Feketésvörös galambgomba

Jellemzés: Cseres tölgyesek, ritkábban bükkösök nyári, kora őszi gombája. 


Kalap: 5-12 cm nagy, hullámos szélű, sötétpiros, ibolyás, néha sárgásan, világos olajbarnán kifakuló vagy csak kisebb sárga foltok tarkítják. Bemélyedő közepe csaknem feketére sötétül. Kalapbőre kissé ragadós, szárazon fénylő. 

Lemezek: vastagok, szélesek, kezdetben fehéresek, majd világos szürkéssárgák. 


Tönk: zömök, kemény, törékeny. Fiatalon fehér, de alulról fölfelé gyorsan szürkül, rozsdafoltos lesz. 

Hús: fehér, lassan szürkül, csípős, ehetetlen.” (gomba.extra7.hu)

Dióízű galambgomba (Russula heterophylla)

Jellemzés: Nagy termetű, fehér lemezű, fehér tönkű galamb- gombák. A lemezek és a tönk töve gyakran rozsdafoltos. Kalapszínük zöld vagy húsvörös, vékony kalapbőrük gyakran nem ér a kalap széléig.
Kalap: Domború, majd lapos, középen gyakran tölcséresen, gödrösen benyomott, 5-15 cm nagyságú. Színe különféle, legtöbbször húsvörös vagy világoszöld, barnászöld, de lehet majdnem fehéressárgás vagy barna is. Sokszor a kalap közepe sokkal világosabb, sárgásfehér színű. Minden színátmenet előfordul rajta. Felülete lehet finoman sugarasan ráncolt, eres. Vékony kalapbőre - különösen a húsvörös színváltozatban - szűkre szabott, úgyhogy a kalap húsát a szélén itt-ott nem takarja teljesen, és a vékony bőr mellett a lemezek bordásan kilátszanak. A kalapbőr csak a kalap feléig húzható le.
Lemezek: Sűrűn állók, a tönköt érintők, üvegszerűen szétpattanva törékenyek, morzsalékonyak. Fehérek vagy fehéresek, gyakran rozsdafoltosak. Spóraporuk fehér.
Tönk: Rövid, zömök, eléggé vastag, hengeres, 3-11 cm hosszú, 1,5-5 cm vastag, az alján többnyire vékonyodó. Színe fehér, de a tönk tövén többé- kevésbé rozsdás.
Hús: Fehér, merev, pattanva törő, morzsalékony.
Szag és íz: Nyersen is jóízű, kifejezetten édeskés, dióra emlékeztető. Csaknem szagtalan.

Termőhely és idő: Lomberdőben, egyesével sokszor tömegesen teremnek a talajon, a fák alatt. Már kora nyáron tömegesek, mikor a többi faj még ritka, de később is minden erdős vidéken igen gyakoriak.” (mek.oszk.hu)

Köcsi-tó tanösvény (2016)

A Köcsi-tó környékét bejáró tansétaút a település második számú tanösvénye.
A 400 méteres körséta a felhagyott vöröshomokkő-bányászat korába repít vissza és annak helyén kialakult élővilágot is bemutatja.



Pörböpyi arborétum (2016)

A Pörbölyi Ökoturisztikai központ területén található egy arborétum is. Az ártérben élő fás szárúak nagyszámú egyedfaját bemutató, kitáblázott kertrészben található egy faház is, amely szállásként is kibérelhető.

A pörbölyi kisvasútállomástól induló ösvényen néhány perces sétával elérhető el az arborétum, de tovább haladva a Nagyrezéti vadmegfigyelő helyet is ezen az útvonalon lehet megközelíteni.

Molnárka-tanösvény (2016)


2014 tavaszán készült el a Gemenci erdő legújabb létesítménye, a Molnárka tanösvény. A Malomtelelő állomástól Lassisig vezető útvonal témája az ártéri erdők élővilága és a fenntartható erdőgazdálkodás. A tanösvényen különböző interaktív elemeket fedezhetünk fel, köztük egy különleges facélzó készüléket, amellyel a közeli fákat ismerhetjük meg.

Malomtelelő-tó (2016)



A Malomtelelő-tó az egykor a Dunán, számos helyen alkalmazott hajómalmok után kapta a nevét. A folyó szabályozása óta elmocsarasodott holtág számos vízimadár élőhelye.



A gemenci kisvasút megállójától pár száz méterre található egy "kilátó", amelyből kiváló kilátás nyílik a tóra. Emelet egy tanösvény mentén is be lehet tekeregni a szigorúan védett természetvédelmi területet.


Megy a gőzös (2016)