A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tapolcai-medence. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tapolcai-medence. Összes bejegyzés megjelenítése

Túra: A Csobánc felfedezőútja (2023)

„Szent Donát napján.
Istennek szent Anyja könyörögj érettünk,
Óh Mária, Krisztus anyja Téged kérünk,
Isten előtt légy szószólónk,
Szent Donátus pátronussal közbenjárónk,
Hogy mentse meg szölleinket jégesőtől,
Dértől, fagytól, mindenféle rossz veszélytől,
Hogy rendelne alkalmatos jó időket,
Bő terméssel áldaná meg szölleinket,
Tekintse meg ezen összegyűlt seregét,
Amely kéri buzgósággal segedelmét.”

(ima)

Szőlőhegyi kápolna

forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Csobánc, parkoló (Z) - Szőlőhegy - Rossztemplom (K) - Csobánc vára - Vár-kút (M) - Szent Donát-kápolna - Csobánc, parkoló


Táv és szintemelkedés:

5 km/ 225 m



A Csobán felfedező útja

Szent Donát-kápolna (2023)

A Csobánc déli szoknyáján, csodálatos természetikörnyezetben áll a szőlőhegyi Szent Donát-kápolna

A klasszicista stílusú, téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolnát 1830 körül elődje helyére. A szőlők közé épített kápolnát Szent Donát kegyelmébe ajánlották építésekor.
A kápolna mellől páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire, pl. a Gulács, a Tóti-hegy, a Badacsony vagy a Szent György-hegy lapos platóiban is gyönyörködhetünk.

Vár-kút (2023)


Az Országos Kéktúra mentén, a Csobánc oldalában található egy felettébb érdekes forrás.
A Vár-kút névre halagató vízkilépés nem más, mint egy szivattyú és annak háza, amelyhez csatlakoztatott napelem elegendő energiát biztosít, hogy az a mélyből vizet juttasson a felszínre.
Napjainkban a kút sajnos nem működik, ugyanis a napelem kábelei megsérültek.

Csobánc vára (2023)


grafika: csobancvar.hu
Csobánc vára a 13. században épült, neve török eredetű és jelentése pásztor. A vár első tulajdonosa a Rátót nembeli Gyulaffy család volt, ő idejükben szőlőt telepítettek és kőépületet emeltek a hegyre. A várat Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani, ennek köszönhetően később egyik török ostrom sem tudta bevenni. Az 1700­-as évek elején osztrák császári kézre került erődött robbantásokkal pusztították el.
A mai romoktól lenézve csodás a kilátás nyílik a Balatonra, a Káli-medencére és a Bakony vonulataira is.


Csobáncszögi Rossztemplom (2023)

A Csobánc oldalában megbúvó Rossztemplom egyike a Balaton-felvidéken fennmaradt Árpád-kori építészeti emlékeknek, amely egyedülálló módon még a török megszállást is túlélte.
Az egyhajós, félköríves szentélyű kőépület a középkori Csobáncszög falu egykori temploma volt. Alaprajza és formája miatt valószínüleg a 13. században épült, azonban az építményről középkori adatot nem ismertek.
A szőlősterületekből álló birtok a 15. században a Gersei Pethők birtoka volt, a török időkben az épület a csobánci várhoz tartozott és földesurai pedig a Gyulaffyak voltak. Csobáncszög elnéptelenedését követően a házak helyét a szőlők vették át, és a helyi gazdák az egykori szent helyet borpinceként hasznosították tovább.

Szőlőhegy (2023)



A Gyulakeszihez tartozó hegyoldal a Balaton közelsége és a hosszan tartó déli napsütés miatt a szőlőtermesztés számára kedvező feltételeket biztosít már régóta. Ezen a területen a történeti hagyományoknak és a táji adottságoknak kedvező kisparcellás művelés honosodott meg. A Csobáncon ma is értékes bort adó szőlők teremnek, amelyek a történelmi borvidékek közé sorolt Badacsonyi borvidék hírnevét is emelik.



A tanúhegyre felfutó hegylábi szőlőterületek nem csak jelentős természeti értékkel bírnak, hanem értékes tájképi adottságokkal is renelkeznek. A falu szőlőhegyén régi templomépületet, kápolnát és pár szép régi házat is találunk. Az utóbbiak többsége a 19. század második felében, és a 20. század elején épültek, amelyek hagyományos gazdasági épületekkel (pincék, présházak) is rendelkeznek.



Túra: Bazaltorgonák (2017)

Ottan álltam Badacsonnak
Lejtőjén a szent helyen,
Hol a regék dalnokának
Áll hajléka a hegyen.”

(Garay János)


forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szent György-hegy alsószoknyája (K) - Lenygel-kápolna - Vércse-szírt - Bazaltorgonák (Z) - Gulács (K) - Kőkapu (S) - Badacsonytomaj


Táv és szintemelkedés:

18 km/ 680 m




Gulács (2017)



A Gulács déli part egyik jellegzetes csúcsos hegye, amely a többi tanúheggyel ellentétben teljesen vad, természetes erdős vidék. A tanúhegy 4-5 millió évvel ezelőtt, intenzív vulkáni működés révén alakult ki. A Balaton-felvidék vulkanikus hegyeinek eme tagja is rendelkezik bazaltorgonával, igaz kisebbek, nem is annyira szabályosak, de éppen olyan lenyűgözőek.
A 393 m magas-hegyre turistaútvonalon juthatunk fel, a tetejéről felejthetetlen kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, a Balatonra és a Keszthelyi-hegységre.

Bazaltorgonák (2017)


A Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei a különleges formájú, óriási bazalt orgonasípok, amelyek a felszínre jutott láva kihűlése során keletkeztek. A 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopokat sajnos az időjárás hatása nem kíméli, a fagy és a szél egyre tágítja, amely az oszlopok elkülönüléséhez vezet.

Tanösvénytúrák: Szent György-hegyi "Bazaltorgonák" tanösvény (2017)



A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik legforgalmasabb kirándulóhelye, az itt megforduló turisták számára készült el, a nem csak a „bazaltorgonákat” bemutató tanösvény.
Az itt lefelelhető információs táblák segítségével a hegy földtörténetét, növényvilágát ismerheti meg az érdeklődő. A tanösvényhez kapcsolódik egy vezetőfüzet is, amely játékos természetismereti és kultúrtörténeti kérdéssorral teszi még érdekesebbé a sétánkat.

A tanösvény adatai
Táv: 4 km
Állomások: 7
Üzemeltető: BFNPI
Füzet: van

Szent György-hegy (2017)

A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye, amely híres hatalmas bazaltoszlopairól. A 300 méter magas csúcs a nevét az egykoron a lábánál álló Szent György-kápolnáról kapta. 
A hegyhez temérdek monda kapcsolódik, ezek egy része is összefonódik Szent György és a sárkány legendájával. Az egyik legnépszerűbb hiedelem, hogy a hegy északkeleti oldalán nyíló jeges barlanghasadék, a Sárkány-lik volt a sárkány legendabeli lakhelye. 


A hegy alapkőzetét alkotó a bazalt- és bazalttufa rétegek Pannon-tenger üledékéből származnak, és ezért a talaja borszőlő termeléséhez kiváló.