romok, sőt egy nagy kiterjedésű, látnivalókban bővelkedő park is húzódik a városrészben.

Tettye központi részén találjuk Szathmáry György pécsi püspök számár a 16. század elején épített reneszánsz nyáripalota romjait. Ezt az épületet a törökök 1543-ban foglalták el, akik továbbiakban kolostorként használták. Ebből a korból származik a terület neve is, hiszen törökül a „tekke” kolostort jelent. A török időszak után az épületegyüttes gyorsan pusztulásnak indult, s csak a 20. században végezték el az állagmegóvási munkálatokat.

Az egyik falmaradványon, egy nem túl esztétikus, rozsdásodó kilátóról található, amely tetejéről a csodálatos tettyei katlanra nyílik kilátás.

 

Szilárdy-Lotta-ház (2023)

Napjainkban a Kossuth tér egyik legszebb építészeti gyöngyszeme a Szilárdy-Lotta-ház, amelyet a görög származású özv. Szilárdy Jánosné Lotta Mária építettet.

A Strenga és Kertner szegedi vállalkozók által 1880-ban elkészült korinthoszi oszlopokkal, és félkörív alakú erkéllyel díszített épületet a kékesszürke festése miatt a nép csak szürke palotának becézte. Az új tulajdonosa, a görögkeleti egyház 1908-ban fehér kőporral vakoltatta a kora eklektikus stílusú épületet. A ház mai hangsúlyos, keleties színeit a legutóbbi felújítása során kapta.

Bankpalota (2023)

A hódmezővásárhelyi Kossut tér ékét, a Bankpalotát 1911-ben építették, Müller Miksa tervei alapján.

A székház szecessziós épület díszei a bejárat fölött látható női és férfi alakok, amelyek a takarékosságot és a mezőgazdaságot jelképezik. Az épületben napjainkban a Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központ működik, kiállítótermében a látogatók betekintést nyerhetnek Bankpalota történetében, az építésétől fogva egészen napjainkig.

Tóth Péter-ház (2023)

A Belvárosi híd lábánál álló Tóth Péter-palota a belváros egyik ikonikus épülete, amely a régi hídon át a városba érkezőket fogadja.

A Híd utca, Roosevelt tér és Victor Hugo utca által határolt területen álló palota 1882-ben épült, és a terveit pedig Jiraszek Nándor készítette el. Az eklektikus épület pezsgő üzletházként működött megnyitását követően, a korszakra jellemző iparosműhelyek és kisebb boltok kaptak benne helyet.

Az épület 2023-as felújítását követően az egyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziuma költözik majd be.

Milkó-palota (2023)

A Roosevelt téren álló Milkó-palota a francia neoreneszánsz épületek mintájára épült a 19. század végén.

A fakereskedéssel foglalkozó Milkó család megrendelésére, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte meg a palotát, amely 1883-ban épült fel. A tömbház, reprezentativ kapualjjal, loggiás négyszögudvarral, és mázas tetöcseréppel a francia neoreneszánsz egyik legszebb hazai példája. Az eredetileg sárga (vagy zöldes-barnás) színű épületben többek között vaskereskedés, zeneműbolt, látszerészeti raktár, sőt még bor- és sörcsarnok is működött akkoriban. 

1908-ban pedig itt nyitott meg az Uránia színház, amely szenzációs műsorai öregbítette ezekben az időkben Szeged hírnevét.

Beregi-ház (2034)

A Deák Ferenc utcában található szeged palotaépítészetének egyik műremeke, a Beregi-ház.

A palota Beregi Lajos üzletember felkérésére, Kótay Pál szegedi tanár tervei alapján készült el 1903-ra.Az épület stílusa a téglaépítészet és a szecesszió szép példája. A Beregi-ház homlokzatát világos keramittéglákkal borítják, amelyek között a magyar népművészetből, főként az alföldi pásztorok öltözetének díszítéséből kölcsönzött motívumok tűnnek fel. Az északnémet szecessziót és a magyar népművészet elemeit is magánhordozó palota megalkotásában a helyi iparosok és kőművesek is részt vettek.

Az L alaprajzú épület üzlet- és bérházként is szolgált, ugyanis a korszak elegáns polgárainak igényeihez szabott lakásokat alakítottak ki benne, a földszinten pedig utcára nyíló üzlethelyiségek voltak.

Goldschmidt-ház (2023)

A Rákóczi tér és Tábor utca sarkán álló jellegtelen bérházról senki se gondolná, hogy egykoron a szegedi szecesszió egyik legjelentősebb alkotása volt.

1904-ben Magyar Ede kapta a megbízást, hogy Dr. Goldschmidt György részére egyemeletes lakóházat tervezen az egykori Valéria tér végébe. A saroktornyos épület 1905 nyarán készül el, és 1959-ben pedig újabb emeletet húztak a bérházra. Az épület homlokzata ekkoriban szecessziós elemekkel díszitett volt, amelyeket később levertek. Napjainkban csak a kapualj két oldalán látható leányalakok hirdetik az egykori épület kiemelkedő művészeti értékét, egyébként a gipszből formált alakok kor híres táncosnőinek, Loie Fullernek és Yvette Guilbertnek állítanak emléket.

Deutsch-palota (2023)

A szegedi Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei alapján épült 1900 és 1902 között szecessziós stílusban. A majolika díszes és zöld-kék-narancs színekben pompázó palota kialakításában Lechner Ödön is részt vett. A palota homlokzatát látható Zsolnay-kerámiadíszek a magyar szecesszió egyik szemet gyönyörködtető példája.

Vasalóház (2023)

A szegedi Vasalóház vagy más néven Takarékház nevét a különleges alakjáról kapta. Az épületet a remekmívű sarki kupoladísze, és a sűrűn tagolt mozgalmas homlokzatalakítása miatt az egyik legkülönlegesebb szegedi szecessziós palotának számít.

A szabálytalan alakú telekre 1912-13-ban építették fel a palotát Baumhorn Lipót tervei alapján szecessziós stílusban. Az épület aljában az 1834-ben alapított Leinzinger-gyógyszertár kapott helyet, amely ma is az akkori berendezéseivel üzemel. 

A palota további szecessziós gyöngyszemei a homlokzat épületszobrászati díszei, és az indás díszekkel borított, gazdag mintázatú, faragott oszlopfők.

Takarékpénztár-palota (2023)

A városképi szempontból kiemelt és meghatározó ponton álló Takarékpénztár a Klauzál Gábor által vezetett elődje helyére épült fel az 1879-ben bekövetkezett gyászos emlékű árvíz után.

A 19. és a 20. század fordulóján felépült új palota tervezője Baumhorn Lipót volt, aki nem fukarkodott a díszítéssel. Az eklektikus, klasszicista és kis mértékben romantikus stílusjegyekkel rendelkező cicomás épület 1944 pedig egy grandiózus hatást keltő sarokkupolával toldották meg. Napjainkban is láthatóak a homlokzatot az egyedi megoldású reneszánsz hatású kovácsoltvas erkélyek, s különleges alkotások még a címerpajzsok, és a takarékosságot kifejező méhecskék domborművei is.

A palota napjainkban is pénzintézetként funkciónál, ugyanis az 1949. március 1-én megalakult az Országos Takarékpénztár (OTP) birtokolja az épület nagy részét.

Schäffer-palota (2023)

A szegedi Feketesas utca épületei közé simulva áll a Schäffer-palota, amely eredetileg szecessziós stílusban épült 1904-ben A háromszintes lakóépület Magyar Ede, a híres szegedi építész tervezte a vaskereskedelemmel foglalkozó Schäffer-testvérek felkérésére. A lakó- és kereskedelmi célú épületet szecessziós homlokzati díszek az 1920-as években szinte teljesen eltávolították, a fenntartásának költségeire hivatkozva.

A lecsupaszított épület funkciója napjainkban változatlan, bérlakások és üzlethelyiségek találhatóak benne.

Püspöki palota (2023)

A Dóm tér U-alakú épületsorának délnyugati sarkában kapott helyett a Püspöki palota.

Az 1930-ra elkészülő egységes modernista stílusú épületsor külső és belső tervezését Rerrich Béla végezte. A palota legszebb helyiségei a püspöki dolgozószoba, a fogadásra alkalmas szalon, az ebédlő, és a püspöki magánkápolna. A Püspöki palota egyik szárnyában kapott helyet az Egyházmegyei Múzeum és Kincstár.

Az itteni kiállítás a legrégibb időktől egészen a 19. század végéig mutatja be azokat az egyházművészeti eszközöket és tárgyak, amelyeket Csongrád és Békés megye plébániáiról gyűjtöttek össze.

Raichl-palota (2023)

A Raichl-palota Szeged egyik legszebb szecessziós épülete, amely szabadkai párjánál szerényebb, de ennek ellenére feltűnő, impozáns megjelenésű épület.

Az épületet Raichle Jenő Ferenc magánpalotának tervezettette és építtetetté 1910-ben. De Raichl anyagi gondjai miatt nem tudta befejezni házát, így Vadász János ügyvéd fejeztette be tervezője elképzeléseit. A népies virág mintázatú mozaik díszes épület az elkészülte után kimagasodott környezetéből, földszintjét üzletek foglalták el.

A Raichl-palota a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumának ad otthont, amely sokáig Ságvári Endréről volt elnevezve.

Ungár-Mayer-palota (2023)

1911-ben kapta meg a Kárász utca méltó díszét, hiszen ekkor épült a két tehetős Szegedi, Ungár és Mayer palotája. Az épület tervezője Magyar Ede volt, akit a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb építészének tartunk. Az épület csillagvizsgáló szerű kupolája csak az egy a tetőgerincen található műalkotások közöl, emelett tervezője több káprázatos díszítéssel cicomázta fel az épületet. A ház földszintjén volt egykor a Corso kávéház, ahol többek között Juhász Gyula és József Attila is sokszor elidőzött.

Reök-palota (2023)

A szegedi Reök-palota Magyar Ede egyik legszebb munkája, mert az építész utazásai során hozott élmény-és formavilágot használta fel az épület tervezésekor.

Magyar Ede 1906-ban, huszonkilenc évesen kapott megbízást a Reök-palota megtervezésére, aki helyi művészek és mesteremberek közreműködésével készítette el remekművét. 1907 novemberére, az az alig másfél év alatt készült el Reök Iván és fiai részére a többszobás lakásként is használt épület. Akkoriban a földszinti sarokrészen vendéglő volt, míg a többi helyiséget iparosok és kereskedők használtak. De a szecesszióra oly jellemző a stilizált virágmotívumos palotában kapott helyett Magyar Ede saját tervezőirodája is.

Napjainkban a műemléképületben a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) található, ahol időszaki tárlatokat, irodalmi és zenei programokat, szobaszínházi előadásokat tartanak.

Molnár Imre-palota (2023)

A Kossuth Lajos utca 10 szám alatt áll Ifjabb Molnár Imre gazdagon díszített késő eklektikus palotáját.

A két utcára is néző palotát 1899-1900 között építették fel, amely emeletei szobái lakásként szolgáltak a Molnár család számára. Az épület földszintjén pedig posta és takarékpénztár üzemelt 1939-ig, majd a palotát honvédség hasznosította. Ma az épület földszintjén orvosi rendelő és védőnői-szolgálat működik.

Móra Ferenc Gimnázium (2023)

A Móra Ferenc Gimnázium vagy egykori nevén Főgimnázium Kiskunfélegyháza legrégibb és legismertebb oktatási intézménye.

A millenniumi ünnepségre készült el a város főgimnáziuma Alpár Ignác nyertes tervpályázata nyomán. A késő eklektikus épület kivitelezését pedig a szegedi Robelly, Szilágyi és Winkler Testvérek végezték el. 1944-ben katonai kórház működött az épületben, amely második világháborúban az épületet ki is égett, ezért minisztériumi segítséggel újították fel 1947-ben. Az épület érdekesség, hogy az 1896-os avatásra Móra Ferenc, az iskola későbbi névadója még itteni diákként írt verset.

A főgimnáziumban nyitotta meg 1902-ben a Kiskun Múzeumot Szalay Gyula az iskolai gyűjteményéből, amely azóta már önálló épületben, az egykori Kiskun Kapitányság épületében látható a tárlat.