Túra: A Csobánc felfedezőútja (2023)

„Szent Donát napján.

Istennek szent Anyja könyörögj érettünk,

Óh Mária, Krisztus anyja Téged kérünk,

Isten előtt légy szószólónk,

Szent Donátus pátronussal közbenjárónk,

Hogy mentse meg szölleinket jégesőtől,

Dértől, fagytól, mindenféle rossz veszélytől,

Hogy rendelne alkalmatos jó időket,

Bő terméssel áldaná meg szölleinket,

Tekintse meg ezen összegyűlt seregét,

Amely kéri buzgósággal segedelmét.”

(ima)

Szőlőhegyi kápolna

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Csobánc, parkoló (Z) - Szőlőhegy - Rossztemplom (K) - Csobánc vára - Vár-kút (M) - Szent Donát-kápolna - Csobánc, parkoló

Táv és szintemelkedés:

5 km/ 225 m

---

A Csobán felfedező útja

Szent Donát-kápolna (2023)

A Csobánc déli szoknyáján, csodálatos természetikörnyezetben áll a szőlőhegyi Szent Donát-kápolna

A klasszicista stílusú, téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolnát 1830 körül elődje helyére. A szőlők közé épített kápolnát Szent Donát kegyelmébe ajánlották építésekor.

A kápolna mellől páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire, pl. a Gulács, a Tóti-hegy, a Badacsony vagy a Szent György-hegy lapos platóiban is gyönyörködhetünk.

Vár-kút (2023)

Az Országos Kéktúra mentén, a Csobánc oldalában található egy felettébb érdekes forrás.

A Vár-kút névre halagató vízkilépés nem más, mint egy szivattyú és annak háza, amelyhez csatlakoztatott napelem elegendő energiát biztosít, hogy az a mélyből vizet juttasson a felszínre.

Napjainkban a kút sajnos nem működik, ugyanis a napelem kábelei megsérültek.

Csobánc vára (2023)

grafika: csobancvar.hu

Csobánc vára a 13. században épült, neve török eredetű és jelentése pásztor. A vár első tulajdonosa a Rátót nembeli Gyulaffy család volt, ő idejükben szőlőt telepítettek és kőépületet emeltek a hegyre. A várat Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani, ennek köszönhetően később egyik török ostrom sem tudta bevenni. Az 1700­-as évek elején osztrák császári kézre került erődött robbantásokkal pusztították el.
A mai romoktól lenézve csodás a kilátás nyílik a Balatonra, a Káli-medencére és a Bakony vonulataira is.

Csobáncszögi Rossztemplom (2023)

A Csobánc oldalában megbúvó Rossztemplom egyike a Balaton-felvidéken fennmaradt Árpád-kori építészeti emlékeknek, amely egyedülálló módon még a török megszállást is túlélte.

Az egyhajós, félköríves szentélyű kőépület a középkori Csobáncszög falu egykori temploma volt. Alaprajza és formája miatt valószínüleg a 13. században épült, azonban az építményről középkori adatot nem ismertek.

A szőlősterületekből álló birtok a 15. században a Gersei Pethők birtoka volt, a török időkben az épület a csobánci várhoz tartozott és földesurai pedig a Gyulaffyak voltak. Csobáncszög elnéptelenedését követően a házak helyét a szőlők vették át, és a helyi gazdák az egykori szent helyet borpinceként hasznosították tovább.

Szőlőhegy (2023)

A Gyulakeszihez tartozó hegyoldal a Balaton közelsége és a hosszan tartó déli napsütés miatt a szőlőtermesztés számára kedvező feltételeket biztosít már régóta. Ezen a területen a történeti hagyományoknak és a táji adottságoknak kedvező kisparcellás művelés honosodott meg. A Csobáncon ma is értékes bort adó szőlők teremnek, amelyek a történelmi borvidékek közé sorolt Badacsonyi borvidék hírnevét is emelik.

A tanúhegyre felfutó hegylábi szőlőterületek nem csak jelentős természeti értékkel bírnak, hanem értékes tájképi adottságokkal is renelkeznek. A falu szőlőhegyén régi templomépületet, kápolnát és pár szép régi házat is találunk. Az utóbbiak többsége a 19. század második felében, és a 20. század elején épültek, amelyek hagyományos gazdasági épületekkel (pincék, présházak) is rendelkeznek.