Morgó-gödör (2026)

A Nógrád megyei Nemti község hazánk legszebb homokkőszurdokát, a Morgó-gödröt őrzi.

A falutól északra, egy eldugott helyen található a mély és meredek oldalakkal határolt, homokkőbe mélyülő szurdok. Az eróziós völgyet határoló dombot a Pétervásárai Homokkő Formáció alkotja, amely 23-19 millió évvel ezelőtt rakódott le. A vastag homokkőben az eltérő cementáltsága miatt látványos és bizarr alakzatok alakultak ki az év milliók során. A Morgó-gödör misztikusságát fokozzák a szűk szurdok falán látható misztikus arcok, amelyeket egy erdélyi származású fafaragó mester készített.

Apci tengerszem (2025)

Az apci Tengerszem, vagy másnéven Széleskő-bányató a Mátra délnyugati részének egyik természeti csodája, amely egy andezitbánya gödrében keletkezett kristálytiszta vizű tó.

Apc községtől nem messze található a Nagyhársasi Andezit Formáció, amely mai formája a tektonikai és az eróziós folyamatok hatására alakult ki. Az itteni jó minőségű miocén andezites kőzeteket 1875-től kezdték el bányászni, majd innen egy keskeny nyomközű vasút szállította le a falu határában lévő rakodóhoz. Az apci bányászati tevékenység 1960-ban fejeződött be, amely után a felszín alatti vizek, valamint a csapadék lassan feltöltötte az időközben keletkezett mélyedést, így létrehozva a napjainkban is látható bányatavat.

Az apci geoturisztikai attrakció partja napjainkban népszerű kirándulóhely, amely helyi természetvédelmi oltalom alatt. Ezért csak a tó környékén található turistautak mentén látogatható, a fürdőzés pedig tilos!

Kazári riolittufa bemutatóhely (2025)

A Cserhát északkeleti részén megbújó, főként a népviseletérő híres kazár határában található hazánk egyik féltve őrzött geoturisztikai attrakciója. A dombok között elterülő holdbéli tájnak is beillő területen egy látványos földtudományi kőzetanyag, a riolittufa kiömlése látható.

A kazári kőzet kb. 19-18 millió évvel ezelőtt keletkezett, heves és robbanásos vulkánkitörések során. Az itt kiömlő és lehulló vulkáni törmelék, hamu és por a hosszú évmilliók alatt kőzetté cementálódott. A terület mai lenyűgözően látványos formáját a lefolyó vizek vájták ki a kevésbé cementált riolittufában.

A Kazári Riolittufa vagy más néven Sáska-kő a Novohrad-Nógrád Geopark része. A szigorúan védett területen táblák segítik a haladási irányt, az információstáblák és térképek pedig a környék kialakulásáról adnak tájékoztatást.

Aranyház gejzírkúp (2023)

A tihanyi Belső-tó és a Szarkádi-erdő között elterülő gejzírmezőn napjainkban kb. 50 darab gejzírkúp található. A megkövesedett kifolyások három millió évvel ezelőtt keletkeztek a vulkáni utóműködés során.Ezek közülük gejzírek közül a legnagyobb az Aranyház nevet kapta a rátelepedett sárga színű zuzmó miatt. 

A kiemelkedés tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Belső-tóra, az apátságra és az ősközségre.

Hegyestű Geológiai Bemutatóhely (2023)

A Balaton-felvidék talán leglenyűgözőbb természeti csodáját bemutató Hegyestű Geológiai Bemutatóhely nem más, mintegy 50 méter magas, több millió évvel ezelőtt keletkezett bazaltkúp. A Monoszló és Zánka között elhelyezkedő 336 méter magasságú Hegyestűt a Káli-medence keleti kapujaként is szokták emlegetni.

A Hegyestű kialakulása kb. 8 millió évvel ezelőtt az alkáli bazaltvulkanizmusban, a késő-miocénben kezdődött, és a pliocén végén, pleisztocén elején fejeződött be. A hosszú vulkáni működés során a lassan lehűlő bazalt függőleges, jellegzetes, sokszögletű, oszlopos formájú repedezett. Az 1930-as évektől kezdték bányászni a sokkrétű kőzetet, amelyet végül, az erőteljes tiltakozások hatására, 1970-ben szüntettek be.

A nagyjából a felére letermelt hegyet az 1990-es években természetvédelmi oltalom alá helyezték, és geológiai bemutatóhelyet rendeztek be az egykori bánya területén. Napjainkban az itt álló fogadóépületben álállandó kiállítás tekinthető meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jellegzetes geológiai- és természeti értékeiről. 

A két szintes, hatalmas sziklafal csúcsára is lehetőség van felsétálni, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Balatonra és a Tapolcai-medence tanúhegyeire. A Hegyestű egyébként a 27 kilométer hosszú „Tűz útja tanösvény” egyik állomása is, a sétaút egyébként a térség vulkánjait, a régmúltat, az egykor itt munkálkodó hatalmas erőket mutatja be.

Figyelem! A Hegyestűre vezető tanösvény bejárása és a kiállítások megtekintése belépőjegyhez kötött!

Bazaltorgonák (2017)

A Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei a különleges formájú, óriási bazalt orgonasípok, amelyek a felszínre jutott láva kihűlése során keletkeztek. A 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopokat sajnos az időjárás hatása nem kíméli, a fagy és a szél egyre tágítja, amely az oszlopok elkülönüléséhez vezet.

Tanösvénytúrák: Szent György-hegyi "Bazaltorgonák" tanösvény (2017)

A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik legforgalmasabb kirándulóhelye, az itt megforduló turisták számára készült el, a nem csak a „bazaltorgonákat” bemutató tanösvény.
Az itt lefelelhető információs táblák segítségével a hegy földtörténetét, növényvilágát ismerheti meg az érdeklődő. A tanösvényhez kapcsolódik egy vezetőfüzet is, amely játékos természetismereti és kultúrtörténeti kérdéssorral teszi még érdekesebbé a sétánkat.

A tanösvény adatai

Táv: 4 km

Állomások: 7

Üzemeltető: BFNPI

Füzet: van

Kőtár (2017)

 2014-ben az andezit kőömlés lábánál egy kőtárat is átadtak a túrázóknak az andezit oszlopokhoz vezető út mellett, amely a Novohrad-Nógrád Geopark területén előforduló kőzeteket mutatja be, és az itt kihelyezett információs táblák segítségével pedig megismerhetjük a környék földtörténetét.

Andezitcsúszda (2017)

Bér község és egyben Nógrád megye egyik legérdekesebb geológiai látnivalója a Nagy-hegy, amely vulkanikus eredetű andezitoszlopokból épül fel. A különleges geológiai érték egy 8-10 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés nyomán jött létre és az itteni kőbányászat eredményeképpen vált láthatóvá az andezit hajlott, oszlopos szerkezete. A hegyet alkotó kiömlési kőzetek Európában és világviszonylatban is kuriózumnak tekinthető, amely csúszdára hasonlatos formája miatt kapta az andezitcsúszda nevet.

Andezit kőfejtő (2017)

A Központi-Cserhát ezen belül is a Berceli-hegy és a Szandavár kúpjának andezit oszlopai impozáns látványt nyújtanak. Az előbbi hegyen kőfejtő működik, amely miocén-korú andezitet tár fel. 

Tanösvénytúrák: Köcsi-tó tanösvény (2016)

A Köcsi-tó környékét bejáró tansétaút a település második számú tanösvénye.

A körséta a felhagyott vöröshomokkő-bányászat korába repít vissza és annak helyén kialakult élővilágot is bemutatja.

A tanösvény adatai

Táv: 0,4 km

Állomások: 64

Üzemeltető: Balatonalmádi önkormányzat

Füzet: nincs

Csák-hegyi Andezitbánya (2015)

A Márianosztrán található kőbánya jelenleg is működik, többféle különböző andezitet tárnak itt fel. A kitermelt kőzetet régen kisvasúttal szállították Szobra. 

Bazaltorgona (2014)

A vár északi felén látható az igen híres somoskői bazaltzuhatag.

Az egykoron a hegy gyomrából kiömlő bazalt öt-és hatszögletű karcsú oszlopokban szilárdult meg, ennek köszönhetően jöttek létre a napjainkban oly lélegzetelállító Bazaltorgonák. A különlegessége még abban is rejli, hogy a világon mindössze négy helyen található ebből a látványos geológiai képződményből.

Rám-szakadék (2013)

A Rám-szakadék Magyarország leghíresebb és egyben leglátogatottabb szurdoka. Kihagyhatatlan lebilincselő természeti látványosság, hazánk egyik csodája.

Az egykoron vulkáni tevékenységek hatására kialakult tömböket a csapadékvíz mélyítette mai formájára. A szurdok minden évszakban más arcát mutatja, látványa napról-napra változik. Esős időben azonban nehezen járható a völgy, de lehet, hogy éppen ez teszi kivételessé. Régebben láncok segítették a feljutás, újabban viszont létrák.

Sódomb és Strandfürdő (2013)

Egerszalók fő látványossága mi is lehetne más, mint az Európában is egyedülálló mészkő képződmény, a Sódomb.

A község déli részén található 410 méter mélyről feltörő két hévízforrás vize, amely lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, így kicsapódik és úgynevezett sódombot hoz létre. Az így keletkezett csipkézett, fehér mészkőképződmény a domboldalon napjainkban már 1200 négyzetméteresre duzzadt. A feltörő víz egyébként kiváló hidrogénkarbonátos gyógyvíz is, amely csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére javallott.

A gyógyhatás értékét felismervén a falu mára a gyógyfürdőkre épült gyógyturizmus központja. A dombot pedig helyi védelem alá emelték, és a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni. A fürdőzés igényeit két létesítmény igyekszik kielégíteni, az egyik az ultramodern Saliris hotel és fürdő komplexum, a másik pedig egy csendesebb, kisebb, romantikus hangulatú fürdő, a Nosztalgia Strandfürdő.

Alsó-vízesés (2012)

A mátrakeresztesi Óvár sörözőtől induló piros túraút a Nyugati-Mátra egyik látványosabb völgyébe vezet. Eme sétaút első állomása a kb. két méter magasról lezuhanó csodás vízfüggöny, az Alsó-vízesés. A természeti látványosság alatt lévő, félkör alakú sziklafalat különösen szép vasoxidos bazalt alkotja.

Veres-oldal (2012)

Ha a szarvaskői vártól tovább indulunk Bélapátfalva felé a kék jelzésen egy érdekes kilátóhelyre érkezünk. A különleges párnaláva sziklarámpáról beláthatjuk a falut és gyönyörű völgyét.

Csúcs-hegyi Homokkőbánya (2010)

A Csobánka határában fekvő Csúcs-hegyen lévő, felhagyott kőfejtőben bányászták valaha a híres sárgás-vöröses homokkövet. A 30 millió éves homokkő anyaga az egykori tengerpart közelében lerakódott homok és kavics keveréke.