Homokkomáromi keresztek (2023)

 

Plébánia kereszt, 1914

Vida-kereszt, 1839

Kisboldogasszony templom és kolostor (2023)

A homokkomáromi Kisboldogasszony-templom és kolostor napjainkban a Dunántúl egyik legjelentősebb zarándok központja. A kegytemplom és a körülötte található szobrok, keresztek pedig barokk építészeti szempontból is jelentősek.

Homokkomáromban már 1360-tól éltek pálos rendi szerzetesek, akik kolostor és templomot építettek ez idő tájt. A török megszállás alatt pálosok itteni virágzó zárdájuk és templomuk is teljesen elpusztult. A mai templomot 1703 és 1744 között építette a vidék kegyura, gróf Batthyány Lajos a ferences rend számára. 1722-ben az építkezéskor került elő az a kegykép, amely mely a kis Jézust tartó Máriát ábrázolja. A 17. századból származó képet csodatevő képként is tisztelik, ugyanis hihetetlen gyógyulások történtek tőle már az évszádok alatt.

A templom őriz még egy szentereklyét is, ugyanis Szent Félix gyermekszent ereklyéjét XIV. Benedek pápa ajándékozta Homokkomáromnak.

1990-ben a Nyolc Boldogság Közösség érkezett a kolostorba, akik újra életet vittek a búcsújáróhelybe, és további épülettel is gyarapították a műemlékegyüttest.

Kálvária (2023)

A kolostortemplom mögött található Keresztút 2005-ben készült egy régebbi kálvária romjain, amelyet feltételezhetően az 1700-as évek elején ide érkező német telepesek építettek

. A jelenleg is látható kálvária szép stációképeit Magyar Márta keramikus iparművész alkotta meg.

Kisboldogasszony-templom szobrai (2023)

A homokkomáromi római katolikus templom nyugati homlokzatának lévő szoborfülkékben szentek barokk szobrai láthatóak. Szent Ferenc és Szent Antal, illetve Szent Péter és Szent Pál szobrai valószínűleg 1751-ben, a templom megépülésekor készültek.

Lourdes-i Szűz Mária (2023)

A Kisboldogasszony-templom előtti téren látható a Lourdes-i Szűz Mária szobra, amelyet Steszlin György és Mihalecz Katalin 1914-ben emeltetett.

Szoborpark (2023)

A homokkomáromi kegytemplom felé vezető út mentén látható szoborpark országosan is egyedülálló nevezetesség, amelyhez az alkotások a Csingahegyi Napok keretében készültek el az évek során.

Az időrendi sorrendben felállított szobrok adományokból készültek el, és a Magyar történelm nagyjait vonultatja fel. A park „lakói” Attila király, Árpád fejedelem, Csaba királyfi, Szent István, Szent Imre, Gellért püspök, II. András, Szent Hedvig, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, IV. Béla, Szent Erzsébet és Szent Margit. Károly Róbert, Hunyadi János, Mátyás király, és Máriás-Madonnás szobor alak. Az utóbbi különlegessége, hogy ezzel a szoborral a kegytemplom alapítására emlékeztetnek az alkotók.

Fájdalmas Szűzanya (2023)

Homokkomáromban a Jókai és a Kossuth utca elágazásánál áll a Fájdalmas Szűzanya szobra két további Szent társaságában. Az inkább szoborcsoportnak nevezhető alkotás 1808-ban készült „paraszt barokk” stílusban. A középső, legmagasabb posztamensen Szűz Mária alakja látható, mellette Szent Flórián és Szent Vendel áll.

Szent Orbán (2023)

A homokkomáromi kultúrház előtt áll Szent Orbán szobra, amelyet 1992-ben avattak fel. 

A szőlő, a szőlőművelők, kádárok, és kocsmárosok védőszentjeként ismert szent szobrát Boa Endre és Bedi László fafaragó művészek készítették el.

Erzsébet királynő-emlékmű (2023)

A magyarok által oly szeretett Sissi királyné emlékét őrzi az öreg fák alatt egy emlékkő a homokkomáromi Zsigárdmajor közelében. Itt áll még a 800 évesre becsült Zrínyi-hárs, amely Zrínyi Miklósról kapta a nevét, aki itt pihent meg a fa alatt egykoron.