Inkey-kápolna és kripta (2023)

Nagykanizsa egyik legismertebb, ikonikus műemléke az egykor szebb napokat látott Inkey-kápolna. A 250 évvel ezelőtt épült kápolna hajdanán barokk stílusban pompázott a város egyik legszebb részén.

A négykaréjos alaprajzú centrális barokk műemlék kápolna 1768-ban épült Inkey Boldizsár, és családja nyughelyéül. A kupolaboltozatos épület tetején kicsiny, nyolcszögletű torony látható, a bejáratot pedig egy háromszögletű timpanon szegélyezi. A kriptakápolna annak idején díszes berendezéssel rendelkezett, amelyeket a második világháború után eltulajdonítottak. Sok esztendő múlva, 1974-ben pedig az alagsorban lévő családi kriptát is kifosztották.

Annak idején a kápolnát egy kálvária övezte, amelyet egy hármas fülke zárt le. Sajnos ennek is nyoma veszett, csak a középső faragott korpuszos keresztet sikerült megmenteni, amely jelenleg a Thúry György Múzeumban van. Itt állt még az 1842-ben készült klasszicista stílusú Inkey Boldizsár emlékurna is, amely ma a Károlyi kertben látható.

Inkey-kastély (2023)

Palin kastélya közül talán a legkevésbé ismert az Inkey család kúriája, amelyet az 1720-as években építtetett Inkey János klasszicista stílusban. Inkey János akkoriban Zala, Somogy és Vas alispánja volt, aki itt látta vendégül a három megye vezetőit, és befolyásos embereit. Az épülethez akkoriban egy kápolna is csatlakozott, amelyet Szent József pátriárka tiszteletére szenteltek fel. Az angolpark övezte a kastélyt ifijabb Inkey János a 19. század elején felújíttatta és kibővíttette. A kastélyában ma Palini Inkey Boldizsár Általános Iskola és óvoda működik.

Somogyi-kastély (2023)

Az Alkotmány út 60. alatt áll a Somogyi-kastély, amely építtetője az Inkeyek hajdani uradalmát megvásárló Somogyi Gyula nagybirtokos volt.

Az akkoriban a Somogyi-birtokon álló kastélyt 1891 tájékán építtették, a kivitelező pedig Sallér Lajos volt. Az épület ekkor még összeköttetésben volt a szomszédos ménteleppel. Az öt épületből álló majorság fénykorában két megye, 160 lovának adott helyet, amellett gyakorlóiskola is működött a telepen. 

A kastély napjainkban elhanyagolt állapotban van, és már jó pár éve kínálják megvételre az épületet.

Nagyboldogasszony-kápolna (2023)

A palini Nagyboldogasszony-kápolna vagy más néven filiális kápolna Baránka József tervei szerint 1989-ben épült egy iskolakápolna átalakításával. Az új kápolnát ekkor szentelte fel Nagyboldogasszony tiszteletére Dr. Szendi József veszprémi érsek.

Palini keresztek (2023)

Ország-Perkó-kereszt, 1922

Palin-Szőlőhegy kőkereszt

Urunk színeváltozása-kápolna (2023)

A Nagykanizsához tartozó Förhénc-hegyen vagy más néven Szőlő-hegyen álló egyhajós, hagymakupolás kápolna 1761-ben épült barokk stílusban. Az Urunk színeváltozása titulust viselő építménynél augusztus 6-án tartják a szőlőhegyi búcsút.

A kápolna mellett áll Ország-Perkó-kereszt, amelyet 1922-ben állítatott a család.

Förhénci-hegy (2023)

Palin északi részén található Förhénci-hegy, ahol ma is szőlősgazdák házai állnak. Bár az itteni híres keskeny parcellás szőlőművelésnek nem sok nyoma maradt, de a régi és felújított présházak, pincék és útszéli keresztek emlékeztetnek még a Szőlő-hegy egykori mivoltára. A Förhénc egyébként két részből áll, Öregförhéncből és Újförhéncből, de a hegyhát keleti oldalán ma erdő nő. Sokáig nagyon komoly hitélet zajlott Förhénci-hegyen, régen apácák is éltek itt, s ők tartották az istentiszteleteket.