Túra: Hív a nagy folyó (2018)

„Megkértem őt,szép kedvesen
Jöjjön velem, Sétáljon velem
Vár ránk a part, hív a nagy folyó
Csobban a víz, hív a ...”

(Pintér Tibor)

Berettyó őrei














AK-06/2.

Az Alföldi Kéktúra leghosszabb szakaszával sokaknak meggyűlt már a bajuk. Sajnos a Mezőtúr és Ecsegfalva közötti 36 kilométert szinte sehogy sem lehet megszakítani. Szóval mi egy szuszra vágtunk bele, és ezen a gyönyörű tavaszi napon a hosszúra nyúlós séta egyszerre varázslatos és embert próbáló volt. Miközben róttuk a távot, megfigyeltük a Berettyó-csatorna növény- és állatvilágát, és a nap végén búcsút mondtunk Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyéknek.



forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Mezőtúr, kórház (K) - Balai-híd - Ecsegfalva



Táv és szintemelkedés:

36 km/ 31 m



Végre itt a tavasz!

Balogh János síremléke (2018)


„Álmod legyen könnyű, mert jó helyre kerültél! Az itteni
emlékmű hirdesse érdemeidet, amíg tisztességes emberek
élnek ezen a vidéken!”
 
Tóth Albert


A nemzetközi hírű ökológus, Balogh János professzor sírja a Hortobágy-Berettyó mentén található Ecsegpusztán. A Putri-dűlőben kanyargó folyó gátjának tövében álló emlékművet a karcagi Györfi Sándor szobrászművész készítette. Az alföldi pusztaságba révedő tudós portréjának bronzreliefjét egy életfára hasonlító szikla veszi körbe.

Zubogó Horgásztó (2018)

A Zubogó halastavak, Túrkeve közelében, közvetlenül a Hortobágy-Berettyó mellet terül el. A 2 darab horgásztó egyike a békés halak horgászatára lett kialakítva, itt több törés és padka található a vízben. A második számú tóban jelenleg ragadozó halállomány él, süllők, csukák és harcsák növekednek benne. 
A kényelmesebb horgászat érdekében a tavak mentén parkoló, büfé és horgászbolt várja az ide látogatókat.

Salátaboglárka (2018)


A salátaboglárka az üde lomerdők, félárnyékos, nyirkos erdők talaján tavasszal nagy tömegben jelenik meg. A fényes, sárga szirmú virág zsenge, fiatal leveleit tavasszal nyersen lehet fogyasztani, íze pedig a salátalevélére hasonlít. Később viszont virágzáskor mérgező a növény!

Nagykunsági-főcsatorna keleti ág (2018)

 A Nagykunsági-főcsatorna 1978-ban készült el azon okból, hogy a Tisza vizét a Kisköre-tározóból az Alföld középső területére szállítsa.  
A csatorna a Keleti-ágával együtt 92,2 kilométer hosszú és az elmúlt évtizedekben az ország legszárazabb térségében gazdálkodókat szolgálta ki vízzel. A vízfolyás öntözőrendszerének kiépítése során, a számos hévizű mélyfúrás több, népszerű fürdőhely kiépítését tette lehetővé.

A medret túlnyomó részben szántóföldek határolják, de a szikes laposok mellett a rétek és az egykori ártéri ligeterdők füzes-nyáras maradványai is találkozhatunk a partján sétálva.

Erdei pinty (Fringilla coelebs)

Az erdei pinty hazánkban mindenütt gyakori, városokban is rendszeresen megfordul Sőt egyre gyakrabban fészkel parkokban és fasorokban. A madár különleges énektudása miatt a 19–20. század fordulóján komoly hagyományai voltak a pintyek énekversenyeinek.


Református templom (2018)



A város első református temploma már 1755-ben állott, a tornyát Venczel debreceni építőmester emelte 1741 és 1743 között. Az épület mai barokk képét 1785 és 1788 között nyerte el, Rábel Károly gyöngyösi építőmester még két öllel meg is emelte a torony magasságát. Az 1828-as villámcsapás után, a helyreállítás során a templom copf küllemet is kapott.

Városháza (2018)


Kisújszállás impozáns városképe a századforduló idején alakult ki, ennek egyik legszebb képviselője az 1900-ban épült, neobarokk városháza. A helyiek által "Városháza palotának" emlegetett műemléképület készítője Módl Lajos budapesti építőmérnök volt.
Sokak számára meglepő, hogy a városháza épületét eredetileg nem főúri palotának, hanem hivatali épületnek tervezték.

Világháborús emlékművek (2018)



1940 tavaszán állították fel Tápai Antal szobrászművész különleges alkotását, a "Vész idők véres kardot hordozó lovasa" című szobrát. A bronz lovasszobor a városháza melletti parkban látható, az alatta lévő fülkében pedig a város hősi halottak neve olvasható a márványtáblákon.










A város főterén, egy gondozott, virágos parkban áll a II. világháborús halott hőseire emlékező alkotás. 1992. december 20-án ádták át a szobor kompozíciót, amely három életnagyságú bronz alakot örökít meg, amint harangot kongat. Az emlékmű hátoldalára elhelyezett márványtáblán a 420 helyi áldozat neve olvasható.

Pallavicini-kastély (2018)

forrás: historicgarden.net

Zichy Leopoldina unokája, Alfonz 1870-ben áthelyezte az uradalom irányítását Sövényházára. Az újonnan, dohánykertészekből alapított település első kastélyát a 1879-es nagy árvíz lerombolta. A ma is látható historizáló kastély egy része 1880-tól 1910-ig épült, de 1980-as években egy modern 4 szintes épületet is hozzá toldottak. Ezzel az átépítéssel a kastély elvesztette történelmi értékét, sőt az épület jelenleg pszichiátriai otthonként üzemel így nem is látogatható.


A kastély igazi értékei a hintófeljáró, a kovácsoltvas korláttal rendelkező lépcsőház és a díszes tárgyaló a grófi család portréjával, de ezek a kíváncsi szem elől sajnos el vannak zárva. A kastély egykori parkja viszont körbejárható, sőt több turistaút is található a néhány tájidegen növényt is felvonultató erdőben.

fotó: Szász Anzelm

Nagyboldogasszony templom (2018)




A Nagyboldogasszony tiszteletére épített újdombóvári templomot, 1934. augusztus 15-én szentelte fel Virág Ferenc pécsi püspök. Az épület tervezője Dr. Fábián Gáspár, budapesti műépítész volt. Az aszimmetrikus, egytornyos neoromán templom üvegablakait Leszkovszky György budapesti iparművész festett, és Krisztus megpróbáltatásait ábrázolják. A Szűzanyát ábrázoló szentély üvegablaka Zichy Gyula megyéspüspök közbenjárásával készült el.
A városrész körforgalmának közepén álló építményre, napjainkban egy helyi szólás is ráragadt, hiszen: "Útban van, mint az újdombóvári templom"

Református templom (2018)



A Vörösmarty Mihály utcában áll a dombóvári református gyülekezet temploma, amely 1929-ben készült el és megépítője pedig Baumgart János volt. A templom neoromán stílusú és egykoron három haranggal rendelkezett, viszont egyet a háború során elvittek.

Evangélikus templom (2018)



A dombóvári evangélikus templom adományokból, 1930-ra készült el, külleme a gótikus jegyeket hordozza magán. A templom oltárképe Lajta Gábor budapesti festőművész alkotás, amely az emmausi vacsorát örökíti meg.

Szentháromság-szobor (2018)




A Jézus Szíve templom előtt álló késő barokk stílusú Szentháromság-szobor Szerencsi Ferenc plébános hagyatékából készült. Az 1848-ban felállított alkotás Pianono János, pécsi kőfaragó munkája.

Jézus Szíve templom (2018)


A település központjában áll a Jézus Szíve templom, előde 1725-ben épült. A mai épület herceg Esterházy Miklós adományából 1757-re készült el. Az egyhajós templomot 1950-ben a szentély elbontásával neobarokk stílusban bővítették mostani formájára.

Kaposszentjakabi bencés apátság (2018)


A kaposszentjakabi bencés apátság romja Kaposvár délkeleti határában, a Szent Jakab-hegyen áll, házakkal körülvéve.
Az alapító oklevél szerint Atha (Ottó) somogyi ispán 1061-ben román stílusú monostor alapított. A központi templomot 1067-ben szentelték fel ahol az akkori uralkodó és a trón várományosa, Salamon király és Géza herceg jelen volt. A későbbi átépítések során gótikus elemekkel bővült az épületegyüttes, amelyhez tartozó település akkor még a Zselicszentjakab nevet viselte
A rom műemlékvédelmi helyreállítása 1972-ben fejeződött be és jelenleg a Rippl-Rónai Megyei Múzeum kezelésében áll. Jelenleg nemcsak múzeumként, hanem kulturális központként is működik.

Zselici Csillagpark (2018)





A Somogy-megyei kistáj legújabb közönségcsalogató komplexuma, a Zselici Csillagpark, amely azon látogatók számára készült, akik fogékonyak a természet és az azt körülölelő univerzum tudományos megismerésére. Az itteni tájvédelmi körzet egybefüggő erdeje az ország leginkább fényszennyezéstől mentes területe, ezért e terület szívében épül fel a Csillagoségbolt Park.




Remek program akár nappal vagy éjszaka, egyéni, családi és iskolai programok keretében megismerkedni az égbolt csodáival: a Tejúttal, az állatövi fények látványaival. A épületben lehetőség van távcsöves bemutatókra, ezenkívül csillagászati és természeti kiállítás tekinthető meg, valamint planetáriumi filmvetítésekkel is várják az érdeklődőket.

A parkhoz tartoznak pihenőpontok és egy 25 méter magas kilátó, amelyből pazar kilátás nyílik a Zselicre és a dombságot körül ölelő hegyekre (Mecsek, Balaton-felvidék).

Hóvirág (Galanthus)

A vékony, egyenes szár végén egyetlen, bókoló virágot mindenki ismeri, néha még a hó sem olvadt de már elbújnak. A virág a keresztény kultúrában is megjelenik, mert a legenda szerint a Paradicsomból kiűzött emberpárt vigasztalta látványával, így lett belőle a remény szimbóluma.
A hagyma mértéktelen begyűjtése miatt természetvédelmi oltalom alatt áll. Eszmei értéke 10 000 forint.

Zrínyi kulcsosház (2018)

A Zrínyi kulcsosházat egy volt erdészházból alakították ki az 1980-as években. A szállás Terecseny település végén, fenyőfák tövében, egy különálló területen található. A kulcsosház igazi "bakancsos" turista szálláshely, csendet és háborítatlan nyugalmat sugároz. Két szobával, emeletes ágyakkal, cserépkályhás fűtéssel, fatüzelésű bojlerrel (meleg vizes zuhanyzás), konyhával, szabadtéri tűzrakóval és fedett szabadtéri étkezővel, valamint sátorozási lehetőséggel várja a kikapcsolódni vágyókat.

ALIGVÁR Kulcsosház (2018)

Az ALIGVÁR Kulcsosház a Zselicben, a Terecsenyi üdülőfaluba található. A 3 szobás kisház összesen 40 férőhellyel várja vendégeit. A vendégek kényelméről a nem régiben felújított központi fűtés és hideg-melegvizes zuhanyzók, mosdók és kézmosóval is felszerelt angol WC-k szolgálják. A házban hatalmas közösségi terem szolgál étkezőként, társalgóként, rendezvények helyszíneként, emeltet a konyha hűtőszekrénnyel, tálaló és főzőedényekkel kompletten felszerelt.

Bőszénfai Szarvasfarm (vadaspark és állatkert) (2018)


Bőszénfa ad otthont a kaposvári egyetem nagy múltra visszatekintő főleg szarvasokkal foglalkozó ágazatnak.

Az egykor kutatási program napjainkra már Közép-Európa egyik legjelentősebb vadállományává nőtte ki magát. Az 1300 hektáros birtokon gímszarvasok, vaddisznók, dámvadak, muflonok és őzek élnek igen nagy egyedszámban.



Az ide látogatók megismerkedhetnek közelebbről a vaddisznókkal, az őzekkel és a muflonokkal, sőt a szelíd szarvasok simogatására is van lehetőség. A vadfarm üzemeltetői szakvezetéses túrákat is indítanak. A családi programot az állatsimogató és a trófeakiállítás teszi teljessé.
Dávid-szarvas (Elaphurus davidianus)

Kapos (2018)


A Kapos folyó a Dunántúl leghosszabb természetes vízfolyása, de évtizedekig holt folyó ként tartották számon, amely elsősorban a kaposvári üzemek miatt iszapolódott fel. A vízfolyás Somogy megyei Kiskorpád környékén ered és. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, majd Tolnába egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval. A Kapos csaknem egésze szabályozva van, a hozzá kapcsolódó Zichy-csatornát 1820-ban építettek a vizenyős vidék lecsapolására.
A folyó teljes hosszában horgászható, elsősorban csukákra számíthatunk, de megtalálhatók itt a tipikus folyóvízi halak is.

Gólyavár (2018)






forrás: archeologia.hu
A Kapos folyó hídján áthaladva találjuk a Dombai-család középkori várának romjait, amelyet napjainkban csak "Gólyavár"-ként emlegetett. 

A vár első említése 1313-ra datálódik, amikor is a Héder nembeli Kőszegiek birtokolták. Az erőd a Dombai család alatta élte fénykorát, akik 1520 körül reneszánsz stílusban átépíttették.

A törökök 1543-ban foglalták el, de visszafoglalása után hanyatlásnak indult az építmény, falait végül magtár építkezéshez hordták el.

Nepomuki Szent János (2018)



A Dombóvárt Sásddal összekötő 611-es út és a szőlőhegyi bekötő út kereszteződésénél található egy szépen felújított Nepomuki Szent János szobor. A szobor homokkőből készült és papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják a szentet.
Alkotója ismeretlen, a talapzaton található írásból következtethetően 1906-ban készült.

Szőlőhegyi Szent Anna-kápolna és Forrás (2018)


 Kaposszekcső-szöllőhegyen található Szent Anna kápolna régi búcsújáró hely.
A hagyomány szerint ennél a forrásnál egy helybéli csősz Szent Annát pillantotta meg itt, aki a kislányát, Szűz Máriát mosdatta a vízben. A hír hamar elterjedt a környéken, ezért kedvelt búcsújáró hely lett.

A mai kápolnát 1870-ben építettek, majd 1912-ben bővítették és tornyot is építettek hozzá.
A műemlék környezetét egy Szent Anna szobor, egy kereszt és egy boltíves barlangforrás is színesíti.

Szigeterdő park (2018)




 A Szigeterdő Dombóvár legszebb parkja és egyben természetvédelmi terület is. A parkban található faállomány életkora 70-100 év között van, de madártani szempontból is védelmet érdemel az élőhely. 


A park talán legérdekesebb része az országos jelentőségű Kossuth-szoborcsoport, mely egykor Budapesten az Országház épülete mellett állt. A Horvay János szoborcsoportja a Batthyány vezette Első Felelős Magyar Kormány tagjait ábrázolja. 

A Szigetredőben áll egy újjáépített középkori lakótorony is, amelyben a Majoros keramikus művészházaspár kiállítása várja az idelátogatót.

Bátaszéki molyhos tölgyek és a Szent Orrbán-kápolna (2018)


A híres bátaszéki öreg tölgyek az Orbán-hegyen, egy takaros kápolna szomszédságában állnak. A két molyhos tölgy 2015-ben elnyerte az „év fája” címet, sőt „Az év európai fája 2016-ben” titulus büszke tulajdonosai is.
A kápolna mellett álló mindkét tölgyfa a domboldalt egykor borító tölgyerdő utolsó hírmondói, melyeket Rákóczi-szabadságharcot követően szerb-horvát telepesek ültettek ide.

A tölgyek melletti kápolnát német betelepülők építtették 1754-ben, hogy hálát adjanak az 1738-as pestisjárvány túléléséért. A kápolna a barokk építészet egyik legszebb emléke. A dongaboltozatos, huszártornyos épület főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében pedig kék szőlőfürtöt tart.

Olimpiai Tölgy (2018)



A Berlini Nyári Olimpiai Játékokon, kötöttfogású birkózásban Lőrincz Márton aranyérmet nyert. Akkoriban szokás volt, hogy a győzelem emlékére egy tölgyfacsemetével ajándékozták meg a bajnokokat, akik azt a szülőhelyükön elültették. Erdélyi származású Márton a kocsányos tölgyet Szentesnek ajánlotta fel; a város pedig 1937-ben az akkori Polgári Leányiskola, a mai Petőfi Sándor Általános Iskola elé ültette el.

Szent Anna templom (2018)


A város Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát már 1332-ben említik. A református hitre áttérő helyiek az 1834-es földrengésig használták eme épületet. A rossz állapotú templomot 1844-ben lebontották, viszont megmaradt toronyhoz klasszicizáló hajót építettek 1847-ben. Az újjáépített római katolikus templomot még ugyan ebben az évben szentelték fel Szent Anna tiszteletére.
A szentély oltárképe Szent Annát ábrázolja, amint a kis Máriát tanítja a tízparancsolatra.

Péter Pál ház (Helytörténeti gyűjtemény) (2018)


A Péter Pál ház Szentes első téglaépülete, amely 1830 körül épült. A házban eredetileg a Károlyi grófok tiszttartói laktak, és a szájhagyomány úgy tartja, hogy Petőfi apósa, Szendrey Ignác is lakott itt. 1920-tól a ház dolgozószobájában pedig Péter Pál Ottokár orvosirendelője működött .
Jelenleg a Koszta József Múzeum Helytörténeti gyűjteményének és vendégházának ad otthont a műemléképület. Napjainkban az idelátogatók megtekinthetik a doktor eredeti műszereit, a korabeli bútorait, és a többi szoba jellegzetes századvégi berendezését. A család történetét bemutató tablók mellett itt látható az egykori vármegyei kórház orvostörténeti gyűjteménye is. A régi gazdasági udvarban ma egy kutatóház és a kőtár áll.