Túra: Tihanyi Nyár (2023)

„Óh, Tihannak rijjadó leánya!

Szállj ki szent hegyed közül.

Ím, kit a sors eddig annyit hánya,

Partod ellenébe ül.

Itt a halvány holdnak fényén

Jajgat és sír elpusztúlt reményén

Egy magános árva szív.

Egy magános árva szív.”

(Csokonai Vitéz Mihály)

Népszerű panoráma

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Tihany, Apáti parkoló (S) – Apáti templom – Őrtorony-kilátó (S∆) – Külső-tó – Tihanyi szőlők – Ősközség – Babamúzeum – IV. Károly kálvária – Visszhang-domb (Z) – Kis kálvária – Apátsági templom és kolostor – Forrás-barlang (S+) – Levendula ház – Belső-tó – Lóczy Lajos tanösvény – Aranyház – Újlaki templomrom – Szarkádi-erdő (S) – Erdei iskola – Csúcs-hegy – Nyereg-hegy – Tihany, Apáti parkoló

Táv és szintemelkedés:

15,3 km/ 450 m

---

Hűvös fenyvesekben

Nyereg-hegy (2023)

A Tihányi-félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye a Csúcs-hegyet az Apáti-heggyel összekötő keskeny ék alakú hegygerinc.

A Nyereg-hegy kovás mészkőlemezek különös formái az egykori víz- és kéregmozgások nyomán alakultak ki. A vulkáni utóműködésének során forró víz áramlott a felszínre, majd a meleg vizes tavakban hidrokvarcit és vékony lemezes, kovás mészkő képződött. A szikla tetejéről pedig csodálatos panoráma nyílik a Balaton déli medencéjére, és a Bozsai-öböl felé.

Bozsai-öböl (2023)

A Tihanyi-félsziget partvonalából leginkább a Bozsai-öböl hasonlít, az egykori, a természeteshez állapotra. 

A part a Balaton egyik utolsó, csaknem háborítatlan nádas öblözte, ahol ritka madárfajok sokasága fészkel. Ezen kívül figyelemre méltóak még az öbölben megtelepedett növény ritkaságok is.

Csúcs-hegyi-forrásbarlang (2023)

A Csúcs-hegyen található forrásbarlang egy, a Tihanyi-félszigeten található védett barlangok közül.

A legenda szerint a híres bakonyi betyár rejtekhelye volt itt, ezért Sobri Jóska-barlangként is szokták emlegetni. A nemkarsztos üreget a középkorban őrtoronynak is használták.

A Csúcs-hegy érdekessége, még hogy a déli oldalán található a Bittera Gyula által a 20-as években telepített őslevendulása, amely még ma is virágzik.

Tihanyi Levendula Erdei Iskola és kulcsosház (2023)

A Tihanyi-félsziget nyugati felén, az erdőben található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságának kulcsosházként is működő erdei iskolája.  A Tihanyi Levendula Erdei Iskola 37 főt tud egyszerre fogadni, és felszerelt konyha, az udvaron a tűzrakó hely várja a vendégeket.

Újlaki templomrom (2023)

A Tihanyi-félszigeten az Árpád-korban még három település állt, ezeknek a régi falvaknak emlékét őrzi az Apáti és az Újlaki templomrom. A tihanyi rév feletti domboldalon találhatóak egy kisméretű falusi templom maradványai, amely valószínüleg az 1267-es pápai bulla által említett Szent Margit kápolna állhat itt.

A „Kis-Tihanyi” négyszögletű, egyenes záródású szentélyzáródású keletelt templom a 13. század második felében épült. S a gótikus és romantikus stílusjegyekkel bíró apró épület feltehetően az átkelés védelmére iderendelt várnép imahelye lehetett.

Tanösvénytúrák: Lóczy Lajos tanösvény (2023)

Hazánk első tanösvénye a Lóczy Lajos magyar geológus nevét viselő sétaút, amely az Európa Diplomás Tihanyi-félsziget legszebb részein vezet.

A sok helyen Lóczy-gejzír tanösvény néven emlegetett ösvény nem csak a híres gejzírmező sziklaképződményei mutatja be. Hanem a Bakony–Balaton Geopark más helyi értékeit sorra veszi, és érinti a Tihanyi-félsziget főbb természeti látnivalóit is.

A 7 állomásos, 11 km-es sétaút a Sajkod melletti Apáti templomtól indul és a tihanyi hajóállomásnál ér véget. 

A tanösvény adatai:

Táv: 7 km

Állomások: 11

Üzemeltető: BFNPI

Füzet: nincs

Aranyház gejzírkúp (2023)

A tihanyi Belső-tó és a Szarkádi-erdő között elterülő gejzírmezőn napjainkban kb. 50 darab gejzírkúp található. A megkövesedett kifolyások három millió évvel ezelőtt keletkeztek a vulkáni utóműködés során.Ezek közülük gejzírek közül a legnagyobb az Aranyház nevet kapta a rátelepedett sárga színű zuzmó miatt. 

A kiemelkedés tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Belső-tóra, az apátságra és az ősközségre.

Belső-tó (2023)

A falu közelében található Tihany kedvelt kirándulóhelye, a Belső-tó.

Az egykori vulkáni működések során a lesüllyedt kalderában rétegvíz gyülemlett fel és így alakult ki gazdag növény- és állatvilágáról híres vízfelület. A horgászát megjelenésével ugyan tavat amurral telepítették be, és az eredeti növényzetet ez által teljesen kipusztult. De napjainkban a tudatos gondozásnak hála a tó vegetációja kezd ismét megerősödni.

Levendula ház (2023)

Tihanyban a Belső-tó partján, Vulkáni Képződményei Európa Diplomás területén található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által működtett Levendula Ház Látogatóközpont.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakony–Balaton Geopark területén fekvő ultra modern épületben, interaktív kiállításokkal várja a látogatókat. A 2011-ben „Az év ökoturisztikai látogatóközpontja 2011” díjjal kitüntetett épületben minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be az egykori vulkánok szigetét és környék egyik érdekes kultúráját, a levendulatermesztést. 

A látogatóközpont tanösvényén pedig a Belső-tó vízfelületére sétálhatunk be egy pallósoron keresztül.

Forrás-barlang (2023)

A Forrás-barlang az apátsági templommal szemben a Csokonai liget oldalában található.

A rácsos vasajtóval lezárt üreg abban a forráskúpban található, amelyre a tihanyi vár is épült. Ide építették az erőd egyik bástyáját, a barlangot pedig a várőrség használta.

Vad pórsáfrány (Cenchrus pauciflorus)

A vad porsáfrány löszpuszták, száraz gyomtársulásaiban fordul elő. A merev szárú évelő levelei szúrós tövisekben végződnek, virágzata pedig sárga színű fészekvirágzat. A pórsáfrány gyógynövény, és ez mellett a valódi sáfrány helyettesítésére is a használják.

Tihanyi szőlők és az Apátsági pince (2023)

A Tihanyi félsziget egyedi mikroklímával és termőhellyel rendelkezik, amely kedvez az itteni szőlőtermesztésnek is. A Balaton tó vizének napfényt visszaverő hatása mellett, a félszigeten, a kráterkúpból kialakult a katlan ideális környezet biztosít az itteni különleges vörösbor számára. A Tihanyi hegység 7 millió éves ásványi anyagokban rendkívül gazdag ősvulkáni tufája pedig a helyi borok érlelhetőségét biztosítja.

A Tihanyi félszigeten vörösborkészítés mindig is meghatározó volt, a mikroklíma lehetőségeit korán felismerték az itt szőlőt művelő földművesek, polgárok és egyházi emberek. A Bencés apátság a 1055-től létezik a félszigeten, és nagyszerepe volt a tihanyi szőlőtermesztés meghonosításában.

Az apátsági birtokon termett szőlőt napjainkban is helyben dolgozzák fel, 1822-ben pedig a Belső-tó északi partján a kettős kereszt alaprajzú, dongaboltozatos pincét, és a klasszicista stílusú présházat építettek a nemes nedűk tárolására.

Külső-tó (2023)

A tihanyi Külső-tó nem más, mint egy 116 méter magasan fekvő vulkán ősi krátere. Az elmocsarasodott kürtőt a '70-es években nyilvánították védett területté, az itt élő gazdag élővilág miatt.

A Tihanyi-félsziget főkráteréből kialakult tavat az 1800-as évek végén lecsapolták, hogy vizét az Balatonba vezessék. A korábban lecsapolt területet azonban 1976-ban védetté nyilvánították, s így a zavartalan víz mocsári élőhellyé alakult. Az azóta már a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó terület ritka szitakötőfajoknak, hüllőknek és kétéltűeknek ad otthont ma már. A madarak közül pedig a barna rétihéja, nyári lúd, és a bölömbika fordul itt elő.

Őrtorony-kilátó (2023)

A Tihanyi-félszigetre nyíló legszebb panoráma a római őrtornyokat idéző Sajkodhoz tartozó Apáti-hegyen álló kilátóból nyíliik.

A környékre legteljesebb kilátást nyújtó építmény megépítése Tihany Község Önkormányzata és a Bakonyerdő Zrt. összefogásával valósult meg. Az építmény organikus anyagokból, helyi fa és terméskő felhasználásával készült el. A kilátó és környéke kiemelten védett természeti terület, megközelítés csak a kijelölt turistaúton lehetséges.

Apáti római katolikus templom (2023)

A Tihanyi-félsziget bejáratánál áll az egykori Apáti település temploma.

Az apró templom valószínüleg a 13. század második felében épülhetett, és a Tihanyt elfoglaló török sereg rombolta le Apáti faluval együtt. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomromot 1942-ben konzerválták. Majd 1999-ben közadakozásból az Apáti templomromot az eredeti stílusát és méreteit megtartva helyreállították. A templomban csak alkalmanként miséznek, de koncerteket viszont rendszeresen tartanak.

Szarkádi-erdő (2012)

A Tihanyi-félsziget egyik legszebb erdeje a délnyugati oldalon fekvő Szarkádi-erdő. 

A kirándulóerdő jellemző faállománya a tölgy, de megtaláltató itt még a kőris, a juhar és szil is. A gazdag cserjeszint alatt sok értékes növény és állat él, köztük a védett bíboros kosbor és nagy hőscincér. 

A Szarkádi-erdő déli részén található az egykori Újlaki templom romja.