Nagykopáncsi geodéziai mérőtorony (2024)


A Tótkomlóshoz tartozó Nagykopáncs határában áll egy geodéziai mérőtorony a pusztában. A 20 méteres torony tetejéről az itt elterülő Kopáncsi-puszta látható be, amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik védett területrésze. A mérőtorony alatt, az akácfák árnyékában bújik meg a régi kopáncsi temető néhány megmaradt sírköve.

Kopáncsi-puszta (2023)


A Csanádi puszták legészakibb része a Kopáncsi-puszta, amely egy klasszikus, száraz szikes pusztafolt. A területre jellemző még a fejlett padkás szikesek és szikerek. Emellett a Kopáncsi-puszta híres kékvércse fészkelőhely is, de a daru és récefélék vonulásában pihenőhelyként szolgál.

Nagykopáncsi Szent István király-kápolna (2024)




Békés és Csongrád megye határán áll az egykori Mezőkopáncs Árpád-kori temploma, amelyet miután pusztulásnak indult újra rekonstruáltak neoromán stílusban.


A feljegyzések szerint a templom a 12. században épülhetett a Kopáncsi-pusztába, valószínűleg II. Géza király idejében. Legalább is erre következettének a tudósok a feltárások előtt itt megtalált II. Géza király korából való pénzérmék után. A 13. században kápolnát gótikus nyugati karzattal és bélletes kapuval bővítették. A pusztulásnak indult épületet a 16. századig használták, újjáépítése egészen 20. század elejéig váratott magára. Ekkor Dr. Csepregi Imre makói plébános kezdeményezésére újra alakult a Csanádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, amely 1933-1935 között restaurálta a mezőkopáncsi kápolnát. Az újjáépítést során Szabó Imre makói főmérnök tervei alapján a megmaradt falszakaszokat tökéletesen konzerválták és illesztették be a templom szerkezetébe. A neoromán stílusú Árpád-kori templom megújítása olyan jól sikerült, hogy mai építészeknek is követendő példaként szolgálhatna.


A templom kertje is szépen rendben van tartva napjainkban, ahol különböző növényfajok, bokrok, cserjék, tuják és fenyők láthatóak, amelyek nevét a mellettük elhelyezett kis táblákon találjuk. Az Egyházmegyeközi Papnevelő Intézet növendékeinek szállásául szolgáló lakóépület áll még itt a hangulatos kis arborétumban.

Montág-puszta (2024)


Természetvédelmi szempontból jelentős terület húzódik Nagyér és Ambrózfalva között, amelyre a Körös–Maros Nemzeti Park vigyáz. A ramsari területként számon tartott Montág-puszta lenagyobb részét egy nagy kiterjedésű időszakos mocsár, a Nagy-Zsombék foglalja el. A csapadékos években a vízzel borított területen ritka vízi és mocsár növények, állatok telepednek meg itt.

Díszkút (2024)


A szépen gondozott nagyéri központiparkban egy kerek medencés díszkút áll, amely közepén egy kőtalapzaton ülő fiatal nő egész alakos figurája látható. A díszkút megalkotója Bánvölgyi László volt, és 2004-ben helyezték el a parkban.

I. és II. világháborús emlékmű (2024)


Nagyér főterén látható az első és második világháborúban elesett hősöknek emléket állító Bánvölgyi László alkotás. A 2003-ban felavatott emlékmű két magas mészkő talapzatból áll, amely tetején két bronz angyal látható.

Református templom (2024)

A nagyéri neogótikus református templom 1909-ben, Darányi Ignác és Fekete Márton támogatásával épült.