Csurgó-kút (2021)

A Csurgó-kút a Bakony egyik legszebb, leglátványosabb forrása, amely a Köves-patak mentén található Farkasgyepű térségében.

A forrás a patak fölötti hegy oldalában fakad, majd néhány méter megtétele után egy mészkőszikláról csurog le. A látványos mészkőképződmény a 4-5 méteres szintkülönbség miatt, és a víz rombolómunkájának eredményeképpen jött létre.

A déli Bakony egyetlen vízesésének szomszédságában esőbeálló, asztalok, padok és tűzrakóhely is található.

Szalakóta Látogatóközpont és Fehértavi Ornitológiai Tábor (2021)

A Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei madarász székhelye közvetlenül a Fehér-tó mellett található, a sándorfalvi Macskás-gyepen. A csoport a tó madárállomány-felmérésével, és azok élőhelyeik vizsgálatával foglalkozik, emellett természetvédelmi tanfolyamokat és táborokat is szerveznek.

A Nemzeti Park és a Madártani Egyesület közös munkájának eredményeképpen 2019-ben nyílt a Fehér-tó legújabb attrakciója, a Szalakóta Látogatóközpont. Az ökoturisztikai, oktatási és kutatási programoknak, madarász táboroknak helyet adó épület, egy kilátóval, egy tanösvénnyel és „Madárbarát kert”-el bővült.

Túra: V, mint Völgység (2021)

   „Az erdő hallgatag,

nyugosznak a vadak,

lankadt állal hevernek

ágyán a hűs avarnak,

mit a szelek levernek,

majd újra felkavarnak.”

(Babits Mihály)

V, nint Völgység

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szálka, rakodó (P) – Trófea étterem (K) – Szálka-hegy (K+) – Hármas-halom (KO) – Fazekas-forrás – Haramia-forrás (KC) – Sötét-völgy (K) – volt erdészház –Grábóc – Mária-kilátó – Szálka, Trófea étterem

Táv és szintemelkedés:

27,2 km/ 550 m

---

Dombokon, réteken

Kastélykert (2018)

A nagymágocsi Károlyi-kastélyhoz tartozik még egy 41 hektáros angolpark is, amely a parképítő művészet remekei közé tartozik. A kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de egy 10 hektáros horgásztó is található itt. A kastélypark legnagyobb méretű szoborcsoportja a "Szabin nők elrablása" nevet viselő szökőkút, amely eredetije Párizsban látható. Az alkotás a római mitológiából merítette a témát.

Kurca-parti sétány (2018)

Szentes gyöngyszeme nem is lehetne más, mint a várost kettészelő Kurca. A szentesi önkormányzat a 2000-es évek elején sétányt alakított ki a csatorna mentén, hogy a Kertvárosból akár a kiséri városrészig kerékpáron és gyalog is eljuthasanak a helybeliek.

A Kurca 11 kilométeres városi szakaszán, több környezetbe illő híd és pad várja a látogatókat.

Fátyol-vízesés (2018)

A Szalajka-völgyi vízesés kis hazánk talán legszebb geológiai képződménye. Nevét a mészkő gátakon, lépcsőkön fátyolszerűen lezúduló patakvíz után kapta. Ez a természet alkotta képződmény igen varázslatos világot tár a temérdek ide látogató elé, de int ha az utóbbi időben ő nagysága megsértődött volna, mert egyre csúnyább arcát mutatja nekünk.

Csondró-patak völgye (2018)

A Bükk-hegység egyik kevésbé ismert, de annál látványos szurdokvölgye található Mályinka és Bükkszentlélek közötti Kohász úton. A kőzetbe mélyen bevágódó Csondró-patak varázslatos lépcsőkön kanyarogva folyik lefelé, és közben parányi vízeséseket hoz létre. Szerencsére a turistaút igen közel halad a patakhoz (Néha benne!), és ez által igazán vadregényes vízmosásban  gázolhat a látogató. A völgyoldalakban pedig olyan neves szikla formációkat láthatunk, mint az Odvas-kő, a Cakó-kő vagy a Kemesnye-hegy.

Upponyi-szoros (2018)

A turisták által kevésbé ismert ismeret Upponyi-hegység geológiailag legértékesebb és egyúttal legszebb része a 400-500 méter hosszúságú Upponyi-sziklaszoros. A szoros hazánk egyik legnagyobb méretű szurdoka, az enyhén karsztosodott mészkövében számos kisebb barlangot tartanak nyilván.

A község szélétől induló geológiai formáció rendkívül gazdag növény- és állatritkaságokban.

Barlang-forrás (2018)

A Hurka-völgy bejáratánál a sziklaszoros aljában fakad a Barlang-kút. A forrás  mellett egy nagyon hangulatos pihenőhely található.

Rastoke (2018)

Az érintetlen természet közepén, ahol a Slunjcica folyó a Koranába ömlik ott található a környék gyöngyszeme, a Rastoke városrész. Az egykori vízimolnár települést a vízesései miatt Kis Plitvicének is hívják, ugyan is a hömpölygő víz magas kalciumtartalmának köszönhetően helyenként vízesések, örvények és kisebb tavak fogadják az itt megállókat.

Rastokeban a 17. századtól kezdve épültek házak és vízimalmok, amelyek többnyire gabona őrlésére, valamint ruhakészítésre használták. A malmos mesterség apáról fiúra szállt a hagyomány szerint, a nők pedig a híres rastokei kenyér titkos receptjét őrizgették, adták tovább családjaikban.

Gyári-tó (2018)

Bélapátfalva szép fekvésű kis tava a Bélkő sziklás hegyoldala alatt található, a Lak-völgy bejáratánál. Az eredetileg Gyári-tó névre hallgató állóvíz valamikor a cementgyárhoz tartozott, partja közkedvelt kirándulóhely. A környéken több kijelölt tűzrakóhely és sátorozási lehetőség is akad.

A tó egyébként kiválóan alkalmas horgászásra, napijegyek egy kisvendéglőben, a Szomjas Csukában válthatóak.

Tanösvény túrák: Bélkői tanösvény (2018)

A csúcsot meghódító 4 km-es Bél-kő tanösvény az apátságtól indul és tetején lévő kilátóhelyhez vezet.

A tanösvény a környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát hívatott bemutatni.  

A tanösvény adatai

Táv: 4 km

Állomások: 7

Üzemeltető: BNPI

Füzet: van

Bél-kő (2018)

A Bél-kő a fennsíkot körülölelő sziklasornak, a „kövek vonulatának” legszebb tagja. Valaha mészkőbánya volt, de a 2000-es évek elején felhagytak itt a felszíni fejtéssel. Azóta természet szép lassan visszaveszi az uralmat a legyalult kúp felett. Ezért telepedtek meg itt az évek során ritka és különleges virágok, vagy a kopár szirtek kedvelő állatok. Bélapátfalváról egy többállomásos tanösvény visz fel ide.

Kozmáry-kilátó (2017)

Mátrafüred üdülőövezetében áll egy több mint 100 éves, patinás kőkilátó, amely a nevét Kozmáry János üdülőtelep-igazgatóról kapta.  A várszerű építményt 1900-ban épült, rakott kőből és legutóbb 2010-ben lett felújítva. Külleme és gyönyörű körpanorámája számít a Mátra egyik jelképének napjainkban.  A kilátó egész évben szabadon látogatható!

Nagy-patak (2017)

Gyöngyös legjelentősebb folyóvize a Nagy-patak (Gyöngyös-patak), amely vízhozamát kihasználva sok őrlő, és posztóverő malom működött. Szabályozását követően, napjainkban már csak az átfolyó városok és falvak arculatát határozza meg. Sok csapadék esetén igencsak meg tud duzzadni és gondokat is képes okozni.

Fok-köz (2017)

A Sebes-Körös Fok-közi
gátőrházánál csatlakozik a Holt Sebes-Körös élő testvéréhez. A szivattyúteleppel szemben áll a Vidra-tanya, amely egykoron a környék legpatinásabb turistaháza volt, még nem egy per végén Vésztő önkormányzata elkobozta a természetbarátoktól.

Napjainkban nívós csárda üzemel nagy múltú épületben.

Holt-Sebes-Körös (2017)

A Holt-Sebes-Körös zöldfolyosót képez a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. A holtág a Sebes-körös átvágása után jött létre, és napjainkban a Sárrét belvizeit gyűjti össze.

A 30 hektáos területével része a Körös-Maros Nemzeti parknak, ugyanis a holtág fontos növénytársulásoknak és a védett állatoknak élőhelye. A holtág környékén előforduló állatok: a vidra, a vízityúk, a bölömbika és a barna rétihéja.

Szent György-hegy (2017)

A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye, amely híres hatalmas bazaltoszlopairól. A 300 méter magas csúcs a nevét az egykoron a lábánál álló Szent György-kápolnáról kapta. 

A hegyhez temérdek monda kapcsolódik, ezek egy része is összefonódik Szent György és a sárkány legendájával. Az egyik legnépszerűbb hiedelem, hogy a hegy északkeleti oldalán nyíló jeges barlanghasadék, a Sárkány-lik volt a sárkány legendabeli lakhelye. 

A hegy alapkőzetét alkotó a bazalt- és bazalttufa rétegek Pannon-tenger üledékéből származnak, és ezért a talaja borszőlő termeléséhez kiváló.

Andezitcsúszda (2017)

Bér község és egyben Nógrád megye egyik legérdekesebb geológiai látnivalója a Nagy-hegy, amely vulkanikus eredetű andezitoszlopokból épül fel. A különleges geológiai érték egy 8-10 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés nyomán jött létre és az itteni kőbányászat eredményeképpen vált láthatóvá az andezit hajlott, oszlopos szerkezete. A hegyet alkotó kiömlési kőzetek Európában és világviszonylatban is kuriózumnak tekinthető, amely csúszdára hasonlatos formája miatt kapta az andezitcsúszda nevet.

Prédikálószék (2017)

Ha valaki hazánk egyik legszebb panorámájára kíváncsi, akkor érdemes felkeresnie a Prédikálószéket, amely a Pilis Visegrádi-hegység egyik legmagasabb hegycsúcsa a maga 639 méterével. A hegytetőre érve a nemrégiben átadott, különleges kilátóból nem csak a Dunakanyar fenséges látványa tárul elénk, hanem innen mutatkozik meg legfenségesebben Visegrád a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral.

A Pilisi Parkerdő által 2016-ban épített kilátó, amely egy prédikálószéket (ahonnan pap egyházi beszédet tart a néphez) mintáz, a terveit pedig Koller József, Ybl-díjas építész készítette. A beton alapon álló, 12 méter magas épület három szinttel rendelkezik, ahogy haladunk felfelé benne, egyre szélesedik a kilátás a Dunakanyarra. Az egyes szinteken pedig a környék életében szerepet játszó magyar királyok emlékét elevenítik fel a korlátokra felhelyezett tájékoztató táblák.

Kicsit túlzó lehet, de a 21. század követelményeivel is rendelkezik az objektum, ugyan is tetején webkamerák vannak és ingyenes Wi-Fi kapcsolat is elérhető.