Szentbékkállai kőtenger (2023)

A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége a Szentbékkálla község melletti kőtenger, amely a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse.

A ligetes erdőben található sziklák a Pannon-tengerben lerakódott homokból képződtek, amelyeket a kovasavas oldatok cementáltak össze. A kemény kőzetekből az évmilliók alatt az erózió kimarta a puhább részeket, és így jöttek létre a ma is látható formák.

A hatalmas kőtömbökkel borított területen az Országos Kéktúra vezet keresztül, de az itt kanyargó Theodora-Kékkő tanösvény is mesél a sziklaalakzatokról.

Tanösvénytúrák: Kopasz-hegyi tanösvény (2023)

Mindszentkálla központjából indul a Kopasz-hegyet felfedező 3 kilométeres tanösvény, amely piros „T” betűvel van jelezve. A Kopasz-hegy lapos, füves, hullámos tetejére felvezető ösvény legérdekesebb része a mintegy 300 bazaltlépcsőfok megmászása

A tanösvényről még több információ tudható meg a letölthető E-könyvéből.

Kopasz-hegy (2023)

A balaton-felvidéki Kopasz-hegy a kistáj legfiatalabb kihűlt vulkánja, amely kb. 3 millió évvel ezelőtt hatalmas tört ki utoljára. Az itteni csúcson található kőzet az utó vulkáni működés során alakult ki, amikor is gáz buborékok sokasága „felhabosította” a lávát, és ez megszilárdulva salakos bazalttá vált.

Egy évszázaddal ezelőtt még cserjések uralták a hegyet, azonban 2013 és 2015 között a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyérítéssel és kaszálással segítette elő a lágyszárú növényfajok visszatelepülését.

Napjainkban a Káli-medence egyik legszebb kilátása nyílik a Mindszentkálla feletti kopár tetejű hegyről.

Kisfaludi templomrom (2023)

A Garanya-tetőn lévő középkori rom feltételezhetően az egykori Kisfalud település temploma volt, amelyet már 1335-ben említenek az okiratok. A keletelt templom hajója a román korban készült, viszont szentélye gótikus volt. Az itteni építményt a Balaton-felvidék legtöbb templomával egyetemben a törökök 1548-ban felégették, és a falu is ekkor pusztult el.

A templomnak napjainkban az egykori szentély és hajó falcsonkja látható.

Nyereg-hegy (2023)

A Tihányi-félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye a Csúcs-hegyet az Apáti-heggyel összekötő keskeny ék alakú hegygerinc.

A Nyereg-hegy kovás mészkőlemezek különös formái az egykori víz- és kéregmozgások nyomán alakultak ki. A vulkáni utóműködésének során forró víz áramlott a felszínre, majd a meleg vizes tavakban hidrokvarcit és vékony lemezes, kovás mészkő képződött. A szikla tetejéről pedig csodálatos panoráma nyílik a Balaton déli medencéjére, és a Bozsai-öböl felé.

Bozsai-öböl (2023)

A Tihanyi-félsziget partvonalából leginkább a Bozsai-öböl hasonlít, az egykori, a természeteshez állapotra. 

A part a Balaton egyik utolsó, csaknem háborítatlan nádas öblözte, ahol ritka madárfajok sokasága fészkel. Ezen kívül figyelemre méltóak még az öbölben megtelepedett növény ritkaságok is.

Csúcs-hegyi-forrásbarlang (2023)

A Csúcs-hegyen található forrásbarlang egy, a Tihanyi-félszigeten található védett barlangok közül.

A legenda szerint a híres bakonyi betyár rejtekhelye volt itt, ezért Sobri Jóska-barlangként is szokták emlegetni. A nemkarsztos üreget a középkorban őrtoronynak is használták.

A Csúcs-hegy érdekessége, még hogy a déli oldalán található a Bittera Gyula által a 20-as években telepített őslevendulása, amely még ma is virágzik.

Tihanyi Levendula Erdei Iskola és kulcsosház (2023)

A Tihanyi-félsziget nyugati felén, az erdőben található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságának kulcsosházként is működő erdei iskolája.  A Tihanyi Levendula Erdei Iskola 37 főt tud egyszerre fogadni, és felszerelt konyha, az udvaron a tűzrakó hely várja a vendégeket.

Újlaki templomrom (2023)

A Tihanyi-félszigeten az Árpád-korban még három település állt, ezeknek a régi falvaknak emlékét őrzi az Apáti és az Újlaki templomrom. A tihanyi rév feletti domboldalon találhatóak egy kisméretű falusi templom maradványai, amely valószínüleg az 1267-es pápai bulla által említett Szent Margit kápolna állhat itt.

A „Kis-Tihanyi” négyszögletű, egyenes záródású szentélyzáródású keletelt templom a 13. század második felében épült. S a gótikus és romantikus stílusjegyekkel bíró apró épület feltehetően az átkelés védelmére iderendelt várnép imahelye lehetett.

Tanösvénytúrák: Lóczy Lajos tanösvény (2023)

Hazánk első tanösvénye a Lóczy Lajos magyar geológus nevét viselő sétaút, amely az Európa Diplomás Tihanyi-félsziget legszebb részein vezet.

A sok helyen Lóczy-gejzír tanösvény néven emlegetett ösvény nem csak a híres gejzírmező sziklaképződményei mutatja be. Hanem a Bakony–Balaton Geopark más helyi értékeit sorra veszi, és érinti a Tihanyi-félsziget főbb természeti látnivalóit is.

A 7 állomásos, 11 km-es sétaút a Sajkod melletti Apáti templomtól indul és a tihanyi hajóállomásnál ér véget. 

A tanösvény adatai:

Táv: 7 km

Állomások: 11

Üzemeltető: BFNPI

Füzet: nincs

Aranyház gejzírkúp (2023)

A tihanyi Belső-tó és a Szarkádi-erdő között elterülő gejzírmezőn napjainkban kb. 50 darab gejzírkúp található. A megkövesedett kifolyások három millió évvel ezelőtt keletkeztek a vulkáni utóműködés során.Ezek közülük gejzírek közül a legnagyobb az Aranyház nevet kapta a rátelepedett sárga színű zuzmó miatt. 

A kiemelkedés tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Belső-tóra, az apátságra és az ősközségre.

Belső-tó (2023)

A falu közelében található Tihany kedvelt kirándulóhelye, a Belső-tó.

Az egykori vulkáni működések során a lesüllyedt kalderában rétegvíz gyülemlett fel és így alakult ki gazdag növény- és állatvilágáról híres vízfelület. A horgászát megjelenésével ugyan tavat amurral telepítették be, és az eredeti növényzetet ez által teljesen kipusztult. De napjainkban a tudatos gondozásnak hála a tó vegetációja kezd ismét megerősödni.

Levendula ház (2023)

Tihanyban a Belső-tó partján, Vulkáni Képződményei Európa Diplomás területén található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által működtett Levendula Ház Látogatóközpont.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakony–Balaton Geopark területén fekvő ultra modern épületben, interaktív kiállításokkal várja a látogatókat. A 2011-ben „Az év ökoturisztikai látogatóközpontja 2011” díjjal kitüntetett épületben minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be az egykori vulkánok szigetét és környék egyik érdekes kultúráját, a levendulatermesztést. 

A látogatóközpont tanösvényén pedig a Belső-tó vízfelületére sétálhatunk be egy pallósoron keresztül.

Külső-tó (2023)

A tihanyi Külső-tó nem más, mint egy 116 méter magasan fekvő vulkán ősi krátere. Az elmocsarasodott kürtőt a '70-es években nyilvánították védett területté, az itt élő gazdag élővilág miatt.

A Tihanyi-félsziget főkráteréből kialakult tavat az 1800-as évek végén lecsapolták, hogy vizét az Balatonba vezessék. A korábban lecsapolt területet azonban 1976-ban védetté nyilvánították, s így a zavartalan víz mocsári élőhellyé alakult. Az azóta már a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó terület ritka szitakötőfajoknak, hüllőknek és kétéltűeknek ad otthont ma már. A madarak közül pedig a barna rétihéja, nyári lúd, és a bölömbika fordul itt elő.

Hegyestű Geológiai Bemutatóhely (2023)

A Balaton-felvidék talán leglenyűgözőbb természeti csodáját bemutató Hegyestű Geológiai Bemutatóhely nem más, mintegy 50 méter magas, több millió évvel ezelőtt keletkezett bazaltkúp. A Monoszló és Zánka között elhelyezkedő 336 méter magasságú Hegyestűt a Káli-medence keleti kapujaként is szokták emlegetni.

A Hegyestű kialakulása kb. 8 millió évvel ezelőtt az alkáli bazaltvulkanizmusban, a késő-miocénben kezdődött, és a pliocén végén, pleisztocén elején fejeződött be. A hosszú vulkáni működés során a lassan lehűlő bazalt függőleges, jellegzetes, sokszögletű, oszlopos formájú repedezett. Az 1930-as évektől kezdték bányászni a sokkrétű kőzetet, amelyet végül, az erőteljes tiltakozások hatására, 1970-ben szüntettek be.

A nagyjából a felére letermelt hegyet az 1990-es években természetvédelmi oltalom alá helyezték, és geológiai bemutatóhelyet rendeztek be az egykori bánya területén. Napjainkban az itt álló fogadóépületben álállandó kiállítás tekinthető meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jellegzetes geológiai- és természeti értékeiről. 

A két szintes, hatalmas sziklafal csúcsára is lehetőség van felsétálni, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Balatonra és a Tapolcai-medence tanúhegyeire. A Hegyestű egyébként a 27 kilométer hosszú „Tűz útja tanösvény” egyik állomása is, a sétaút egyébként a térség vulkánjait, a régmúltat, az egykor itt munkálkodó hatalmas erőket mutatja be.

Figyelem! A Hegyestűre vezető tanösvény bejárása és a kiállítások megtekintése belépőjegyhez kötött!

Szarkádi-erdő (2012)

A Tihanyi-félsziget egyik legszebb erdeje a délnyugati oldalon fekvő Szarkádi-erdő. 

A kirándulóerdő jellemző faállománya a tölgy, de megtaláltató itt még a kőris, a juhar és szil is. A gazdag cserjeszint alatt sok értékes növény és állat él, köztük a védett bíboros kosbor és nagy hőscincér. 

A Szarkádi-erdő déli részén található az egykori Újlaki templom romja.