Szent Vendel (2024)

A Bánomháti temető bejáratánál áll Szent Vendel homokkő szobra, amely 1867-ben készült, és festve is volt. A barokk szobor eredetileg a Nyomás határrészben állt, majd 1883-ban a temető csőszháza mellé helyezték át.

Szent Vendel (2024)

Jákon a Nagykölked felé vezető út mellett egy dupla helyes szoborfülke áll. Az alsó részében Szent Vendel, 1843-ban készült barokk szobra látható, míg a felsőben Vas megye legkorábbi, 1663-ból származó keresztje található.

Szent Vendel (2024)

A Csongrádot és Felgyőt összekötő út mellet áll egy Baldachin-tető alatt a juhászok, pásztorok, jószágtartó gazdák védőszentjének, Szent Vendelnek a szobra. A festett barokk szobor a talapzaton látható írás szerint 1820 körül készült.

Linha-kereszt (hármas szoborfülke) (2023)

Mesztegnyőn a Kossuth és a Dózsa utca sarkán egy különleges, három szentet ábrázoló oszlop található.

A Szent Donátot, Szent Vendelt, és Szent Flóriánt ábrázoló képoszlopot feltehetően a 20. század első negyedében állították, és a fülkékben eredetileg szobrok álltak. De ezeket az alkotásokat sajnos 2005-ben ellopták, amelyeket a ma is látható domborművekkel pótolták. A műemléket a szoborcsoportot állító családról Linha-keresztként is szokták emlegetni.

Szentháromság-szobor (2023)

A vaskúti templommal szemben áll egy Szentháromság-oszlop, amelyet 1860-ban emeltek.

A szokásos szentháromság ábrázoláson kívül Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szent Vendel és Szent Sebestyén szobra látható még az oszlopon.

Szent Rókus és Szent Vendel (2023)

A vaskúti temetőben, a kápolna előtt két régi szobor látható, amelyet a községbe betelepülő német családok állíttattak. Az 1903-ban állított barokk szoborok Szent Vendelt és Szent Rókust ábrázolják.

Szent Vendel-kápolna és kálvária (2023)

A Temetődomb legmagasabb pontján áll a Szent Vendel tiszteletére felszentelt kápolna. 

A takaros huszártonyos barokk épület a hívek adakozásából készült el 1753-ban. A kápolna oltárképe a 18. század második felében készült, és jelenleg a Szent István-templomban van elhelyezve.

A Szent Vendel-kápolnához vezető út mellé az 1800-as években készült egy kálvária is. A stációik az évek során megrongálódtak, ezért 2015-ben felújították a keresztutat, és ekkor kerültek a fülkékbe Lőrincz Gergely képei.

Fájdalmas Szűzanya (2023)

Homokkomáromban a Jókai és a Kossuth utca elágazásánál áll a Fájdalmas Szűzanya szobra két további Szent társaságában. Az inkább szoborcsoportnak nevezhető alkotás 1808-ban készült „paraszt barokk” stílusban. A középső, legmagasabb posztamensen Szűz Mária alakja látható, mellette Szent Flórián és Szent Vendel áll.

Szentháromság-szobor (2023)

A dávodi katolikus templom előtt álló Szentháromság-szobor a 1865-ben készült barokk stílusban.

Az oszlop körül további szentek láthatóak: Szent Vendel, Nepomuki Szent János és Szent Flórián.

Szent Vendel (2022)

A bátaszéki nagytemplom előterében egy barokk Szent Vendel szobor látható, amelyet Mathias Wolf és felesége Elisabeth Makler állíttattak 1905-ben.

Szentháromság-szobor (2022)

A templom előtti parkban áll a bátaszéki Szentháromság-szobor, amelyet 1794-ben emeltettek a helyi hívek. Az emlékmű valószínűleg egy pestis vagy más járvány idején készült fogadalomból.

A klasszicista stílusban készült oszlopon a Szentháromságon kívül Szűz Mária, Szent Sebestyén, Rókus, Rozália, Flórián, Vendel, Donát és Nepomuki Szent János szobrai láthatóak.

Szent Vendel (2021)

Ófalu-alsó végben áll a Vendel királyfit ábrázoló szobor, amelyet faluba érkező egyik német család állítatott.

A pásztor-remete-apát tisztelete leginkább a német nyelvterületen terjedt el. A svábok Ófaluba a Perczel család hívására érkeztek a 18. század közepén. A pásztorok védőszentjének helyi szobrát Hein Margaréta és Hein Antal adományából állítatatták 1872-ben.

Szent Vendel (2021)

A település szélén, a barokk római katolikus templommal szemben áll Szent Vendel grábóci szobra, aki a pásztorok és az állatok védőszentje. A szobor a tájegységre jellemző, németes népviseletben látható.

Szent Vendel (2021)

A szálkai Szent Vendel szobrot Gungl Ádám és felesége állíttatta 1904-ben. Az állatok és a pásztorok védőszentje az ide betelepült német telepesek körében is népszerű volt, ezért a szobor talapzatán német nyelvű felirat is olvasható.

Szent Vendel (2021)

A katolikus templom előtt áll a jellegzetes jászviseletbe öltöztetett Szent Vendel szobra, aki a pásztorok és a háziállatok védőszentje. A szobrot Kollár Mihály 1862-ben egy pusztító járvány után állíttatta, amiért nyáját elkerülte a betegség.

Szent Vendel (2020)

A Pusztai Állatpark bejáratánál áll Somogyi Árpád Szent Vendel szobra. A pásztorok, jószágtartók és állatok védőszentje, a hortobágyi gazdák jelképe is.

Szent Vendel (2017)

A Jászságban az 18. század elején kezdtek Szent Vendel tiszteletére szobrokat állítani Általánosan elterjedt volt a Szentet pásztorként, jellegzetes jász viseletben,és színesre festve ábrázolni.

A jászberényi Szent Vendel szobrot 1866-ban állíttatta az I. Kerületi Vendel Társulat a Zagyva melletti Akasztófa-dombra. A II. világháborúban a stratégiai fontosságú Gyöngyösi úti hidat felrobbantották, és ez által a szoborból csak a talapzat maradt meg. 1946-ban a társulat Csák József kőfaragó mestert bízta meg, hogy az eredetivel azonos méretű új szobrot faragjon. Ez a faragás ma is látható a Zagyva partján, amely legutóbbi felújítást követően már színesben pompázik eredeti helyén.

Szent Vendel és Szent Miklós templom (2016)

A falu közepén álló templom 1870-1872 között épült, gróf Esterházy Miklós emeltette Szent Miklós tiszteletére.

Nagyboldogasszony templom szobrai (2016)

 A Nagytemplomot körülvevő szobrok egyike Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, korhű öltözékben és a kezében tartott kereszttel. A szobor 1780 körül készült barokk stílusban budafai homokkőből.

A templomhoz szervesen hozzátartozik a lépcső előtt álló Mária Magdolna késő barokk szobra. Az imádkozó Máriát ábrázoló homokkőalkotás 1781-ben készült.

Páduai Szent Antal (többek között) a szegények védőszentje, ezért többször ábrázolják kisgyermekkel a kezében. Ilyen ábrázolási módú neobarokk szobor áll a pécsváradi katolikus templom kertjében is, amely 1898-ban készült.

Pécsváradi Szent Vendel szobor már a neobarokk hódításakor, 1889-ben készült. Még is jól simul a templom körüli szentekhez, részben a hasonló alapanyag, a homokkő miatt.

Szent Vendel (2015)

Három ferenczszállási juhász, Sisa Mátyás, Polyák Pál és Ivanits György határozta el 1803-ban, hogy az itteni szentkút közelébe szobrot állít Szent Vendelnek, a pásztorok védőszentjének. Az elhatározásuk 1849-re teljesült be, ugyanis ekkor szobrot állítottak itt az örökösök.

A hengeres talapzaton álló Szent Vendel, lábánál egyik oldalon egy bárány pihen, a másik oldalon pedig egy borjú. A szobrot az 1950-es években ledöntötték és a faluközpontban helyezték át.