Szent Miklós görögkatolikus templom (2019)

A sátoraljaújhleyi Szent Miklós templom hazánk egyik legrégebbi görögkatolikus temploma. Az 1738-ban emelt barokk épülethez 1777-ben tornyot állítottak, majd 1868-ban teljesen átépítették.

A templombelsőben látható az 1759-ben készült ikonosztáza, amely a művészettörténészek szerint egy galíciai műhelyben készülhetett, ez által ritka művészeti értéket képvisel. Az 1700-as évek végéről származó szószéken viszont már inkább a copf hatások érvényesülnek.

1994-ben feltártak egy korábban elfalazott falképet, mely Szent Miklós püspököt ábrázolja főpapi ornátusban, mellette Mária és Krisztus láthatók.

Zsólyomkai pincesor (2019)

A Zsólyomka-völgy a Magas-hegy és a Szárhegy között található, és a híres pincesor is itt húzódik. A környékbeli szőlők terméséből készült boroknak kiváló érlelő, tároló helyei a hűvös völgybe vájt pincék. A völgy egykor a szőlőtermelők kedvelt mulatóhelye volt, sőt a közelben fürdő is működött.

A legenda szerint Mátyás király az udvari solymászának ajándékozta a területet, ebből kifolyólag egy kicsit elszlovákosítva kapta mai nevét.

A minden évben megrendezett Zsólyomkai Nyitott Pincék elnevezésű rendezvények a borkóstolás mellett gasztronómiai fogásokkal és egész napos kulturális programokkal várják a látogatókat.

Tanösvény túrák: Magashegyi tanösvény (2019)

A Zemplén kalandparkhoz tartozó, Magashegyi tanösvény egy 15 állomást magába foglaló sétaút. Az útvonal végig járva a Zemplén csodálatos növény- és állatvilágát, geológia érdekességeit, történelmi, irodalomtörténeti értékeit ismerhetjük meg. Az ösvényen a látogatót haladását jelzőtáblák segítik, amelyek megmutatják a környék érdekességeit és tartalmazzák a táj összes jellemző vonását. 

A tanösvény adatai

Táv: kb. 10 km

Állomások: 15

Üzemeltető: Zemplén kalandpark

Füzet: van

Nagyboldogasszony római katolikus templom és kolostor (2019)

A sátoraljaújhelyi pálos rend Szent Egyed kolostorát a 14. század elején alapították, de 1566-ban a várost és a kolostort is a tatárok elpusztították. A 17. századra sikerült visszaállítani az egykori épület nagy részét, ebben Rákóczi Ferenc is részt vett, ő építtette ugyan is a ma is álló kápolnát. A rend feloszlatása után, 1789-ben a piaristák kapták meg a kolostort és a templomot.

Az épület megőrizte jellegzetes középkori, pálos alaprajzát, gótikus és barokk főhomlokzatát. A templom berendezése 1716 és 1736 között készült, főoltárát pedig  Strécius János lőcsei szobrász készítette. Az oltár tetején Mihály arkangyal, lent kétoldalt Szent László és Szent István szobra látható. A hajóban található mellékoltárok Mária és Remete Szent Pál tiszteletére állíttatták.

Az egykori kolostor épületében ma középiskolai diákotthon működik.

Református templom (2019)

A templomot 1784 és 1789 között építették Talpnik Mátyás tervei szerint késő barokk copf stílusban.  A homlokzatból félig kilépő 26 méter magas toronnyal rendelkező. épület jelenlegi formáját 1899-es felújítás után nyerte el. A templom orgonáját 1937-ben készítette Árokháty Béla tervei alapján a Rieger cég.

Magyar kálvária (2019)

Az országban is egyedülálló történelmi emlékhely a Szárhegyen található Magyar Kálvária emlékmű rendszer, melyet pompás hegyi úton közelíthető meg.
Az 1934 és 1938 között készült kálvária stációi, nem Jézus fájdalom útját mutatja be, hanem az egykori történelmi Magyarországtól elszakított városokra emlékezik. A kálvária végén található másik két építmény, az Országzászlótartó és a Szent István Emlékkápolna célja és feladata is az volt, hogy kifejezze a Trianon okozta magyar fájdalmat.

Országzászló (2019)

A „trianoni béke” által kettészakított Sátoraljaújhelyen a társadalmi összefogást indított el a 100. Országzászló felállítását. A Szár-hegyen látható emlékmű az országban egyedülálló és azt szimbolizálja, hogy újból egységes lesz egyszer az ország.

Várhegy Üdülő (2019)

A Várhegy Üdülő Sátoraljaújhely felett, 300 méter magasan egy 5 hektáros ősfenyvesben helyezkedik el. Az üdülő 138 db szobában egyszerre 480 főnek tud szállást és étkezést biztosítani. A felhőtlen szórakozáshoz megtalálható itt egy focipálya, egy kosárlabdapálya, több szabadtéri pingpongasztal, emellett saját medencével is rendelkezik a szálláshely. A felnőttek számára az 1000 kötetes könyvtár és a saját készítésű tokaji borok lehetnek a vonzóak. Sőt 2006. július 23-án felszentelték az üdülőben egy templomot is. A Várhegy Üdülő kiválóan alkalmas táborok, erdei iskolák, esküvők megrendezésére és kizárólag csak csoportokat fogadnak.

Szent István király kápolna (2019)

A Szár-hegy tetején, a Magyar Kálvária végpontján áll a Szent István-kápolna. Az 1938-ban készült kis épület inkább emlékműveként funkcionál, mint vallási helyként. A Harasztos Gyula tervei szerint közadakozásból felépült kápolna reliefje azt ábrázolja, amint Szent István felajánlja a koronát Máriának Magyarország patrónájának.

Újhely vára (2019)

Újhely vára a város délnyugati szélén emelkedő Vár-hegyen, 334 méter magasságban található.

A vár 1242 és 1261 között épült, először 1261-ben említik egy szabadalomlevelében. Az V. István által birtokolt erősséget I. Károly király 1327-ben Bobonics János bánnak adta örökbe. De az uradalmat Zsigmond uralkodás alatt jórészt a Perényiek birtokolták és valószínűleg Perényi Miklós romboltatta le a várat.

2008 óta végzett régészeti kutatások szerint, a Vár-hegy platójának délkeleti részén egy nagy alapterületű, több helyiségből álló épületegyüttes maradványait találták meg.

Sátoros-hegyek (2019)

A Sátoros-hegyek azok a szabályos kúp alakú hegyek, amelyek már messziről látszanak Sátoraljaújhely felé közeledve. A Zemplén jelképeinek erdőségei számtalan földtudományi és bányászattörténeti emléket rejtenek.

A Sátoros-hegyek kialakulásával Cholnoky Jenő geográfus fogalakozott, aki 1936-ban a szabályos körben elhelyezkedő kúpokat egy hatalmas rétegvulkán lepusztult maradványainak írta le.
A hegyvonulat legmagasabb pontján, a 514 méter nagyságú Magas-hegyen áll egy kilátó, amelyből páratlanul szép körpanorámában gyönyörködhetnünk.

Hősök temetője (2019)

A város köztemetőjében található a Hősök temetője, amely egy különleges katonai temető és 1540 különböző nemzetiségű katona sírja található. Legtöbben magyarok nyugszanak itt, de a monarchia minden nemzetiségéből található itt áldozat. A kőből készült egyforma fejfákat részben az állam költségére részben közadakozásból állították fel. A temető közepén a munkácsi vasgyárban öntött feszület magasodik, talpazatán a Szózatból vett idézet :"Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért...".

Dohánygyár (2019)

A sátoraljaújhelyi dohánygyárban 1894 őszén indult a termelés, majd 1895-től gyári népkonyhát alakítottak ki benne. A világháborúk alatt szünetelt a termelés, hadikórházként működött, később gépi gyártásra álltak át. A gyár termékei országszerte keresettek voltak, különösen azok a márkák, melyeket csak itt gyártottak (Symphonia, Románc, Dukát). A gyár dolgozóinak kulturális életére sokat fordítottak, megszervezték a tűzőrséget, az üzemi könyvtárt és klubot, bölcsődét, óvodát, büfét, éttermet üzemeltettek.

1992-től több tulajdonosváltáson ment át az üzem, de a mai napig hazánk egyedüli magyar kézben lévő dohánygyára az újhelyi üzem

Pénzügyi Palota (2019)

A hatalmas, két-emeletes pénzügyi palota a múlt század utolsó éveiben épült empire stílusban. A napjainkban Kossuth Lajos Gimnázium kollégiumának helyet adó épület tetejét Kisfaludi Strobl Zsigmond honfoglaló magyarokat ábrázoló impozáns szoborcsoportja díszíti.

Szent Flórián (2019)

A szobor kb. két méter magas Szent Flórián szobrot a Felső-magyarországi Kéményseprő Mesterek Szövetsége állíttatta 1764-ben. Sajnos ez a szobor az idők során elpusztult, jelenleg látható szobrot Pál Mihály és Pál András készítették 1990-ben, régi fotók, és a megmaradt darabok alapján.

A talapzat feliratának fordítása: „Szent Flórián, kérünk, tartsd távol tőlünk a tűzi veszedelmeket”.

Szent István király római katolikus templom (2019)

A sátoraljaújhelyi Széchenyi téren álló késő barokk római katolikus épület helyén már a középkorban is templom állt. A középkori templomot hol a protestáns, hol a katolikus hívek használták, végül 1714-ben engedték át végleg a katolikusoknak.  A mai plébániatemplom 1860-ban készült el Czigler Győző tervei alapján, miután elődje leégett. Később, 1909-ben kereszthajóval és szentéllyel bővítették a Szent István tiszteletére felszentelt templomot.

A Szent István plébániatemplom főoltárát Hild Lipót, oltárképeit pedig Boruth Andor helyi mester készítette.

Rongyva (2019)

A Ronyva a Bodrog egyik mellékvize, élővilága nem túljelentős. Viszont a kis patak trianoni után a kettészakította Sátoraljaújhelyt. Ugyan is a cseh küldöttség a tárgyalásokon ezt a vízfolyást jelölte ki határfolyónak, állítva, hogy hajózható, vagyis ideális állomáshelye lenne egy nemzeti flottának. Az érvelés apró szépséghibája, hogy a Ronyva csapadékosabb időszakban is csak csupán térdig ér. A mederben tehát nemhogy egy hadihajó, de még a komolyabb halászcsónak is megfeneklene.