Szent Mihály pálos kolostorrom (2023)

Nagyvázsony határában található egy 15. századi kolostor romja, amelyet Kinizsi Pál és apósa építettet a család temetkezőhelyéül.

A Szent Mihály kolostor késő gótikus stílusban épült 1485-86 körül, de további építkezések is folytak rajta 1499-ig. A kolostor építtetői a török verő hadvezér Kinizsi Pál és apósa Magyar Balázs voltak. A monda szerint Mátyás király hadvezére egy török rab után kapott váltságdíjból fedezte az építkezés költségeit. 

A kolostort Veszprém várának eleste után felrobbantották, nehogy a török kézre kerüljön.  A 1960-ban romokat feltárták és állagmegóvást végeztek el rajta, azóta védett műemlék.

Kinizsi Pált és özvegyének Magyar Benignának második férjét is kolostorban temették el, de sírköveik a várban van kiállítva.

Tálodi Szent Erzsébet pálos kolostorrom (2023)

A nagyvázsonyi Kinizsi-forrás szomszédságában, a fák sűrűjében áll az egykori pálos kolostor romja eldugottan. Az Országos Kéktúra által is érintett rom környékén pihenőpadok és asztalok is találhatóak.

A Bakony sűrű, zárt erdejében álló kolostort a Rátót nemzetségbeli Keszi család alapította a 13. században, első írásos említése 1263-ból való. A 15. század végéig az épületet pálos szerzetesek lakták, ezt követően ferences rendi szerzetesek érkeztek a kolostorba. 1552-ben a devecseri Csóron András kegyúr a török közeledtének hírére felrobbantatta az épületet, nehogy a törökök kézre kerüljön az épület.

Az egykori épületegyüttest a neves régész, Rómer Flóris találta meg, azóta a rom és környéke védett terület.

Kisboldogasszony templom és kolostor (2023)

A homokkomáromi Kisboldogasszony-templom és kolostor napjainkban a Dunántúl egyik legjelentősebb zarándok központja. A kegytemplom és a körülötte található szobrok, keresztek pedig barokk építészeti szempontból is jelentősek.

Homokkomáromban már 1360-tól éltek pálos rendi szerzetesek, akik kolostor és templomot építettek ez idő tájt. A török megszállás alatt pálosok itteni virágzó zárdájuk és templomuk is teljesen elpusztult. A mai templomot 1703 és 1744 között építette a vidék kegyura, gróf Batthyány Lajos a ferences rend számára. 1722-ben az építkezéskor került elő az a kegykép, amely mely a kis Jézust tartó Máriát ábrázolja. A 17. századból származó képet csodatevő képként is tisztelik, ugyanis hihetetlen gyógyulások történtek tőle már az évszádok alatt.

A templom őriz még egy szentereklyét is, ugyanis Szent Félix gyermekszent ereklyéjét XIV. Benedek pápa ajándékozta Homokkomáromnak.

1990-ben a Nyolc Boldogság Közösség érkezett a kolostorba, akik újra életet vittek a búcsújáróhelybe, és további épülettel is gyarapították a műemlékegyüttest.

Pálos kolostorrom (2020)

Az északi Bükk rejtekében, mintegy 700 méter magasan ősfák ölelésében áll a szentléleki pálos kolostor romjai. A középkori falrészek mellet vendégház és turistapihenő várja a hegység egyik legromantikusabb részére kíváncsi kirándulókat. A romokhoz legkönnyebben feljutni a Miskolc külterületéhez tartozó Ómassáról induló kék jelzésen lehet.

Szentléleken áll az Ákos nembeli István nádor által alapított pálos kolostor romjai. Az egykori kolostor falaiból már csak a templom gótikus hajója és a rendház alapjai maradtak meg. Feltehetőleg IV. Béla támogatásával a 13. században húzták fel az épület falait, és ezután évről-évre bővítették a kolostor területét. Az itteni virágzó rend hanyatlása a 15. századi belviszályok után indult meg. A pálosrend 1739-1742 között újra építette a kolostort, de csak rövid ideig időztek itt, hiszen a rendet 1786-ban feloszlatták.

A romokat 1974 és 75 között Ferenczy Károly vezetésével konzerválták, és az itt talált leletek egyrészét a miskolci múzeum raktárába vitték. A rend egykori nagy kiterjedésű kertjében lévő ritka virágoknak és cserjéknek megóvásán napjainkban a Bükki Nemzeti Park fáradozik, ezekről és a kolostor történelméről olvashatunk a vendégház falain található információstáblákról.

Nagyboldogasszony templom és kolostor (2019)

A sátoraljaújhelyi pálos rend Szent Egyed kolostorát a 14. század elején alapították, de 1566-ban a várost és a kolostort is a tatárok elpusztították. A 17. századra sikerült visszaállítani az egykori épület nagy részét, ebben Rákóczi Ferenc is részt vett, ő építtette ugyan is a ma is álló kápolnát. A rend feloszlatása után, 1789-ben a piaristák kapták meg a kolostort és a templomot.

Az épület megőrizte jellegzetes középkori, pálos alaprajzát, gótikus és barokk főhomlokzatát. A templom berendezése 1716 és 1736 között készült, főoltárát pedig  Strécius János lőcsei szobrász készítette. Az oltár tetején Mihály arkangyal, lent kétoldalt Szent László és Szent István szobra látható. A hajóban található mellékoltárok Mária és Remete Szent Pál tiszteletére állíttatták.

Az egykori kolostor épületében ma középiskolai diákotthon működik.

Lyceum Urunk színeváltozása templom (2016)

A Pálosok pécsi temploma a 18. században épült egy török dzsámi helyén és felhasználásával.

Egy egyhajós-kápolnafülkés, torony nélkül, hosszított szentéllyel és orgonakarzattal rendelkező templom épült az első periódusban. A rend 1786 évi feloszlatása után az épületegyüttes fél évszázadig használaton kívül állt, berendezését széthordták. Ezt követően az épületekben a Szepessy Ignác püspök a jogi és bölcseleti kar kapott helyett, ezért is szokták „Lyceum -templom” néven is emlegetni.

A templom festményei közül kiemelkedik a Szent István protomártír megkövezésének jelenete, amelyet Anton Paulus Senser eszéki származású festő alkotása és a diadalív jobb oldalán függő, Patrona Hungariae-t ábrázoló olajfestmény, amely Otto Scharfer munkája.

Pálos kolostor (2016)

13. században már virágzó Pálos rend vezetője, Boldog Özséb döntött úgy, hogy monostort építtet a budai hegyekben. A munkálatok felügyeletével Lőrinc szerzetest bízták meg, aki a mai SzépJuhászné-nyergen kezdett kolostorépítésibe. Később tiszteletére Budaszentlőrincnek nevezték el a falut, ahol az egykori kolostor állott. Az itteni rendházat Károly Róbert, és később Nagy Lajos adományai virágoztatták fel, ezért is volt a rend nemzeti és nemzetközi központja évszázadokon át.

A kolostorrom a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától pár száz méterre található.

Skapulárés Szűzanya-kápolna és szentkút (Pálosszentkút) (2015)

A pálosszentkúti kegyhely legendáival és belőle kiáradó ájtatossággal kiválóan alkalmas a világ zajától való magányos elvonulásra. A szentkút történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezökről című regényében.

A ferencszállási Szentkútnak számos 18. századi legendája létezik, egyik szerint egy pásztornak a kifakadó forrás mellett egy tócsában jelent meg Szűz Mária, egy másikban pedig a kút vízétől való hihetetlen gyógyulást említenek. Nos ezeket az istenkáromlásokat a váci püspökség már nem nézte jó szemmel, ezért 1793-ban betemettette a kutat, és betiltotta a zarándoklatokat. De az még nagyobb erővel tört elő, és az égi jel után már nem merték megtiltani a forrás imádatát, ezért inkább fokozatosan búcsújáró hellyé alakították a szenthelyet.

A millennium emlékére később kápolna is készült, amely a benne látható Skapulárés Szűz Mária szobor miatt Máriát kapta védőszentjéül. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút, és ezután megépült a lourdes-i barlang, és a szabadtéri oltár. A parkban áll a Prágai Kis Jézus képoszlopa is, és a máig gyarapodó Mária-múzeum. 1940-ben a Magyarországra visszaköltözött pálos rend kapta meg Szentkutat, és a rendházukat is ide húzták fel.

Magyarok Nagyasszonya templom és kolostor (2015)

Márianosztra ékessége az újjáépített kegytemplom és pálos rendház. 

A Nagy Lajos király által 1352-ben alapított pálos szerzetesrend a török dúlásig élt az itteni kolostorban. A romokból 1719-1738 között építették újjá az egykori rendház és templom barokk együttesét. Márianosztra új templomát lengyel szerzetesek vették birtokban és magukkal hozták a rendi szokásokat. A Nagyboldogasszony titulussal rendelkező templom érdekessége az 1711-ben lemásolt chestochowai Madonna kegykép. Ennek népszerűségét igazolván a műemlék híres búcsújáróhellyé vált.

Oroszlámos kolostorrom (2014)

A Szerb-Magyar-Román hármashatár közelében található a vajdasági Majdan. A település egykoron az Oroszlámos nevet viselte az itt alapított monostor miatt.

A régészek napjainkban is folyamatosan kutatják a területet, és három templom maradványaira bukkantak itt, és ezek körül több a monostorhoz tartozó sírt is találtak. A felszínlehozott leletek alapján megállapítható, hogy az itteni 19. században épült kolostor fénykorát II. Béla idejében élte, ugyanis a legtöbb pénzérme ebből a korból származik.

Klastrompusztai pálos kolostor romjai (2013)

Klastrompuszta központjában található a Boldog Özséb által 1250 körül épített Szent Kereszt kolostor romjai. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend itteni kolostorát végül a török hordák a mohácsi vész évében égették fel. 

Napjainkban feltárás alatt álló szabadtéri romkertet alakítottak ki a területen.

Szentléleki pálos kolostor romjai (2013)

Pazar mészkősziklák ölelésében található az egykori pilisszentléleki Pálos kolostor romja. A pálosok itteni kolostorukat 1280-ban alapították IV. Kun László kívánságára és Szentlélek tiszteletére. A szerzetesek 1541-ig lakták a környéket, a török dúlást követően azonban az épület elhagyatottá vált. 

A helyi önkormányzat és az erdészet évek óta fáradoznak a műemlék és környékének megóvásán.

Pálos kolostor (2011)

A Jakab-hegyen áll egy valaha szebb napokat látott Pálos kolostor. Boldog Özséb a pilisi Szent Kereszt kolostort egyesítette Jakab-hegyivel, így megalapította az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat. II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, ezek után elhagyatottá vált épület, azóta több romkonzerválásra került sor a területen.