Tisza-folyó (2011)

Egykoron a tiszai halászat volt a mindszenti emberek első számú kereseti lehetősége. Napjainkban azonban már csak kevesen űzik az ősi mesterséget, pedig amit itt fognak az kerül a kompnál található csárda étlapjára.

Túra: Ember a gáton (2011)

„Az éjjel soha nem érhet véget,
Varázsolj nekünk valami szépet,
Repülj velünk a szerelem szárnyán!
Indul az utazás, csak erre vártál.”

(Soho Party)

Közeledik az estve





























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Mindszent, Művelődési ház – Nagy rév (P-) – Tisza-töltés – Mártély strand – Tisza-töltés – Algyői híd – Autópálya híd – Szeged, ATIKÖVIZIG.



Táv és szintemelkedés:

41,2 km/ 155 m










… miénk a pálya, az autópálya!

Nagyrév (2011)


Ha Mindszent, akkor mindenkinek a hagyományos tiszai átkelés jut eszébe. Hiszen egy régi kompon lehet átjutni a Tisza túloldali falvaiba és Ópusztaszerre.

Mindszent az ősidőktől tiszai kompátkelőhely, az írott forrásokban már 1558-ban találkozhatunk a Zsilinszky Mihály által készített Csongrád vármegye történetében. 

A kikötőben dicső múltú halászcsárda áll, melyben megtalálhatók a tipikus folyami halételek is.

Alcsúti arborétum (2011)

A 40 hektáros alcsúti arborétum az egykori Habsburg-kastély parkjának átalakításával jött létre. és Jámbor Vilmos tervezte, angolkerti mintára. Kialakítása során a mester 300 olyan növényfajt ültettetett el, ami azelőtt Magyarországon ismeretlen volt.

Az igen ritka növényfajokon kívül az arborétum ad otthont a Habsburg kastély maradványainak, a Kastélykápolnának, a Pálmaházi romoknak, a Kutatóháznak, a Babaháznak, a Medveháznak, a Gloriettének, a Grottának, az Oroszlános kútnak és több érdekes hídpillérnek, ezek közül több épületet a híres építész, Ybl Miklós tervei alapján építettek meg.

Az arborétum évszakonként változatos arcot mutat, kora tavasszal nyíló hatalmas
hóvirágmező egyedülálló az országban. Napfordulókor pedig a Szentjánosbogártánc nyújt különleges,esti látványosságot.

Storno-kápolna (2011)

A Habsburg kastély kápolnája az egykori istálló kibővítése után nyerte el mai, neoromán formáját.
A Storno Ferenc tervei alapján épült kápolna többször szolgált már neves filmek helyszínéül, legutóbb egy Anthony Hopkins főszereplésével készült mozit forgattak a parkban.

Habsburg(József nádor)-kastély (2011)

József nádor pompás klasszicista kastélya az Alcsúti Arborétumba található.
Az épület, amely Pollack Mihály épített, a II. világháború után elpusztult, köveit elhordták, már csak oszlopos, timpanonos bejárati része áll.

Szent Donát templom (2011)



Csókakő barokk stílusú temploma 1772-73 között épült, de az épület mai formáját 1950-ben kapta egy tűzvész után.
Védőszentje Szent Donát, a szőlősgazdák és szőlőskertek védőszentje. Faragott fa szobra az építmény kertjében áll, amely Bujdosó Dénes alkotása.




Esterházy-kastély (2011)


A Csákvári Esterházy-kastély Fellner Jakab tervei szerint készült. a fertődi barokk-rokokó kastély mintájára. Később azonban átépítették klasszicista stílusba egy földrengés után. 
Az épületben napjainkban a Fejér Megyei Szent György kórház intézete működik. 

Túra: Körtvélyespuszta (2011)

„Apró gyertyalángok emlékek foszlánya,
Temetőkerteknek jéghideg márványa.
Lassacskán halkuló, elmélyült sóhajok,
Végtelen mennyekbe suhanó angyalok.”

(Horváth Piroska)

Suhanó


forrás: turistautak.hu

Útvonal:

Csákányospuszta (K) – Mária-szakadékKörtvélyesVitányvár (Z) – Szép Ilonka-forrás (K+) – Körtvélyespuszta – Mária-szakadék (K) – Csákányospuszta


Táv és szintemelkedés:

13,8 km/ 400 m




A szakadék szélén

Libapimpó (Potentilla anserina)

A libapimpó a rózsafélék családjának egyik különleges, sárgás virágú tagja. Legelőkön, utak szélén és réteken, áprilistól egész nyáron keresztül virágzik.

Körtvélyespusztai Kápolna (2011)




A hegyek csendjében, a vértesi Mária út körvélyesi szakásza mentén egy erdei tisztáson áll egy magányos kápolna.
Múltjáról nem tudunk sokat, de egyszer már feltámadt poraiból, mert vandálok rongálták meg.

Szép Ilonka-forrás (2011)


Több turistaút találkozásnál található a már csak nevében Szép forrás. Sajnos a foglalása szétnyílt, nem bírta az időjárás viszontagságait. Ott jártunkról kedves csákvári természetjárókkal beszélgetünk a környezet megóvásról, a túrázási szokásokról és egyesületük múltjáról.

Katonasírok (2011)


A vértesi Szép Ilonka-forrás közelében, Kapberekpusztán találhatóak a II. világháborús katona sírok. Itt hajdan település is állott, de 20. század elejére teljesen elnéptelenedett.

Lepketapló (Trametes versicolor)


A nagy éjjeli pávaszemre hasonlító lepketapló egyike a változatos megjelenésű gombafajunknak, ezáltal igen kedvelt fotótéma. A tapló fő színei többnyire hasonlóak, de a zöldes színárnyalatot viszont az öreg gombákon az algák okozzák.

Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

A galagonya terméketlen homoktalajokon kívül szinte minden erdőszegélyen megtalálható. Nevét a virágában található egy bibeszálról kapta.
Hogy miért izzik a galagonya, az akkor válik világossá, ha a pirosló galagonyabokrokat megpillantjuk az őszi tájban.

Vitányvár (2011)


A vértes erdejének fogságában, a Nyerges-hegy közelében egy fákkal borított kisebb kúp tetején találjuk a Vitányvár romjait.
Az erődöt a Csák nemzetség építhette a tatárjárás után és a békés középkorban élte fénykorát. Többször cserélt gazdát magyar és török között a megszállást követően. Ennek a háborúnak esett áldozatul az építmény, ugyan is felrobbantották.

Koronás keresztespók (Araneus diadematus)


A koronás keresztespók az egyik leggyakoribb pókfaj, amellyel találkozhatunk kis hazánkban. A hatalmas termetű pókfajunk a potrohán megjelenő fehér keresztmintázatról kapta nevét.

Béla-forrás (2011)


Körtvélyespuszta határában a Kék és a Kék+ turistautak találkozásánál, jól eldugva található a Béla-forrás, mely I. Béla királyról kapta a nevét az 1051-es győzelem emlékére.
Egy szép és egy csúnya tábla emeli ill. rontja az vízkilépés környékének összképét.

Körtvélyesi erdei temető (2011)

Körtvélyespuszta és további két kistelepülés emlékét, ma már csak egy erdei temető őrzi, ami a Mária-szakadék szomszédságában található. 15 síremlék áll a még a szépen-lassan elenyésző temetőben.

Mária-szakadék (2011)

Csákányospuszta napjainkban már csak pár házból álló szórványtelepülés, de természeti értékekben igen gazdag. Például a Vértes-hegység legmagasabb pontja (Nagy-csákány) is a környéken található, de innen indulva a kék jelzésen érhető el a csodálatos Márai-szakadék is. Az áttöréses szakadékot egykoron a Csákány-patak vize mosta szurdokszerűvé.

Borostás egyrétűtapló (Trametes hirsuta)

A Borostás egyrétűtapló hazánkban igen gyakori faj,  januártól decemberig, elhalt, de néha élő lombos fán is, főleg bükkön, tölgyön és nyíren találkozhatunk vele. Nevét a termőtest körkörösen barázdált, erősen sörtés, borostás felületéről kapta.

Vadmálna (Rubus idaeus)

A vad málna Európa mérsékelt övi részében előfordul. Már az ókorban is gyógynövényként használták, a középkorban már kolostorok kertjeiben is megtalálható volt.

Közönséges gyíkfű (Prunella vulgaris)

A Közönséges gyíkfű alacsony termetű, kúszó indákkal terjeszkedő növény. A májustól nyíló lila színű ajakos virágok rövid szárvégi füzért alkotnak.

Vadszeder (Rubus fruticosus)

A vadszeder a nyári erdők egyik legbiztosabb gyümölcs forrása. 
Kedvenc termőhelyei az erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot.

Bőrfutrinka (Carabus coriaceus)

A bőrfutrinka a maga négy centiméteres hosszúságával az egyik legnagyobb termetű futóbogarunk.
A kékes-szürke, bőrszerűen ráncos szárnyfedője könnyen felismerhetővé teszi eme futrinkafajt.
Hasznosságát igazolja, hogy képes egy burgonyaföldet is megtisztítani, ahol négyzetméterenként 200 burgonyabogár él.

Vár-völgy (2011)

A Csókakői vártól nagyjából észak felé vezet a kék jelzés, amely a Vár-völgy szép erdős útján halad. A sziklás, szűk völgyfenekén a legragyogóbb nyári napsütésben is félhomály terjeng és hatalmas, mohás sziklatömbök és függőleges sziklafalak között vezet a turistaút.

Barna varangy (Bufo bufo)

A barna varangy Magyarországon síkvidéki, domb- és hegyvidéki területeken is egyaránt előfordul.
Az erőteljes testfelépítésű békafajt a barna alapszínéről könnyen felismerhetjük, de a bab alakú fültőmirigyek is árulkodó jel lehet.

Gerencsérvár (2011)

A Vértes Csákvár felé vezető völgytorkolatnál áll az inkább toronynak, mintsem várnak mondható építmény romja. A 13 században a Csák nemzetség birtokolta, a török hódoltság idején még falu is tartozott hozzá. Erre enged következtetni az ásatásokkor talált edények töredékei, fejszék, sarkantyúk, díszített kések és pénzérmék.

Vértesszentkereszti apátsági templom és monostorrom (2011)


Az egykori bencés apátság monumentális romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti Oroszlány környékén.
A román kor és a kora gótika építészeti emlékeit őrző bazilikális templom már a bencés szerzetesek megjelenése előtt állt. A monostor alapítási évszámát nem ismerjük, de Károly Róbert uralkodása idejére tehető az apátság fénykora. A rom mellett élő „remete” vezetésével a kolostor, a szobrok és a háromhajós templom körbejárható.

Túra: Mór felett a hegyen (2011)

„Úgy sír, zokog a szél, és rám tör az eső,
Én csak énekelek, szívem álmokat sző.
A zápor, s a szél nem bánthat sosem,
Már rég messze jár, mire észreveszem.

 Az eső rám csorog, de én boldog vagyok,
Ha csúf az idő, mindig rád gondolok,
És vár a siker, egy dal hozza el,
Az eső most velem énekel”

(Ének az esőben)

Éles lépcsők





























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Mór, park (P) – Lamberg-kastély  Bozóky pince és bormúzem  Kapucinus Szentháromság Zárdatemplom  Szent Kereszt Magyar Plébániatemplom – Luzsénszky-kastély  Vajal (PL) – Éleskő – Csókakő


Táv és szintemelkedés:

9 km/ 410 m




Párában, esőben Móron

Móri szőlők és pincék (2011)

A Vértes és a Bakony között húzódik a Móri árok, ebben a a festői szépségű völgyben terül el hazánk legkisebb borvidéke. Az itteni bor és szőlőtermesztés kultúrája egészen a római korig nyúlik vissza, amit később az Avarok is ápoltak. A török hódoltság szinte teljesen véget vetetett a vidék fejlődésének, csak a kapucinusok kezdeményezésére indul újra a szőlészet és borászat fejlődése.

Óriás likacsosgomba (Meripilus giganteus)

„Az óriás likacsosgomba könnyen felismerhető gombák közé tartozik, ugyan is számos egy tőből eredő, barnás kalapból áll a termő teste. Ez a faj az élő vagy elhalt fákat kedveli, azok tuskóin él.

Éleskő (2011)

Mór és Csókakő közötti piros turistaúton található egy lapos kiszögelés, amely az Éleskő nevet kapta. A fekete szikláról csodálatos kilátás nyílik a Móri szőlő birodalomra.

Szent Vendel-kápolna (2011)

Az Oroszlány felé vezető úton romantikus stílusú kápolna áll, amely 1746-ban Móri fogadalomként épült.

Bimbó (2011)


A Lamberg-kastély parkjában Nagy Benedek, helyi szobrászművész díszkútja látható. Az első ránézésre is egy szépen nyíló virágot ábrázoló műalkotás a kastély a múltat idézi meg.

Lamberg-kastély (2011)

A Fellner Jakab által 1762-1766-között épített kastély, a magyar barokk kastélyépítészet egyik legkiválóbb alkotása. 
Az épülethez tartozó angol parkban három, szintén barokk oromzatos gazdasági épület áll. A kastélyparkot szobrok díszítik, a Zenepavilon mellette található az ország legnagyobb francia juharfája. A gyerekek kedvence a díszhalastó, amely nyaranta nyíló Tündér rózsákkal telik meg, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amiben egy pávapár él.
Napjainkban Kulturális központként üzemel a móri kastély,

Bozóky pince és bormúzem (2011)


A Bozóky pincészet jelenleg családi vállalkozásként helyi, nagyméretű szőlőterületen működteti gazdaságát. Az érdeklődőt szíves invitálják a romantikus pincerendszerben, ahol őrzik a bortörténeti értékű móri muzeális borkészletet. A bormúzeumában betekintést nyerhetünk a borvidék történelmébe, borászati és szőlőművelő eszközökkel ismerkedhetünk. Végül a nap megkoronázás képen, a látogató kellemes környezetben egy borkóstoló keretében kortyolhat a család nevezetes boraiból.

Nepomuki Szent János (2011)


A zárdatemplom előtt ötszögű csillag alakú kőkorlát mögött. egy talapzaton áll a folyók, hidak védőszentjének szobra. A műalkotás 1746-ban készült barok stílusban, Hochburg Domonkos özvegye kívánságára.

Szent Flórián (2011)


A kapucnis tér egyik 18. századi szobra, Szent Flóriánt ábrázolja.
A Szepesség német lakta vidékein az emberek azt tartották róla, hogy ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai.