A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Püspöki palota. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Püspöki palota. Összes bejegyzés megjelenítése

Püspöki palota (2023)


A Dóm tér U-alakú épületsorának délnyugati sarkában kapott helyett a Püspöki palota.
Az 1930-ra elkészülő egységes modernista stílusú épületsor külső és belső tervezését Rerrich Béla végezte. A palota legszebb helyiségei a püspöki dolgozószoba, a fogadásra alkalmas szalon, az ebédlő, és a püspöki magánkápolna. A Püspöki palota egyik szárnyában kapott helyet az Egyházmegyei Múzeum és Kincstár.
Az itteni kiállítás a legrégibb időktől egészen a 19. század végéig mutatja be azokat az egyházművészeti eszközöket és tárgyak, amelyeket Csongrád és Békés megye plébániáiról gyűjtöttek össze.

Püspöki palota (2019)


A Kossuth tér sarkán áll az 1913-ban szecessziós stílusban épült Püspöki palota. A palota Piac utcára néző homlokzatára egy 40 méter magas tornyot emeltek, melyet a ház víztornyának használtak Az épület szobrászati díszítőmunkáit pedig a költő Tóth Árpád édesapja, Tóth András készítette.
E ház helyén a középkortól kezdve parókiás épületek álltak, köztük Méliusz Juhász Péter háza is, akinek vezetésével a reformáció kálvini ága győzedelmeskedett a városban.

Eger vára (Dobó István vármúzeum) (2018)





Eger vára a leghíresebb magyar várunk, mind a magyar történelem, mind a kultúra egyik meghatározó építménye.


A Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a mai vár területén állott, melyet a tatárjárás után várrá építették át. E közben a falak szívében emelkedő katedrálist gótikus majd késő gótikus stílusban építették át. A püspökség a 15. században élte fénykorát, hazánk egyik leghíresebb reneszánsz épülete, a palota is ekkor készült el.





A vár leghíresebb török ostromának legendáját Gárdonyi Géza híres regényének köszönhetően az egész ország ismeri. De hiába Dobó István és a várvédők legendás győzelme, hiszen Mohamed szultán csapatai 1596-ban végleg bevették a várat. A török ezután 100 esztendőig uralta az erődítményt és az ország egy részét.


Napjainkban az ősi romok egésze látogatható, vártörténeti kiállításnak, képtárnak, panoptikumnak, börtönkiállításnak, a hősök termének és a kazamatáknak ad otthont a Dobó István vármúzeum.