Túra: Bazaltorgonák (2017)

Ottan álltam Badacsonnak
Lejtőjén a szent helyen,
Hol a regék dalnokának
Áll hajléka a hegyen.”

(Garay János)


forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szent György-hegy alsószoknyája (K) - Lenygel-kápolna - Vércse-szírt - Bazaltorgonák (Z) - Gulács (K) - Kőkapu (S) - Badacsonytomaj


Táv és szintemelkedés:

18 km/ 680 m




Szent Imre Bazalttemplom (2017)


A település központjában áll a neoromán stílusban épült kéttornyos bazalttemplom.
A Szent  Imre plébániatemplom 1931-32-ben épült Fábián Gáspár tervei alapján és legutóbb 1981-ben, a félévszázados jubileumra újították fel.

A szentélyben levő oltár vörös márványból és fehér műkőből készült, fölötte Udvardi Erzsébet nagyméretű táblaképei láthatóak.

II. János Pál pápa emlékhely (2017)

A Klastrom-kúttal szemközt, az egykori rendház helyén a közelmúltban szabadtéri szentély épült. Bazaltkő oltára kicsiny kápolnát emeltek II. János Pál pápa emlékére. A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képe Udvardi Erzsébet festőművész alkotása.

Klastrom-kút (2017)


Badacsony híres hegyét körbe járó tanösvény egyik állomása a Klastrom-kút, amely vize télen-nyáron azonos hőmérsékletű. E forrás közelében állt egykor a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. A helyi hagyomány szerint a kolostorban lakó szerzetesek honosították meg pinot gris nevű francia szőlő fajtát, és keresztelték át szürkebarátra az ebből nedűt, amely híressé tette Badacsonyt. 

Gulács (2017)



A Gulács déli part egyik jellegzetes csúcsos hegye, amely a többi tanúheggyel ellentétben teljesen vad, természetes erdős vidék. A tanúhegy 4-5 millió évvel ezelőtt, intenzív vulkáni működés révén alakult ki. A Balaton-felvidék vulkanikus hegyeinek eme tagja is rendelkezik bazaltorgonával, igaz kisebbek, nem is annyira szabályosak, de éppen olyan lenyűgözőek.
A 393 m magas-hegyre turistaútvonalon juthatunk fel, a tetejéről felejthetetlen kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, a Balatonra és a Keszthelyi-hegységre.

Sér-kút (2017)


A Gulács oldalában található Sér-kút, a kifolyóra szerelt tábla szerint nem fogyasztható. Az igazi forrás egyébként kb. 10 méterrel feljebb van, egy alacsony boltív óvja vízkilépést.

Páduai Szent Antal templom (2017)


Nemesgulács templomát 1845-51 között építették egy hajdani építmény felhasználásával. A barokk sekrestyéhez kapcsolódó klasszicista torony 1853-ban készült el. 

Szent Kereszt Felmagasztalása templom (2017)


A település központjában áll a 1875-ben épített templom, amelyet a hegyről leköltözött lakók építettek.

Kaán Károly kulcsosház (2017)


A Szent György-hegy oldalában rejtőzködik egy objektumot, amely már látott szebb napokat is, de vitatatlan, hogy az egyik legfestőibb környezetben épült kulcsosházunk.
A Kaán Károlynak, a hazánk egyik leghíresebb erdőmérnökének és természetvédőjének nevét viseli a 30 fő befogadására alkalmas erdei szállás. 
A ház ablakában van egyébként az Országos Kéktúra „Szent György-hegy” feliratú bélyegzője.

Bazaltorgonák (2017)


A Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei a különleges formájú, óriási bazalt orgonasípok, amelyek a felszínre jutott láva kihűlése során keletkeztek. A 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopokat sajnos az időjárás hatása nem kíméli, a fagy és a szél egyre tágítja, amely az oszlopok elkülönüléséhez vezet.

Tanösvénytúrák: Szent György-hegyi "Bazaltorgonák" tanösvény (2017)



A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik legforgalmasabb kirándulóhelye, az itt megforduló turisták számára készült el, a nem csak a „bazaltorgonákat” bemutató tanösvény.
Az itt lefelelhető információs táblák segítségével a hegy földtörténetét, növényvilágát ismerheti meg az érdeklődő. A tanösvényhez kapcsolódik egy vezetőfüzet is, amely játékos természetismereti és kultúrtörténeti kérdéssorral teszi még érdekesebbé a sétánkat.

A tanösvény adatai
Táv: 4 km
Állomások: 7
Üzemeltető: BFNPI
Füzet: van

Szent György-hegy (2017)

A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye, amely híres hatalmas bazaltoszlopairól. A 300 méter magas csúcs a nevét az egykoron a lábánál álló Szent György-kápolnáról kapta. 
A hegyhez temérdek monda kapcsolódik, ezek egy része is összefonódik Szent György és a sárkány legendájával. Az egyik legnépszerűbb hiedelem, hogy a hegy északkeleti oldalán nyíló jeges barlanghasadék, a Sárkány-lik volt a sárkány legendabeli lakhelye. 


A hegy alapkőzetét alkotó a bazalt- és bazalttufa rétegek Pannon-tenger üledékéből származnak, és ezért a talaja borszőlő termeléséhez kiváló.

Tarányi présház (2017)

A Lengyel kápolna mellett áll a szintén barokk stílusú présház. A szobrokkal díszített épületet a Tóthi-Lengyel család építtette a 18. században.

Lengyel-kápolna (2017)



A Balaton-vidéki barokk művészet egyik legszebb emlékének tartják a Szent György-hegy oldalában álló építményt. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolnát 1760 körül a lengyeltóti Lengyel család építtette, akiknek szobraik megjelennek a barokk-rokokó belsőoltárának oszlopain.

Az 1880-ban emelet torony homlokzatán lévő két fülkében lovas Szent György és Szent Imre, az oromzat szélein Szent István és Szent László szobrai, az oldalsó a fülkékben pedig Szent Péter, Szent Pál, az oromzaton Szent Antal és Szent József szobrai láthatóak.

Badacsonyi borvidék (2017)



A Badacsonyi borvidék 1600 hektárnyi területe a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található. A Borvidék különleges éghajlati adottságának fő „felelőse” a Balaton. Az állóvíznek köszönhető a szubmediterrán jellegű klíma, amely meggátolja a hőmérséklet szélsőséges ingadozását, biztosítja a magas páratartalmat. A hegyeket uraló bazalt és a bazalttufa, pedig elnyeli a nap melegét, majd éjszaka visszasugározza a szőlőtőkékre.

Tehát a környéket az isten is szőlőtermesztésre teremtette, ezért már a római korban virágzó szőlőkultúra jellemezte a vidéket, a Badacsonyi hegy lábánál vezetett a rómaiak híres hadiútja Aquincumba. 18. századtól kezdve számos főrangú magyarországi család versengett itt szőlőbirtokért, aminek tanúságaként még számos kúria, borpince még ma is megtalálható
A badacsonyi borok testesek, zamatosak. A borvidék emblematikus bora a Badacsonyi Kéknyelű, amely napjainkban újból reneszánszát éli

Túra: Pusztaszeri erdőkerülő (2017)

„A természetbarát
Nem csak néz,

 - de lát is.
Meglátja a természetben
Az apró csodát is.
A szivárvány színeit
A harmat- cseppeken,
Amint megcsillannak
A fenyőleveleken.
A pákosztos méhecskét
A virág kelyhében.
Egy apró gyík napozik
A sziklarepedésben,
A pókháló a bokron
Mily mesterien van szőve ...”

(Klein Zoltán)

Nyári erdő




AK-04/3.

2017 egyik legmelegebb napján vágtunk neki a szintén „hazai pályának" számító Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet legszebb erdein áthaladó túrának. Persze minden utunkba akadó lehetőséget megragadtunk, hogy frissítsük magunkat, volt itt minden kerti szóró, a jó öreg kékkúti és egy párakapu is az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknál. S ha már ott jártunk, nem felejtettük el lepókhálózni a Vöröscsárdai-erdőt és társait sem.


forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Szatymaz, vá. (K) - 5 sz. főút - Vadfehér-tó - Sándorfalva - Nádas-tóVöröscsárdai-erdő - Dóci elágazás - Hantházi-erdő - Pusztaszeri-erdő - Ópusztaszer, Emlékpark (K+) - Községháza - Ópusztaszer, felső


Táv és szintemelkedés:

28 km/ 42 m



Emlékpark az ugaron

Nádi acsa/kései karcsúacsa (Aeshna mixta)


A nádi acsa a kisebb termetű karcsú acsák közé tartozik, amely fajt torának és potrohának mintázata különbözteti meg a többitől.  Az állat kisebb-nagyobb csapatai vizektől távolabb (pl. erdei tisztásokon), gyakran lakott területeken is megfigyelhetőek. De szaporodásukhoz nélkülözhetetlen a víz, ezért nádasokkal, gyékényesekkel és sásosokkal benőtt területen is megfigyelhetőek.

Csikos-csárda (2017)

Az uradalom idején telepített árnyas rejti az egykoron igen népszerű pihenőhelyet, a Csikós-csárdát.
Az épület régen a vadászok törzshelye volt, de manapság pókok és rágcsálók lakják, sajnos.

Szent István király templom (2017)



Az 1902-ben épült neogótikus Szent István templom Szatymaz keleti kapujánál, egy ősfákkal keretezett csendes ligetben áll. A gótikára igazán jellemző az épület csúcsíves üvegablakai, amelyeket kiváló üvegfestő mesterek alkottak.