Tömörkény-ház (Bűbáj birtok) (2026)

Az egykor balástyai határban álló épületet, Tömörkény István író szüleinek tanyáját az ásotthalmi önkormányzat építette újjá ezen az új helyen az eredeti anyagok felhasználásával. A Tömörkény-ház napjainkban múzeum, ahol a két világháború közötti paraszti életforma tárgyi emlékeivel ismerkedhetünk meg. A múzeum a Harkály Vendégház közvetlen szomszédságában található, és része a Bűbáj Birtoknak is.

Rózsa Sándor Élményház (Bűbáj birtok) (2026)

A Rózsa Sándor Élményház Ásotthalom kiemelkedő turisztikai látványosságai közé tartozik, amely 2014 óta várja a látogatókat.

A múzeum az Alföld legnagyobb betyárjának életével és a hozzákapcsolódó történelmi korszakkal foglakozik. A házban helyet kapott egy börtöncella is, amely panoptikumként funkcionál.

Rózsa Sándor Élményház szobrai (2026)

A Rózsa Sándor Élményház előtt áll négy darab fából készült szobor, amelyek az Ásotthalomhoz köthető legendás embereket vagy őslakosokat ábrázolnak. Rózsa Sándor, Pipás Pista és a Szöged-vidéki boszorkány szobra 2014-ben került felavatásra. 2015-ben pedig az ásotthalmi pásztort ábrázoló alkotás csatlakozott a többihez. A szobrok Lőrincz Ferenc és Márki József helybéli fafaragó munkái.

Ásotthalmi pászzor

Rózsa Sándor

Pipás Pista

Szöged-vidéki boszorkány

 

Ásotthalmi szőlők és a Tóth Pincészet (2026)

A múlt század utolsó évtizedeiben kezdték meg a szeged környéki futóhomok megkötését. Ez a folyományaként kezdődőt meg az itteni homokbuckák szőlővel való betelepítése. A 19. század végén a homoki szőlő gyors térhódítása meghozta a hírnevet Ásotthalomnak és a környező kisebb településeknek.

Az ásotthalmi szőlők ma már a Csongrádi borvidékhez tartoznak. A borvidék legdélibb csücskében fekvő területek a napsütéses órák kiemelkedően magas számának és a löszös homoktalaj egyedi összetételének köszönhetőnek kiváló minőségű szőlők teremnek itt. A legismertebb helyi bortermelő a Tóth Pincészet, amely 38 hektáron gazdálkodik, és olyan fajtákat termeszt, mint a Rajnai rizling, Zöld veltelini vagy Cserszegi fűszeres.

Dínópark (2026)

Az ásotthalmi Dínópark a Gárgyán-erdő szomszédságában húzódik, ahol az életnagyságú dínó szobrok között barangolhatunk. A 6000 m2-es parkban a 8 darab őslény kívül egy aranymosó bázis és egy dinócsont lelőhely várja látogatókat. De ezek mellet az ide érkező kalandor úton-útfélen sok más játékot is talál.

Ásotthalmi keresztek (2026)

Gátsarki kereszt, 1910

Gárgyán-erdei kereszt

 

Templom előtti kereszt

Back-kápolna előtti kereszt

Gárgyán-erdő (2026)

Ásotthalom talán legkisebb parkeredje, a Gárgyán-erdő már több mint tíz éve várja a kirándulókat.  

Az erdőben évszázados fák alatt sétálhatunk a piros jelzésű turistaúton vagy környéket behálózó „sétabotos” útvonalakon. Az árnyasban tájékoztató táblák, asztalok, padok találhatók, emellett két nagyméretű esőbeálló és kiépített tűzrakó helyek teszi kényelmessé az itteni túrázást.

Évelő len (Linum perenne)

Az évelő len hazánkban többnyire száraz gyepekben és lejtőkön szórványosan fordul elő. A növényét könnyű felismerni jellegzetes, élénk égszínkék virágáról, amely május végétől egészen augusztusig virít. A virág érdekessége még, hogy csak egy napig vigrázik, de másnap újabbak jelennek meg.

Tanösvény túrák: Csoda-rét (2026)

A Duna–Tisza közi homokhátság leggazdagabb természeti értékei a Körös-éri Tájvédelmi Körzetben mozaikosan szétszóródva találhatóak. Ezek közül kiemelkedik az Ásotthalmi láprét, amelyet Csoda-rétként is szoktak emlegetni. A homokháti tisztáson tavasztól egészen a nyárelejéig különleges virág fajokkal találkozhatunk. Például itt a lápréten virít minden év tavaszán az egyhajúvirág, amely egy rózsaszínes-ibolyás színű virággal rendelkező fokozottan védett növény.

A tanösvény adatai

Táv: 4 km

Állomások: 10
Üzemeltető: KNPI

Füzet: van

Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis)

A vitézvirág vagy más néven tornyos sisakoskosbor a kosborfélék családjába tartozó növény, amely jellegzetes kúpos virágzatáról kapta nevét. A karcsú orchideafajjal leggyakrabban száraz tölgyesekben, gesztenyésekben, szikla- és pusztafüves lejtőkön, homoki réteken és legelőkön, lápréteken találkozhatunk.

I. világháborús emlékmű (2026)

A Királyhalmi iskola a Mórhalom környéki tanyavilág első iskolája volt, amely 1868-ban épült fel. 1883-ban a király és császár, Ferenc József is ellátogatott ebbe az iskolába. Később a látogatásának emlékére az uralkodó mellszobrát is felállították az iskola udvarán. Bár erről nincs bizonyíték, hogy létezett, de tanya mellet ma is látható egy Turulmadaras emlékmű. Valószínüleg ezt az obeliszket az I. világháború kapitánysági hősi halottjainak tiszteletére emelték.

Üstökös gyöngyike (Muscari comosum)

Az üstökös gyöngyike vagy népiesen kék kígyóhagyma egy érdekes megjelenésű növény. 

A növény lila fürtbe tömörülő virágával május és június között találkozhatunk réteken, kaszálókon és bolygatott területeken.

Mórahalmi keresztek (2026)

Temetői kereszt, 1903

 

Masa-köröszt, 1922

Börcsök-Tóth-kereszt, 1892

Erzsébet és a gyerekek (2026)

A gyógyfürdő előtt áll egy kútszobor, amely az „Erzsébet” nevet kapta alkotójától, Kligl Sándortól.

A kompozíció egyszerre állít emléket a nőknek és az életet adó víznek is. A 2006-ban felállított alkotás két gyermekalakkal bővült 2010-ben.

Hármashatárjel (2026)

Kübekháza Fő utcáján egy különleges emlékmű látható, amely a település visszacsatolásának évfordulójára készült. Ugyanis 1918-ban a megszállása alatt a falu és kilenc szomszédos község is a szerb impérium területe lett. 1924-ben viszont némi változás történt, és Jugoszlávia Kübekházát visszaadta Magyarországnak.

II. világháborús katonasír (2026)

A kübekházi temetőben egy II. világháborús katonai síremlék található.

A sír felírat szerint 29 hős nyugszik itt, akik a világháború idején csatában hunytak el.

Téry Ödön (2026)

Óbéba római katolikus templomának udvarában áll Téry Ödön bronz mellszobra.

A falu híres szülöttének szobra 2006-ban, egy hátáron túli összefogással, pályázati pénzből és a Csongrád megyei turistaszövetség közbenjárásával került a megfelelő helyre.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2026)

Óbéba római katolikus templomát a Batthyány-család építette 1833-ban, és Mária Szent Nevének tiszteletére szentelték fel. Az eklektikus stílusú istenház napjainkban erősen lepusztult állapotban van.

Istenszülő elszenderülése román ortodox templom (2026)

Óbébán (Beba Veche) található az Istenszülő elszenderölése vagy más néven Szűz Mária mennybevételének tiszteletére felszentelt román ortodox templom. 

Az apró Román község istenházát 1779-ben építették. A templom belsejében található egyszerű, fenyődeszkákból készült deszkaikonosztáz alkotója ismeretlen.

Kőhíd (2026)

A Kübekháza és Óbéba között húzódó műút Romániai oldalán található egy kőhíd, amelyet csak Búzahídként emlegetnek a környékbeliek. Ugyanis a kb. 300 éves hídon át szállították egykoron a gabonát Bécsbe, Linzbe vagy Grazba. A monda szerint a császári asztaloknál felszolgált réteseket pedig óbébai búzából készítették.

Határkő-Triplex (2026)

Az 1920. június 4-én Trianonban meghúzott határvonal találkozási pontjánál napjainkban „csak” egy hármashatár-kő, a Triplex Confinium található. A fehér színű, lépcsős, három oldalú, címerekkel ellátott emlékkő a megszületése óta a határok átjárhatatlanságának szimbóluma lett. Az egymástól karnyújtásnyira lévő települések közösségeit szakította szét, pedig az itteni falvak lakói szinten rokoni és baráti kapcsolatban éltek a határok lezárása előtt.

A Rábé-Kübekháza határátkelő 2024-es megnyitása ót az emlékmű a kerítésen túl rekedt. 2025. január 1-től Románia csatlakozott Schengenhez, így már határátlépés nélkül is megközelíthető az emlékmű.

Páduai Szent Antal-templom kálváriája (2026)

Páduai Szent Antal-templom egyik értékes dísze az épület belsejében található keresztút. A hajó falán látható barokk domborművek valószínüleg templomnál idősebb alkotások.

Platthy József (2026)

Az örkénytábori Helyőrségi Művelődési Központ előtt látható Platthy József lovasszobra, amely Tóth Dávid szobrászművész alkotása. Az 1936. évi berlini olimpián díjugratásban bronzérmet nyert Platthy József százados, aki Örkénytáborban készült fel erre a versenyre, és ennek emlékére avatták fel a szobrot 2023-ban.

Katonai Hősiesség és Helytállás (2026)

Örkénytábor első barakkjainak helyén áll egy különleges hősi emlékmű, amely annak a nyolc tüzérnek a tiszteletére készült, akik 1912-ben csőrobbanás következtében hunytak el a közelben. A „Katonai Hősiesség és Helytállás” címet kapó oszlopot Károly Albrecht főherceg kezdeményezésére készíttették el 2013-ban.

Pálóczy-Horváth-kastély (2026)

Az örkényi Pálóczy-Horváth-kastély 1893-ban épült eklektikus stílusban, amelyben a család a II. világháború kitöréséig élte mindennapjait. Az épület megálmodója Pálóczi Horváth István és neje Katona Ilona volt, akik 6 gyermekükkel éltek itt. A kastélyba a világháborúk után katonai kórház költözött be, és később gépállomás, iskola, szolgálati lakás és rendőrség is működött az épületben.

Napjainkban a Művelődési Ház működik a 2006-ban felújított műemléképületben, amely talán legkülönlegeseb része a 300 fő befogadására alkalmas színházterem.

Az épület mögötti egy apró, de annál látványosabb kastélypark húzódik. A hatalmas tölgyekből és tiszafákból álló erdő esti sétáláshoz ideális, ugyanis az utak ki vannak világítva.