Szegedi Vár és Kőtár (2022)

Szegeden állt az Alföld legnagyobb téglavára, amely olyan fontos történelmi eseményeknek volt a helyszíne, mint a szegedi béke vagy éppen a Hunyadi Mátyás királlyá megválasztásának előkészületei.

forrás: szegedma.hu

Szeged híres vára még a tatárjárás után épült. Legfontosabb szerepe a tiszai só kereskedelem biztosítása volt. A török pusztítás nem kímélte a vár épületeit sem. A megszállók kiűzése után II. József és a későbbi uralkodók börtönként használták az erődöt. Köveit az 1879-es árvíz után – királyi engedéllyel - elkezdték széthordani a belvárosi paloták építéséhez. A várból a felszínen - csak egy torony maradvány - a vízibástya, és a Mária Terézia-kapu maradt meg.

Napjainkra már csak a rakparti a rondella és a múzeum mögötti legfiatalabb rész marad meg hírmondónak egykori pompás erődből. Az utóbbit restaurálták és kiállítóhelyet alakítottak ki benne. Ebben az épületben láthatóak többek között a vár állandó kiállításai, amelyek több fontos történelmi eseményeket mutatnak be Szeged múltjából.

Kisvárdai vár (2019)

A település a Várdai család birtokközpontja volt a 13. század utolsó évtizedeitől. Zsigmond király engedélye nyomán 1465-ben Várday István érsek kezdte el egy komolyabb erősség megépítését. A családfő halála miatt az építkezés annyira lelassult, hogy csak 1521-ben sikerült befejezni.

forrás: latvany-terkep.hu

A négyzet alaprajzú, tornyokkal rendelkező a várat cölöpökből készült külső védmű védte. A török hódoltság idején a Várdai család tagjai Ferdinánd pártjára álltak, ezért Fráter György a nagy fontosságú várat 1544-ben elfoglalta. A Várdai család utolsó férfitagja, Mihály 1584-ben meghalt és a hatalmas birtokaikat a Homonnai és Zichy családok örökölték. 1672-ben Thököly kurucai foglalták el az erődöt, majd II. Rákóczi Ferenc katonái visszavették a császáriaktól és meg is tartották egészen a szabadságharc bukásáig. Ezután a vár hadi jelentősége megszűnt, a falai pusztulásnak indultak, a köveinek egy részét uradalmi épületekhez hordatták el.

A romos épületbe Vármúzeumot rendeztek be az ötvenes években, amely kőtárában látható a Várday család több tagjának a sírköve. 1980-tól a Kisvárdai Várszínház költözött ide.

Bocskai Várkastély (2018)

Nagykereki már az Árpád-korban is lakott település volt, az Ártándyak korábban épült ide a mai várkastély elődje. Az 1440-es években épült erődöt Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin kapta meg, férje több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat.

Szejdi pasa ostroma során, az akkor már Bethlen Gábor birtokolta várat nagy pusztulás érte.

Következő tulajdonosa, Joseph Kriczig császári főbiztos 1751-1785-ben barokk stílusban átépítette a várat, sőt később klasszicista és romantikus jegyekkel is gazdagodott az épület. Még a Csanády család nevéhez fűződnek jelentős változások, a kastély délkeleti részén toronyszoba épült a bejárat pedig oszlopos klasszicizáló előtérrel bővült.

Az egykori kastély, ma Vármúzeumként és könyvtárként működik

Eger vára (Dobó István vármúzeum) (2018)

Eger vára a leghíresebb magyar várunk, mind a magyar történelem, mind a kultúra egyik meghatározó építménye.

A Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a mai vár területén állott, melyet a tatárjárás után várrá építették át. E közben a falak szívében emelkedő katedrálist gótikus majd késő gótikus stílusban építették át. A püspökség a 15. században élte fénykorát, hazánk egyik leghíresebb reneszánsz épülete, a palota is ekkor készült el.

A vár leghíresebb török ostromának legendáját Gárdonyi Géza híres regényének köszönhetően az egész ország ismeri. De hiába Dobó István és a várvédők legendás győzelme, hiszen Mohamed szultán csapatai 1596-ban végleg bevették a várat. A török ezután 100 esztendőig uralta az erődítményt és az ország egy részét.

Napjainkban az ősi romok egésze látogatható, vártörténeti kiállításnak, képtárnak, panoptikumnak, börtönkiállításnak, a hősök termének és a kazamatáknak ad otthont a Dobó István vármúzeum. 

Gyulai vár (2015)

Gyula ékessége és büszkesége a belváros szívében álló középkori téglaerőd, amely Közép-Európa egyetlen épen maradt sík vidéki vára. A történelmi épületet egy hozzá méltó ősfás park és a várárokból kialakított csónakázótó szegélyezi.

Az itteni uradalmat még 1403-ban Zsigmond adományozta egy helyi bánnak, aki kiemelt jelentőségű várat építtetett. A későbbiekben Mátyás király fia, Corvin János palánkfallal, ágyútoronnyal és rondellával bővítette a várat, hogy megerősítse a védelmi rendszerét. Így nem meglepő, hogy a török ostromok alatt a magyarok várkapitánya 14-szer verte vissza Szulejmán szultán seregeit a falak alatt. A gyulai vár mondhatni egész jól viselte a török harcokat, és még a Rákóczi-szabadságharcban is szerepet kapott.

1956. után indult meg a vár régészeti feltárása. Napjainkban pedig már színvonalas történelmi kiállítással rendelkező vármúzeum és egyedülálló hangulatú színház működik a téglafalak között.

Diósgyőri vár és vármúzeum (2014)

Nagy Lajos királyunk kedvenc vára, a diósgyőri vár Miskolc egyik büszkesége. E vár, is mint oly sok honi társa IV. Béla várépítési kezdeményezése után épült és első birtokosa Ákos nembeli Ernye bán volt. A vár fénykora I. Lajos uralkodása alatt kezdődött, hisz hanyagolva Budát egyre többet időzött itt. Az erődöt az ország harmadik székhelyévé tette, átépíttette és korszerűsítette. Az ódon várfalai közt még egy történelmi esemény történ Lajos uralkodása alatt, ugyan is 1381. november 26-án a diósgyőri várban írták alá a torinói békét, amelyben Velence városa arra kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. A fényűző pompa hanyatlása a 16. század második felében érkezett el, csekély őrsége nem tudta megakadályozni, hogy a török felégesse és kifossza. Az ezt követ évszázadok során a vár állaga tovább romlott, majd 1900-as évek közepétől egészen napjainkig építgetik és szépítgetik az uradalmat, amely vonzerejéből sokat veszt, hogy a diósgyőri panelrengeteg közepén fekszik.

Déryné-ház

Jelenleg vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és a torinói békének emléket állító panoptikum látható a várban. A külső várban egy nagyobb panoptikum kapott helyet, itt hat életkép nyújt betekintést a középkori Diósgyőr mindennapjaiba. Érdekesség még többek között a közvetlenül a vár szomszédságában álló Déryné-ház, mely a19. század kedvelt színésznőjének szentelt múzeum, de a vár használati tárgyaiból is rendeztek be itt kiállítást.