Somogysárd Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templomát Somssich Antal földesúr építtette 1757-ben barokk stílusban. A templom építője valószínűleg az olasz mester volt, akinek a kastély tervei köszönhető.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kaposvári Egyházmegye. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kaposvári Egyházmegye. Összes bejegyzés megjelenítése
Kisboldogasszony templom és kolostor (2023)
A homokkomáromi Kisboldogasszony-templom és kolostor napjainkban a Dunántúl egyik legjelentősebb zarándok központja. A kegytemplom és a körülötte található szobrok, keresztek pedig barokk építészeti szempontból is jelentősek.
Homokkomáromban már 1360-tól éltek pálos rendi szerzetesek, akik kolostor és templomot építettek ez idő tájt. A török megszállás alatt pálosok itteni virágzó zárdájuk és templomuk is teljesen elpusztult. A mai templomot 1703 és 1744 között építette a vidék kegyura, gróf Batthyány Lajos a ferences rend számára. 1722-ben az építkezéskor került elő az a kegykép, amely mely a kis Jézust tartó Máriát ábrázolja. A 17. századból származó képet csodatevő képként is tisztelik, ugyanis hihetetlen gyógyulások történtek tőle már az évszádok alatt.
A templom őriz még egy szentereklyét is, ugyanis Szent Félix gyermekszent ereklyéjét XIV. Benedek pápa ajándékozta Homokkomáromnak.
1990-ben a Nyolc Boldogság Közösség érkezett a kolostorba, akik újra életet vittek a búcsújáróhelybe, és további épülettel is gyarapították a műemlékegyüttest.
Nagyboldogasszony-kápolna (2023)
A palini Nagyboldogasszony-kápolna vagy más néven filiális kápolna Baránka József tervei szerint 1989-ben épült egy iskolakápolna átalakításával. Az új kápolnát ekkor szentelte fel Nagyboldogasszony tiszteletére Dr. Szendi József veszprémi érsek.
Urunk színeváltozása-kápolna (2023)
A Nagykanizsához tartozó Förhénc-hegyen vagy más néven Szőlő-hegyen álló egyhajós, hagymakupolás kápolna 1761-ben épült barokk stílusban. Az Urunk színeváltozása titulust viselő építménynél augusztus 6-án tartják a szőlőhegyi búcsút.
A kápolna mellett áll Ország-Perkó-kereszt, amelyet 1922-ben állítatott a család.
Szent Anna-kápolna (2023)
A Zalakaros régi központjában található barokk Szent Anna-kápolna 1880 és 1890 között épült, feltehetően egy 13. századi templom helyére. A település templomaként funkcionáló épületet az 1960-as évek végén átalakították, a főoltárt és a szószéket elvitték, a szentély főoltárképe pedig átkerült a hajó részbe. Napjainkban a Kovács Gyula 1970-ben készült falfestményeit csodálhatjuk meg a kápolnában.
Az épület előtt áll egy rokokó hatású kőkereszt is, amely 1891-ből származik.
Isteni Irgalmasság templom (2023)
A városi rangra emelkedett Zalakaros a 20. századra az itteni gyógyfürdőhely mellé tolódott, a település régebbi temploma pedig kicsinek bizonyult a lakosság számára. Ezért szükségessé vált egy új és nagyobb istenház megépítése, amelyhez létre hozták a „Zalakaros Új Templomáért Közalapítványt”. A közalapítvány és a helyi egyházközség vágya akkor vált valóra, amikor a nagykanizsai új templom megépítését a lakosság nem támogatta. Így az ottani templom építésére felhalmozott javak átevődtek Zalakarosra. Végül Gyimesi Vilmos atya adományának segítségével, és a Kaposvári Püspökség összefogás révén épült meg az Isteni Irgalmasság templom, amelyet 2006. április 23-án szenteltek fel.
Urunk mennybemenetele templom (2022)
A Galambok első templomát már az 1230-as évek okleveleiben is említik, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A ma is látható templomot 1801-1808 között építették barokk stílusban.
A templom belsejében látható oltárképet és a szentély freskói Ifjabb Dorfmeister István készített el.
Szűz Mária Szent Neve templom (2022)
A Béke utcába álló a római katolikus templom 1932-ben épült eklektikus stílusban.
Sarlós Boldogasszony templom (2022)
A templom különlegessége, hogy belsejében látható, 1852-ben készült freskókon a szentek 19. századi magyaros öltözékkel ábrázolták, például van akit huszár egyenruhát kapott.
Nepomuki Szent János templom (2022)
A mesztegnyői templom a Hunyady család kegyúri templomaként épült fel 1750-56 között barokk stílusban.
A Nepomuki Szent Jánost védőszentjéül fogadó istenház építésében közreműködtek a gróf által behívott ferences szerzetesek. A barátok a templomot és a kolostort csak 1788-ig használhatták, mert az uralkodó feloszlatta a szerzetesrendeket. 1872-ben a Hunyadyak a Szent Vince rend apácáit telepítették a faluba, akik a település oktatási és leánynevelési feladatait látták el.
A templombelsőt Dorffmeister István freskói díszítik, de különösen értékes a főoltár barokk képe is.
Szent Imre templom (2022)
Somogy vámos jelenlegi, neoromán stílusú katolikus templomát 1933-ban építette Longauer Imre atya.
A templom védőszentje Szent Imre herceg lett, akinek nevéhez fűződő búcsút minden évben megtartják.
Szent Margit templom (2022)
A második világháború alatt a város fogadalmat tett, hogy ha a lakosság megmenekül a háborús pusztítástól, hálából új templomot fognak építeni.
1947. június 23-án kezdődött meg a templom építése, a munkálatokat kezdetben Légrádi Ottó, majd később Harsányi Géza vezette. A munkálatok lassan haladtak, és 1950-ben félbe is hagyták az építkezést. Végül Sebestyén József apátplébános közbenjárásának köszönhetően a 1971-re a templom felépült. A modern stílusú háromhajós, bazilikás szerkezetű templom érdekessége, hogy nincs tornya, hanem egy diadalívszerű építményrész uralja a főhomlokzatot.
A templom mellett áll Kaposvár legrégebbi kőkeresztje, amely 1791-ben készült és a felújítása után helyeztek át ide.
Nagyboldogasszony székesegyház (2022)
A kapsosvári Nagyboldogasszony-székesegyház délnyugat-Magyarország legmagasabb épülete, de emellett a város jelképe is. A neoromán stílusú épület eredetileg plébániatemplomnak épült, de később a kaposvári püspökség székesegyházává vált.
A város első imaháza egy egyszerű faépület volt, amelyet még a 18. században emeletek, és a század közepére már romos állapota miatt le is bontottak. Eme épület helyére, 1748-ra elkészült a második templom és 1885-ig volt a helyi katolikus hitközösség gyülekezeti helye. A ma is látható neoromán stílusú székesegyház megépülése Markovics János kanonok köszönhető, az ő nagyszabású gyűjtését követően 1886 őszén el is készült a templom a budapesti Tandor Ottó tervei alapján. Az 1930-as években az épületet átalakították, a sekrestyét megnagyobbították, és helyrehozták a templom homlokzatát.
A templom belseje igaszán tágas, a főhajó mellet két mellékhajó is található az építményben. A szentély festés nagyrészt Leszkovszky György készítette, a márványszobrok Brandceisz János és Bory Jenő munkái.
Utolsó vacsora templom (2022)
Utolsó vacsora titulust kapó épületet 2018-ban felújították, ekkor került az érdekes kálvária is a templomkertbe, amelyek Bakai István helyi fafaragó alkotásai.
Urunk színeváltozása templom (2022)
A falu központi részén áll a település katolikus temploma, amely 1808-ban késő barokk stílusban építtetettek.
A templom belsejében látható freskót Dorffmaister István készítette, aki a szakemberek szerint Szent Lukács evangélista képében a saját arcmását festette meg.
Az altemplomban található Tolnai Festetics Lajos földbirtokos sírja a vörös márványlappal lezárva.
Az oltárhoz közel álló szürke gránitobeliszken pedig a Festetics-család címere látható.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)