Návay-emlékmű (2023)

A Kossuth utca végén, a vasútállomás előtti parkban áll Návay Lajos országgyűlési képviselő emlékműve.

Az 1919. április 29-én brutális kegyetlenséggel a kiskunfélegyházi pályaudvaron gyilkolt meg Návay Lajost, akit szomszédos kiserdőben temettek el. 1936 júniusában a nemzet mártírjainak emlékművet a vasútállomás előtti térre helyezték el. 1945 tavaszán azonban ezt az emlékművet szétrombolták, és csak 2014-ben, a gyilkosságok 95. évfordulóján sikerült újra felállítani.

Öreglaktanya (2023)

A honvédlaktanya vagy más néven Öreglaktanya 1889-1890 között, tizenhárom hónap alatt készült el, amely terveit Léderer Gusztáv készítette. A laktanya előbb Ferenc József, majd Horthy Miklós nevét viselte, és honvédségi élelmezési raktárként használták. A szerény eklektikus stíluselemekkel rendelkező épületben képezték ki, és indították az I. és II. világháború idején a harcmezökre a Kiskunfélegyháza és környéke hadköteleseit.

Napjainkban az egykori laktanya épülete ad otthont a kiskunfélegyházi könnyűzenei, és kulturálisélet központjának, a Rocktárnak.

Platánsor (2023)

Aki a Városházától a vasútállomás felé vezető utcán sétál annak páratlan látványban lehet része. Ugyanis Kiskunfélegyháza “ligetös” főutcáját gyönyörű, száz évnél is idősebb platánfák szegélyezik. 

A dupla sorban ültetett, hosszú platánok egészségi állapota nem a legjobb, de ápolásukat és pótlásukat rendszeresen elvégzi a városüzemeltetés.

Szent István király római katolikus templom (2023)

A rendkívül gazdag formakinccsel rendelkező Szent István-templom Kiskunfélegyháza egyik büszkesége, amely a kor egyik legkiemelkedőbb neoreneszánsz alkotása.

Az újtemplom építése az akkori szénapiac helyén 1872-ben kezdődött és 1880-ban fejeződött be. A neoreneszánsz stílusú monumentális épületet Pártos Gyula tervezete, amely nevét az első fatemplom védőszentjéről, Szent Istvánról kapta-

A templom belsejében található főoltárkép Takács István alkotása, és Szent Istvánt ábrázolja, amint koronáját felajánlja a Magyarok Nagyasszonyának.

Molnár Imre-palota (2023)

A Kossuth Lajos utca 10 szám alatt áll Ifjabb Molnár Imre gazdagon díszített késő eklektikus palotáját.

A két utcára is néző palotát 1899-1900 között építették fel, amely emeletei szobái lakásként szolgáltak a Molnár család számára. Az épület földszintjén pedig posta és takarékpénztár üzemelt 1939-ig, majd a palotát honvédség hasznosította. Ma az épület földszintjén orvosi rendelő és védőnői-szolgálat működik.

Szentháromság-szobor (2023)

A Szent István templom jobb oldalán található a kiskunfélegyházi Szentháromság-szobor, amelyet Molnár Pál kun félegyházi lakos és csizmadia iparos, valamint neje, Vidéki Borbála állítatott. A család sajnos már nem érhette meg a budapesti Jablonszky Vince és Antal kőfaragók által elkészített oszlop 1886-os felállítását.

Móra Ferenc Gimnázium (2023)

A Móra Ferenc Gimnázium vagy egykori nevén Főgimnázium Kiskunfélegyháza legrégibb és legismertebb oktatási intézménye.

A millenniumi ünnepségre készült el a város főgimnáziuma Alpár Ignác nyertes tervpályázata nyomán. A késő eklektikus épület kivitelezését pedig a szegedi Robelly, Szilágyi és Winkler Testvérek végezték el. 1944-ben katonai kórház működött az épületben, amely második világháborúban az épületet ki is égett, ezért minisztériumi segítséggel újították fel 1947-ben. Az épület érdekesség, hogy az 1896-os avatásra Móra Ferenc, az iskola későbbi névadója még itteni diákként írt verset.

A főgimnáziumban nyitotta meg 1902-ben a Kiskun Múzeumot Szalay Gyula az iskolai gyűjteményéből, amely azóta már önálló épületben, az egykori Kiskun Kapitányság épületében látható a tárlat.

Európa szálló (Feuer-palota) (2023)

A kiskunfélegyházi Kossuth Lajos utca egyik legszebb eklektikus épülete az egykori Európa szálló vagy más néven Feuer-palota.

A palotát Feuer kereskedő család emeltette üzletház céljából 1910-ben, amelyben Kneffel Béla alakított ki szállodát és kávéházat. A palota funkciója és kinézete időközben megváltozott, jelenleg szupermarket található a késeklektikus palota földszintjén, az emeletet pedig irodaként hasznosították.

Városháza (2023)

„Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”

Kiskunfélegyháza legismertebb és egyben legimpozánsabb épülete az országosan is ismert gyönyörű szecessziós városháza.

A kiskunfélegyházi városvezetés 20. század elején határozta el, hogy városházát épít az időközben szűkössé váló régi épület helyére. A ma is látható szecessziós épület 1909-1911 között épült, Vas József tervei alapján és Lechner Ödön építésznek állít emléket. Ugyanis homlokzaton látható Zsolnay majolikadíszítések, és tulipános motívumok a nemzetközi rangú magyaros szecesszió egyedi, sajátos díszítőelemei. Az épülethez kapcsolódó háromszintes, 45 méter magas tornyot Morbitzer Nándor tervezete, amelybe egy toronyórát is elhelyeztek. Az épület homlokzatának látható még a város címere, amely egy boltíves városkapuban őrt álló kun vitézt ábrázol.

Az épület belsejében szintén a magyaros stílus köszön vissza, a gazdagon díszített falain dr. Holló Lajos és Kossuth Lajos életnagyságú portréi és egy Petőfi Sándor dombormű látható.

Országzászló (2023)

A Szent János tér és a Kossuth Lajos utca sarkán áll az 1934. szeptember 2.-án fölavatott ereklyés országzászló. A Martinelli Jenő által elkészített emlékmű 1945-től 1999-ig egy raktárban pihent.

A turul madaras alkotást végül 2001 májusában újra avatták.