A következő címkéjű bejegyzések mutatása: panoptikum. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: panoptikum. Összes bejegyzés megjelenítése

Báthori Várkastély (2019)


Nyírbátor egyik büszkesége a legendás Báthori várkastély, amely ma Magyarország egyik legszebben helyreállított reneszánsz műemléke.

Az erődítmény már 1433-ban állt, akkor még a család ecsedi ágának ősi udvarháza volt. Ezt az épületet a 15. század közepén Báthori István és Báthori András várkastéllyá alakíttatta át. A kastély a következő században élte fénykorát, ekkor tájt az épület legszebb része az északi oldal közepén álló ebédlőpalota volt. Mivel a város a 18. századra a Károlyi család birtokába került, az ezt követő hanyatlást nem csak település érezte meg, hanem a vár is pusztulásnak indult. A három szárny közül csak az északi palota maradt meg, amelyet sokáig csak magtárként használtak.



2006-ban szinte az alapoktól újjáépítették a várat, melyet Zombor Szabolcs főmérnök vezetett. A gyönyörűen rekonstruált kastély négy termében, napjainkban egy a történelmi tényeken alapuló állandó kiállítás kapott helyet. A város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit 45 viaszfigura eleveníti meg, mintegy öt felvonásban. Az élethű szobrok igen hatásosan tárják fel a Kenyérmezei csatát, a Báthori egyezményt vagy Báthori Erzsébet legendáját.

Eger vára (Dobó István vármúzeum) (2018)





Eger vára a leghíresebb magyar várunk, mind a magyar történelem, mind a kultúra egyik meghatározó építménye.


A Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a mai vár területén állott, melyet a tatárjárás után várrá építették át. E közben a falak szívében emelkedő katedrálist gótikus majd késő gótikus stílusban építették át. A püspökség a 15. században élte fénykorát, hazánk egyik leghíresebb reneszánsz épülete, a palota is ekkor készült el.





A vár leghíresebb török ostromának legendáját Gárdonyi Géza híres regényének köszönhetően az egész ország ismeri. De hiába Dobó István és a várvédők legendás győzelme, hiszen Mohamed szultán csapatai 1596-ban végleg bevették a várat. A török ezután 100 esztendőig uralta az erődítményt és az ország egy részét.


Napjainkban az ősi romok egésze látogatható, vártörténeti kiállításnak, képtárnak, panoptikumnak, börtönkiállításnak, a hősök termének és a kazamatáknak ad otthont a Dobó István vármúzeum. 



Hollókői vár (2017)


A Cserhát egyik roncsolódott vulkánján magasodik Hollókő csigára emlékeztető vára.
A legenda szerint hollóvá varázsolt ifjak hányták a köveket hegyre, hogy kimentsék a szép lányt a gonosz úr karmaiból. Ami viszont hihetőbb, hogy a környező társaival együtt a tatárjárás nagy várépítési hullámakor a Kalics nemzettség építette és több generáción keresztül lakta. A vár az évszázadok során hanyatlásnak indult, mégis megye legszebb középkori építménye.



Az építmény belépő ellenében látogatható, fegyver kiállítás, panoptikum és más várak makettjei tekinthető meg benne.

Fellegvár (2015)

Grafika: latvany-terkep.hu
A 333 méter magas hegyen tornyosul Visegrád híres Fellegvára, a Dunakanyar koronája.
Keletkezéséről annyit tudunk, hogy IV. Béla a felesége hozományából építette. Károly Róbert uralkodása alatt már külső várfallal erősítették meg az 1335-ös híres királytalálkozóra. Mátyás a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta, és az egész erődítményt a magyar reneszánsz udvarházává tette. A török időkben többször cserélt gazdát a vár, de 1684 óta már csak romként díszíti a folyó látképét.
A rekonstruált erődben, napjainkban több kiállítás és egy panoptikum kapott helyet.

Diósgyőri vár és vármúzeum (2014)


Nagy Lajos királyunk kedvenc vára, a diósgyőri vár Miskolc egyik büszkesége. E vár, is mint oly sok honi társa IV. Béla várépítési kezdeményezése után épült és első birtokosa Ákos nembeli Ernye bán volt. A vár fénykora I. Lajos uralkodása alatt kezdődött, hisz hanyagolva Budát egyre többet időzött itt. Az erődöt az ország harmadik székhelyévé tette, átépíttette és korszerűsítette. Az ódon várfalai közt még egy történelmi esemény történ Lajos uralkodása alatt, ugyan is 1381. november 26-án a diósgyőri várban írták alá a torinói békét, amelyben Velence városa arra kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. A fényűző pompa hanyatlása a 16. század második felében érkezett el, csekély őrsége nem tudta megakadályozni, hogy a török felégesse és kifossza. Az ezt követ évszázadok során a vár állaga tovább romlott, majd 1900-as évek közepétől egészen napjainkig építgetik és szépítgetik az uradalmat, amely vonzerejéből sokat veszt, hogy a diósgyőri panelrengeteg közepén fekszik.

Déryné-ház
Jelenleg vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és a torinói békének emléket állító panoptikum látható a várban. A külső várban egy nagyobb panoptikum kapott helyet, itt hat életkép nyújt betekintést a középkori Diósgyőr mindennapjaiba. Érdekesség még többek között a közvetlenül a vár szomszédságában álló Déryné-ház, mely a19. század kedvelt színésznőjének szentelt múzeum, de a vár használati tárgyaiból is rendeztek be itt kiállítást.