Szentháromság-szobor (2023)

A katolikus templom előtti parkban áll az 1773-ban készült Szentháromság-oszlop. Az emlékmű a nagyvázsonyi nagy pestis-járvány után készült fogadalomból, építtetője gróf Zichy János és Neje Széchenyi Katalin volt. 

A Szentháromság-ábrázoláson felüli, párkányon álló szobrok pedig a Bűnbánó Szent Mária Magdolnát, Szent Rókust és Szent Sebestyét ábrázolják.

Szentháromság-szobor (2023)

A vaskúti templommal szemben áll egy Szentháromság-oszlop, amelyet 1860-ban emeltek.

A szokásos szentháromság ábrázoláson kívül Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szent Vendel és Szent Sebestyén szobra látható még az oszlopon.

Szentháromság-szobor (2022)

A templom előtti parkban áll a bátaszéki Szentháromság-szobor, amelyet 1794-ben emeltettek a helyi hívek. Az emlékmű valószínűleg egy pestis vagy más járvány idején készült fogadalomból.

A klasszicista stílusban készült oszlopon a Szentháromságon kívül Szűz Mária, Szent Sebestyén, Rókus, Rozália, Flórián, Vendel, Donát és Nepomuki Szent János szobrai láthatóak.

Szentháromság-szobor (2018)

A Béla tér található Szentháromság-szobor Szekszárd legrégebbi alkotása. Az 1753-ban készült barokk, homokkő szobor a várost sújtó nagy pestisjárványra emlékeztet. A háromszög alakú talapzaton Szent Rókus, Szent Sebestyén és Tolentinói Szent Miklós szobra áll.

Szentháromság-szobor (2016)

A Pécs főterén álló szoborkompozíció eredetijét a pusztító pestisjárvány és annak áldozatainak emlékére állították 1714-ben. Később többször restaurálták és bővítették, míg nem elérte a mai gazdagon díszített formáját.

 Az emlékmű anyaga (könnyen piszkolódó mészkő) miatt a 20. század elején esett át egy nagyobb felújításon, napjainkba viszont virágokkal körbevéve díszeleg méltó helyén. 

Irgalmasok Szent Sebestyén vértanú temploma (2016)

A Széchenyi téren, a Belvárosi Plébániatemplommal szemközt áll a város egyik különleges temploma. Az épület megjelenése Magyarországon meglehetősen egyedi, ugyan is az eklektikus és barokk stílus jegyeket is magánhordozó templomhoz hasonlóval szinte csak Olaszországban találkozhatunk.

A belvárosi plébániát 1727 és 31 között építették fel a Kapucnisok és Szent Sebestyént választották névadónak. 1787-ben II. József császár feloszlatta a kapucinusokat és a rendházat a betegápolás szolgálatát áldozatosan végző Irgalmas rend vette át. A templom homlokzatát Millenniumi ünnepségre készülve eklektikus stílusban átépítették, Kirstein Ágoston tervei alapján.

Az épület belső elrendezése igazán egyszerű, egyedül a mennyezeten található freskók különlegesek, amelyek Tiepolo-jelenetek másolatait és Graits Ede készítette.

A templom bejárata felett látható egy Mária szobor, amely eredetije 20. század elején készült homokkőből.

Szent Fábián és Szent Sebestyén templom (Pusztatorony) (2014)

Fotó: magyarvarak.hu

Fábiánsebestyén eme középkori nevezetességének megtalálása nem mindennapi kalandnak ígérkezik. A Szentes és Fábiánsebestyén közötti Pusztatemplom megálló mellett található Pankotai gazdaság kerítése mellet kell egy jó kilométert gyalogolni, onnan pedig már látszik a Kórógy-ér partján álló kis domb és a toronycsonk.

A 15. század tájékán épült gótikus templomot Maróthy János macsói bán építette Szent Sebestyén és Szent Fábián tiszteletére. Napjainkban már csak az egykori vörös téglatemplom dél-nyugati sarka áll. Nemrégiben sor került egy jelentősebb ásatásra, ekkor került felszínre a templom alapja és a mellette épült kripta.