Cserhát tetői kilátó (2023)

Cserhát tető Szekszárd legmagasabban fekvő területe, ahol egy geodéziai mérőtorony és a helyi rádióklub antennái található. 

A tetőn álló kilátóteraszról pazar panoráma nyílik a Szekszárdi-dombság minden irányába.

Sötétvölgyi Erdészház (2021)

A Sötétvölgyi Erdészház a természetet kedvelő, csendre és friss erdei levegőre vágyó vendégeket várja.

A tágas, erdei vendégház az erdőközepén, ős fás környezetben található, ahol 9 fő tud egyszerre megszállni.

Sötétvölgyi Gyermektábor (2021)

A Sötét-völgy erdő rengetegében kellemes hangulatú gyermektábor bújik meg a fák között. 

A szekszárdi önkormányzat által üzemeltetett erdei faházakban 100 fő részére is tudnak szállás biztosítani. A táborhoz tartoznak vizesblokkok és egy melegítő konyha is, sportolási lehetőségként pingpongasztal és kosárlabda pálya áll az ide látogatók rendelkezésére.

Szarvas-szurdik (2021)

A Szarvas-szurdik a Szekszárdi-dombság egyik természetes állapotában megmaradt lösz-szurdoka. A löszmélyút két szomszédos szőlős vidéket köt össze, de áthalad benne a Dél-Dunántúli Kéktúra is.

Bati-kereszt (2021)

A híres szekszárdi kilátó névadó keresztje, a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán található, a kilátóhoz való leágazást jelzi.

Az 1887-ben állított homokkő kereszt valószínűleg a középkorban Kakasd közelében álló Bat nevű település helyét jelzi.

Bati-kereszt kilátó (2021)

A Bati-kereszt kilátó Szekszárd külterületén, a szőlő ültetvények közé préselődve áll egy dombon.

A 280 méteres dombtetőn álló kilátóból pompás panoráma nyílik többek között a Hegyhátra, a Dél-Mezőföldre, a Völgységre, és a Keleti-Mecsek nyúlványaira.

Az építmény a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészete állíttatta 2015-ben, körülötte esőbeálló és piknikezőhely is található.

Szekszárdi szőlők (2021)

A Szekszárdi borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke, amely a Szekszárdi-dombság legkeletibb területén, a dombság és a Sárköz találkozásánál terül el.

Szekszárd környékén bizonyíthatóan már a római időkbe is folyt a szőlőtermesztést, ezt 3. századi ókori római forrásokból tudjuk. Sőt a város maradványai között megtalált szarkofágon is kivehető egy szőlőtőkére emlékeztető motívum. A környék életében a 18. század hozott nagy áttörést, amikor a különböző egyházi kedvezményekkel idecsábított német telepesek szőlőművelésbe kezdtek. Ekkortájt alakult ki a szekszárdi tüzes bor, amely bársonyosságával, és elképesztően gazdag színanyagával meghódította világot. IX. Pius pápának is megemlékezett a szekszárdi borról, 1865-ben ezt írta róla: "... ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet."

Az itt termeszttet vörösszőlők közül kiemelkedik a kadarka és a kékfrankos minősége, ugyanis ez a két szőlőfajta adja a Szekszárdi Bikavér alapját. Az útóbbi időben megjelentek a piacon a zamatos fehérborok, hiszen felismerték, hogy remek klímát biztosít a sok napsütés és a könnyen felmelegedő lösztalaj e fajtáknak. Szekszárd nevezetessége még a Siller, amely a rosénál sötétebb, de a vörösbornál világosabb színű borfajta.

Tringa Borpince (2021)

A szekszárdi Tringa Borpince a város szélétől nagyjából egy kilométerre, a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán található.

A birtok és az ültetvények is Kerék-hegy tetején, festői környezetben találhatóak, mintegy 7 hektáron. A családi pincészet 2001-ben alakult, és a fogyasztóval minél közelebbi kapcsolatra törekszik, ezért elsősorban a pincénél értékesítik a boraikat. A kínálat nagyrészt vörösborok alkotják, Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc fajtákból és házasításából készülnek a boraik.

Remete-csurgó (2021)

A Remete-kápolna alatt, a betonút mellett csobog a város legtisztább, legjobb ízű, és leghidegebb forrása, a Remete-csurgó.

A forrást már az I. katonai felmérés térképe is megjelöli, mint Maria Brün, azaz Mária-kutacska. A forrás csak később a 20. század körül kapta meg a Remete-csurgó elnevezést. A vízének gyógyító erejéről pedig az egyházlátogatási jegyzőkönyvek beszélnek.

Kisboldogasszony-kápolna és kálvária (2021)

A Szőlőhegyen áll Szekszárd kegyhelye a Remete-kápolna és a hozzá tartozó kálvária.

Az itteni dombon már a 11. században is kegyhely volt, de a törökök dúlás alatt elpusztult. Az 1739-es pestisjárványt követően a szekszárdiak fogadalomból építettek a ma is látható kápolnát. 1757-ben került sor a kápolna felszentelésére, és azóta is kedvelt búcsújáró hely.

A kápolna főoltárának közepén a mariazelli Mária-kegyszobor másolata látható, míg az oltár egyik oldalán Szent Péter és a másik oldalán Szent Pál apostolok szobrai állnak.

A Remete-kápolna mellett található egy kálvária is, amelyen Bucsányi Kálmán szekszárdi restaurátor 1990-ben készített domborművei láthatóak.

Tanösvénytúrák: Benedek-szurdik tanösvény (2021)

A 2011-es Szekszárdi Szüreti Fesztivál alkalmából létesül a Lösz-szurdik tanösvény, amelyet két részből állitották össze.

A sétaút hosszabbik része a "Benedek-szurdiki tanösvény", amely mintegy hat kilométer hosszan kanyarog a város észak-kelti részén. A tanösvény a Béla király térről indul, ahol útbaigazító tábla ismerteti a túra egyes állomásait. Az ösvény többek között érinti Babits Mihály szülőházát, az egykori pincelakásokat, a Szűcsény szurdokot, a Cserhát tető és a Remete-kápolnát.

Református templom (2021)

A Kálvin téren áll Szekszárd egyetlen református temploma, amely 1785-ben épült késő barokk stílusban.

A szekszárdi református közösség híveknek temploma a türelmi rendelet után, Wittinger Sándor tervei alapján készült el. A templom azonba n 1825-ben leégett, de 1885-ben újjáépítették, és ekkor nyerte el mai alakját is.  

A műemlék jellegű épület belsejében Szollár Zoltán fafaragó művész által készített berendezések láthatóak.

Metodista templom (2021)

A szekszárdi Metodista templomot 1991-ben szentelték fel, építtetője Gyurkó József metodista lelkész volt.

Háry János lovas szobra (2021)

A szekszárdi Liszt Ferenc tér mellett húzódó parkban látható a nagyotmondó Háry János szobra. Az egykoron a közeli Augusz-házban szolgáló huszár lovasszobrát Farkas Pál szobrászművész alkotta 1992-ben.

Millecentenáriumi emlékmű (2021)

A korzó áruház előtt található egy Millecentenáriumi emlékmű, amelyet a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készíttette a szekszárdi városvezetés. Az emlékmű siklósi márványlapokból áll, amelyek az évszázadokat jelképezi.

Prométheusz park (2021)

A Prométheusz park a Kölcsey lakótelep beton háza előtt húzódik, Mőcsényi Mihály a tájépítészet, tájrendezés professzora hozta létre.

A sétakert az itt kiállított Prométheusz-szoborcsoportról kapta nevét, ugyanis Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotásai láthatóak itt. Az 1965-ben készült Prométheuszt és a keselyűket ábrázoló szoborcsoport igen nagy port kavart, többeknek nem tetszett az akkoriban még újszerű anyaghasználattal és túl modern kifejezésmód miatt. Ezért az eredetileg Veszprém városának készült alkotás inkább Szekszárdra költözött 1978-ban.

I. világháborús emlékmű (2021)

A művelődési ház előtt látható I. világháborús emlékművet 1924. október 26-án avatta fel Szekszárd városa. Az emlékmű bronzszobrát a Ganz-gyár műhelyében öntötték, alkotója pedig Orbán Antal szobrászművész.

Szent István-szobor (2021)

A Babits Mihály Művelődési Ház mellett áll Szent István monumentális szobra. Az egész alakos kompozíció Farkas Pál szobrászművész alkotása, amelyet 2002. augusztus 20-án avattak fel.

II. világháborús emlékmű (2021)

A szekszárdi Szent István téren egy különleges II. világháborús emlékmű látható. A sziklán még utolsó erejével is kapaszkodó fát ábrázoló alkotás a helyi Fusz György munkája, és 1992. június 6. lett felavatva.

Művészetek Háza (zsinagóga) (2021)

Az egykori zsinagóga épületében kapott helyet szekszárdi Művészetek Háza, amely a város legszebb kulturális intézménye.

A helyi zsidóság „temploma” 1897-ben épült romantikus stílusban, tervezője pedig Hans Petschnigg grazi építész. A szecessziós homlokzat elkészítésében Szélig Gáspár bátaszéki építésvállalkozó és környékbeli mesteremberek segédkeztek. A szekszárdi zsidóság 1960-as évek elejéig használta a zsinagógát, a II. világháborút követően az épület állapota egyre romlott. Az elhagyott és teljesen lepusztult épületet 1971-ben a városi tanács megvásárolta, és 1981-ben felújíttatta. Az Ybl-díjas építész Kerényi Józsefnek köszönhető, hogy az épület külsőleg az eredeti állapotát kapta vissza.

Az épület a Művészetek Háza funkciót 1984 óta tölti be, azóta rendszeresen helyet ad képzőművészeti kiállításoknak.