Túra: Téli Mátra (2016)

Kékestető erőse

„Jég ül a fákon,
fagy dala cseng.
Csend van a földön,
s csend odafent.

Hó-puha réten
Roppan az ág,
büszke agancson
Fagy muzsikál.

Szökken a szarvas,
s szétveti az
ég peremén a
csillagokat.”

(Tóthárpád Ferenc)


















A túra hívatalos térképe


Útvonal:

Mátrafüred (Z) - Lajosháza (Z+) - Vörösmarty-th. (P+) - Pisztrángos-tó (K+) - Kékestető - Nagy-nyak (P+) - Somor (P) - Kalló-völgy - Mátrafüred



Táv és szintemelkedés:

26 km/ 970 m



Zombi apokalipszis


Mátravasút (2016)


A kevésbé fajsúlyos mátrai kisvasutazás történelemé 1906-ra nyúlik vissza, ugyan is ekkor építette ki az Egri Érseki Uradalom első szárnyvonalat. A keskeny nyomtávolságú, lóvontatású pálya, mely Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben helyezkedett el és a Nyírjesi vonal nevet kapta.
A mai is használatos pályaszakaszon a húszas évek elején indult meg a teherforgalom és a gyönygsösi Orczy kastély és környékbeli borospincék között ingázott. Persze a világháború és az időjárás viszontagságai nem kímélte az erdei vasutat. 

A Mátravasút mai két megmaradt szakaszát az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemelteti. Az első, avagy fővonalon Gyöngyös-Mátrafüred között zakatol a dízel vonal, a nevesebb és szebb látnivalókat ígérő vonal azonban a Gyöngyös-Lajosháza között húzódó 18 km-es szakasz. Sőt 2012 óta a vonat már egészen a Szalajka-házig eldöcög, a frissen helyre állított síneken.

Máriácska (2016)


A községtől mintegy két kilométerre található, a sűrű erdőben a híres Mátrafüredi kegyhely, a Máriácska. A zarándokhelyhez szépek kialakított sétaösvény vezet a Somor-patak mentén.

A szakrális hely kultusza 1713-ba nyúlik vissza, ugyan is ekkor tartották itt az első Bene-búcsút. Ennek a körmenetnek az utolsó állomása volt a szenthelyen elimádkozott Loretói Litánia.

Kálló-völgy (2016)

A Kálló-völgy a maga nemében a Mátra egyik legromantikusabb völgye, amely Mátrafüred és Mátraháza között húzódik. A remek klímájú, gyönyörű bükkösökkel tarkított hegyi útmentén ott csordogál a Somor-patak. A helyiek már évszázadok óta hasznosították az itteni patakok vizét. Vízimalmok és úgynevezett kallómalmok működtek a hegység sebes folyású patakjain, erre utal a völgy neve is. Az „aba posztó” – már a középkorban híres volt, török,bolgár és görög kereskedők is megfordultak erre.

Somor-patak-völgye (2016)



A Kékestető alatti forrásokból kel életre a Somor-patak, amely Mátrafüredet is átszeli. 

A völgy bükkösökkel borított felső része igazi hegyvidéki klímát rejt és nem mellesleg itt található az ország legismertebb tüdőszanatóriuma.

Jávoros-forrás (2016)


Hazánk egyik legmagasabban fakadó forrása, a Jávoros-kút a Kékestetőtől néhány száz méterre található a Mátraháza felé vezető kék keresztjelzésen. A forrás környéke jól kiépíttet, közvetlen közelében található fedett pihenő és tűzrakóhely is.  

Emlékművek (2016)






Csonka-emlékmű
A hajdani gyógyszállót építő Csonka László emlékét őrzi az az emlékmű, amely Kékestetőn áll.  A Csonka család  hatalmas szerepet vállat a csúcs környéki építkezésekben és a terület mai kialakításában.
















Jézus-kép
Kányai János 1994-ben emeltetett egy kicsiny oltárt, amely a katolikus kultúrának állít emléket. A kegyhely az ÉDOSZ üdülő előtt áll.


















Motorosok emlékműve
2008 nyarán alakították ki Kékestetőn a közlekedési balesetekben elhunyt motorosok emlékhelyét.  Az emlékmű egy szikladarabba mélyesztet tábla és kék gyászszalagok veszik körül.







Csúcskő és a Békehegy emléktábla 
A Kékes legfontosabb látnivalója nem más, mint a csúcskő. Ezen a piros, fehér és zöld színű sziklán látatható egy emléktábla, amely azt hirdeti, hogy ez egy Nemzetközi Sri Chinmoy Békehegy.


Kékestető erőse (2016)

A Kékestetőre felvezető kék jelzésű turistaút a déli sípályák felől szinte vonalzóval kijelölt egyenességgel vág neki a hegyoldalnak. Ezért is lehet „erőse” néven emlegetni, hiszen a csúcsra jutás utolsó küzdelme eme szakasz. Az erdővel borított területen általában meredeken kell felfelé kapaszkodni és közben hatalmas gyökerek és kősziklák között kell áthatolni.  A tetőre felvezető út két kilométer hosszú és körülbelül 250 métert emelkedik, tehát nem könnyű terep.

Gabi-halála (2016)

A Kékestetőre vezető túraútvonalak találkozásánál található egy érdekes csomópont, ami egyben a meredek, erős emelkedő előtti utolsó pihenő. A Gabi-halála elnevezésű emlékhely 772 méteres magasságon áll és egy helyi Gabi nevű favágónak állít emléket, aki a lovával és kocsijával az itteni szakadékba zuhant 1930-ban.

Pisztrángos-tó (2016)

A Kékestetőről Parádóhutára induló turistaút egyik látványossága Pisztrángos-tó. Az erdő közepén egy hangulatos tisztáson található zöld vizű tavacska, igazán szép.

Hidasi erdészház (2016)



Varázslatos erdei környezetében, mint egy 2 kilométerre Kékestetőtől található a Hidasi erdészház.
Az újszerű állapotú vendégház a környékbeli szállásokhoz képest magasabb fekvésű és ez az árakban is megmutatkozik. De ez nem von le semmit abból a friss, magaslati erdei levegő illatának élményéből, amivel egész évben várják a kikapcsolódni és feltöltődni vágyó vendégeiket az üzemeltetők.

Nagy-völgy (2016)


A Mátra úgynevezett főbejárata Lajosházánál kezdődik. A kedvelt üdülő és kirándulóhely Gyöngyössolymos tartozik és korábban a nagy múltú Mátravasút egyik csomópontja volt. Napjainkban már csak az egykori fővonalon robognak a mozdonyok, pedig egykoron egészen a Nyírjesig közlekedett az Egri Érseki Uradalom 600 mm nyomtávolságú, gazdasági vasútja. A második világháború és természet rombolóhatására vonal megszűnt, de a talpfák nagy része még most is ott korhadt a festői szépségű Nagy-völgyben, amelyben ott csordogál a Nagy-patak is.

Ilona-kút (2016)








Az Ilona-kút a Nagy-völgy egyik bővizű forrása, amelyet a Tarma-kút Baráti Kör foglalt 2001-ben.

Túra: Téli Körös (2016)

„Az álmosarcú nagy sík
fölött halotti formán,
tetők, kémények ormán,
alszik.

A csend világa áll ma.
Kinyújtózik a földön
felejtő, nemtörődöm
álma.”

(Kölcsey Ferenc)

Sorakozó

























A túra hívatalos térképe

Útvonal:

Mezőberény (Z) - Boldishát - Petőfi emlékmű (Z+) - Kereki legelő - Bélmegyei-csatorna (Z, P+) - Hosszúfoki-csatorna (P) - Kettős-Körös-Híd (Z) - Laposi kertek - Mezőberény

Táv és szintemelkedés:

29,2 km/ 79 m


Víziőz

Bokody Károly Vízügyi múzeum (2016)












Mezőberény Vízügyi Múzeuma a Kettős-Körös jobb oldalán található a Fehérháti-halastó szomszédságában. 
Az 1890-as években jött az ötlet, hogy a környék belvizes területéről a pangó csapadékot a Körösbe vissza lehetne emelni. Eme kezdeményezés okán épült meg a Hosszúfoki-csatorna I. számú, gőzüzemű szivattyútelepe. 
Napjainkban már üzemen kívül áll az átemelő szivattyútelep, ezért adta magát az ötlet, hogy a régi gépekből kiállítást rendezzenek be a telep épületeiben. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre az egykori csarnokban, ahol egy befalazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek is láthatóak. 

Hosszúfok-Okányi Főcsatorna (2016)

A Hosszúfok-Okányi Főcsatorna a Fehérháti-halastó egyik vízpótló csatornája és a Kettős-körös Bélmegyer felőli oldalán található. A csatornapartján található többek között a Vámosi gátőrház és a Bodoky Károly vízügyi múzeum.
A vízfolyás melletti, vízmentessé váló terület egyre nagyobb, vonuló madársereget vonz oda az őszi időszakban.

Kettős-Körös (2016)

A Kettős-Körös a Fehér- és Fekete-Körös találkozása nyomán, Doboz határában születik és halad tovább a 150 évvel ezelőtti szabályozás után kijelölt útján Köröstarcsa felé. A folyót növényi szigetek, nádfalak, sulyom és hínármezők tarkítják, amelyek otthont nyújtanak megannyi védett vízi élőlénynek. A Harcsási-holtágnál lévő Sebes-Körös torkolat a horgászok egyik kedvenc helye, ugyanis az összefolyás környéke legendás harcsazsákmányairól híres.


A Kettős-Körös legnagyobb üdülőtelepe a békési Dán-fok, ahol többek között ifjúsági tábor is található. Több féle szállás, kemping, homokos strand és vendéglátóhelyek várja az ide érkező túrázókat.

A hosszúfoki szivattyútelepen lett kialakítva a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum, amely a folyó és Mezőberény egyik különleges látnivalója.

Petőfi emlékmű (2016)


A Kettős-Körös mezőberényi hídja mellett különleges emlékműbe botolhat az erre járó. A Petőfi Sándor emlékét őrző domborművet Ponicsán Ádám Etel készítette 1961-ben. A felállításának apropója pedig az volt, hogy a híres költőnk az akkor még a híd helyén álló réven kelt át 1849. július 18-án, hogy Bem seregéhez csatlakozzon.

Boldishát (2016)






Mezőberény egyik külterületét, a László-zugi csatorna Köröstarcsa felőli oldalát nevezik Boldishátnak. A terület igen változatos, hol erdősáv, hol pedig a Holt-körös és a tipikus alföldi puszta uralja tájat.