Finánc-dombi kilátó (2026)

A Bodrog és a Tisza találkozásánál található Finánc-dombi kilátó, amelyhez a Tisza-híddal szemben lévő lépcsősoron tudunk feljutni. A kilátóból a Bodrogzug, illetve a Zemplén vonulatai láthatóak, valamint a hegyoldalba lévő szőlőskertekben is gyönyörködhetünk.

Szent Teréz római katolikus kápolna (2026)

Tarcal egyik legmegkapóbb helyén, a szőlővel felfutatott Henye-domb tetején áll egy kerek kápolna, amely gróf Grassalkovich Antal ajándéka volt Mária Teréziának. Az egyedi kialakítású, gömbsüveges barokk stílus épületet 1749-50-ben készítette a gróf Drese Gottfried mesterrel. A második világháború után a kápolnát kifosztották és megrongálták, fából készült dísztárgyai és berendezéseit eltüzelték. A kápolnát végül 1980-as években, majd 2015 második felében újították fel.

A az épület belsejében egyszerű és letisztult stílusú, az oltár felett pedig Lisieux-i Szent Teréz képe látható.

Tarcali keresztek (2026)

Malenkij robot kereszt, 2010

 

Benes-kereszt

Édesanyás kereszt, 1998

Közösségi kereszt, 1939

Andrássy-kúria előtti kereszt, 1828

Túra: Tarcal kör (2026)

„Egykor lángokat vetettél,

Ősz tető, most vesztegelsz,

És kiégett köveidben

Szőlő-fürtöket nevelsz.”

(Eötvös József))

Hegyalja aranya

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Tarcal, Andrássy-kúria – Urunk mennybemenetele-templom – Fájdalmas Szűzanya szobra – Szűz Mária Szíve-szobor – Áldó Krisztus – Tarcali tengerszem (P) – Turzul vezér emlékműve – Málenkij robot emlékmű – Rákóczi-ház – Zsinagóga – I. és II. világháborús emlékmű – Andrássy-kúria

Táv és szintemelkedés:

7 km/ 475 m

---

Tarcali Szfinx

Málenkij robot emlékmű (2026)

Tarcalról 124 férfit hurcoltak el 1945-ben málenkij robotra a Szovjetunióba, akik közül sokan nem tértek vissza. Többek között Szerednyei János plébános is donyecki szénbányákban lelte halát munkaszolgálat közben. 

Az elhurcoltak emlékére 2010-ben emlékművet állítottak a Tokaji-hegyre vezető út mellett. Az emlékmű egy keresztből és egy előtte térdeplő, imádkozó Mária-szoborból áll.

Tarcali szőlők és a Degenfeld-birtok (2026)

Tokaj-Hegyalja nem csak Magyarország egyik különlegesen szép tájegysége, hanem messze földön híres ősi borkultúrájáról is.

A borrégió egyik „fővárosának” számít Tarcal, ahol már a 17. század elején is fejlett szőlőtermesztés és a borkultúra volt. A Tarcal környéki szőlészet gróf Grassalkovich Antal idején kapott újabb lendületet, amikor Mária Terézia királynő 1748-ban elrendelte a kincstári szőlők kibővítését. Innentől kezdve rendszeresen szállították a míves bort a bécsi királyi udvar számára. A felvirágzott szőlőkultúrát 1880-ban súlyos csapás érte, ugyanis ekkor pusztította el az filoxéria járvány az ültetvények jelentős részét.

1894-től azonban újraindult a filoxéria sújtotta hegyaljai szőlők telepítése, ekkor a legkorszerűbb technika felhasználásával telepítették újra.

Napjainkban a tarcali borászatok közül kiemelkedik múltjával a Degenfeld-család hegyaljai szőlőbirtoka. A mai gazdálkodás 35 hektáros szőlőültetvény folyik, amely olyan történelmi dűlőket is magába foglal, mint a Terézia és a Zomborka. Az itt készült borok készítése során továbbra is a természet szeretetére, a hagyományok tiszteletére és a modern technológia ötvözésére törekednek a borkészítők. A birtokon előállított borok között pedig természetesen ott van a Szamorodni és a híres Tokaji Aszú.

Turzul vezér emlékműve (2026)

Tarcal központjától keletre, a Nagy-Kopaszra vezető út mellett 1894-ben egy honfoglalás kori vezéri sírt tártak fel. A legenda szerint Turzul (Tarcal) vezér sírját találták meg, akiről a település a nevét kapta. A sír helyén 1930-ban egy emlékművet állítottak fel, a leletek pedig a Nemzeti Múzeumba kerültek.

Tarcali tengerszem (2026)

A Tokaj-Hegyalja egyik rejtett kincse a Tarcali tengerszem, amely egy a forrásvizek által feltöltött, türkizkék vizű bányató.

A Kopasz-hegy lábánál található tó környékét vulkanikus eredetű andezit sziklák veszik körül, amelyet sokáig bányászat itt. A bányaművelés után azonban a csapadék- és forrásvizek töltötték fel krátert. A tó és környéke napjainkra népszerű kirándulóhellyé vált, szomszédságában pedig ott találjuk az Áldó Krisztus szobrot is.

Áldó Krisztus (2026)

A Hegyalján, a Tarcal feletti szőlős dombon áll az Áldó Krisztus szobor, amelyhez egy látványos panorámaút vezet fel.

A szobor megálmodója Petró Attila volt, aki miután a tarcali Szent Teréz-kápolnában talált egy Áldó Jézust ábrázoló képet úgy döntött, hogy megépítteti hazánk legnagyobb Jézus szobrát. Végül a 8 és fél méter magas, 50 tonnás gránitszobrot Szabó Sándor szerencsi szobrász faragta ki. A Mária út egyik állomásaként is ismert gigantikus alkotást 2015-ben adták át a nagyérdeműnek.

Tarcali Aréna (2026)

A Tarcali Aréna vagy más néven Amfiteátrum egy különleges szabadtéri színpad, amelyet egy felhagyott kőbánya kráterében alakítottak ki. A Kopaszu-hegy lábánál található aréna a „holdbéli” látványa és kiváló akusztikája miatt gyakran ad otthont kulturális rendezvényeknek.

Rákoczi-vár (2026)

A „Hegyaljakapujának” is nevezett Szerencsen található Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, amely impozáns késő reneszánsz stílusával és hangulatos parkjával elvarázsolja a városba érkezőket.

A szerencsi vár eredetileg a Bogát-Radvány nemzetség birtokán bencés kolostornak épült. A vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán álló apátságot később Némethy Ferenc, a tokaji várnagy foglalta el. Szerencs akkori birtokosa 1557-ben az itteni szerzeteseket elűzte, és erődöt épített a kolostor köveiből. 1565-ben aztán Schwendi császári generális zsoldosaival harc nélkül foglalta el az erődöt. Később Habsburg Rudolftól Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, aki reneszánsz stílusban átalakíttatta várat. Ebben az időben erősítették meg a várfalat sokszögű bástyákkal. 

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai foglalták el a várost, de az később ismét Rákóczi tulajdonba került. A végvár ezután már nem képviselt hadászati értéket, a 18. század második felében le is bontották egyrészét, csak a déli torony maradt meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay grófok is birtokolták az épületet, akik szépen lassan egy kényelmes lakóépületté alakíttatták át az erődöt.

Napjainkra a várat a Zempléni Múzeum foglalta el, termeiben pedig a „Rákóczi Zsigmond és kora” és a „A szerencsi csokoládé története” című kiállítások láthatóak, valamint az itteni képeslapgyűjtemény népszerű még a turisták körében.

Szerencsi keresztek (2026)

Katona-kereszt

Római katolikus templom előtti kereszt, 1803

 

Zsólyomkai pincesor (2019)

A Zsólyomka-völgy a Magas-hegy és a Szárhegy között található, és a híres pincesor is itt húzódik. A környékbeli szőlők terméséből készült boroknak kiváló érlelő, tároló helyei a hűvös völgybe vájt pincék. A völgy egykor a szőlőtermelők kedvelt mulatóhelye volt, sőt a közelben fürdő is működött.

A legenda szerint Mátyás király az udvari solymászának ajándékozta a területet, ebből kifolyólag egy kicsit elszlovákosítva kapta mai nevét.

A minden évben megrendezett Zsólyomkai Nyitott Pincék elnevezésű rendezvények a borkóstolás mellett gasztronómiai fogásokkal és egész napos kulturális programokkal várják a látogatókat.

Tanösvény túrák: Magashegyi tanösvény (2019)

A Zemplén kalandparkhoz tartozó, Magashegyi tanösvény egy 15 állomást magába foglaló sétaút. Az útvonal végig járva a Zemplén csodálatos növény- és állatvilágát, geológia érdekességeit, történelmi, irodalomtörténeti értékeit ismerhetjük meg. Az ösvényen a látogatót haladását jelzőtáblák segítik, amelyek megmutatják a környék érdekességeit és tartalmazzák a táj összes jellemző vonását. 

A tanösvény adatai

Táv: kb. 10 km

Állomások: 15

Üzemeltető: Zemplén kalandpark

Füzet: van

Magyar kálvária (2019)

Az országban is egyedülálló történelmi emlékhely a Szárhegyen található Magyar Kálvária emlékmű rendszer, melyet pompás hegyi úton közelíthető meg.
Az 1934 és 1938 között készült kálvária stációi, nem Jézus fájdalom útját mutatja be, hanem az egykori történelmi Magyarországtól elszakított városokra emlékezik. A kálvária végén található másik két építmény, az Országzászlótartó és a Szent István Emlékkápolna célja és feladata is az volt, hogy kifejezze a Trianon okozta magyar fájdalmat.

Országzászló (2019)

A „trianoni béke” által kettészakított Sátoraljaújhelyen a társadalmi összefogást indított el a 100. Országzászló felállítását. A Szár-hegyen látható emlékmű az országban egyedülálló és azt szimbolizálja, hogy újból egységes lesz egyszer az ország.

Várhegy Üdülő (2019)

A Várhegy Üdülő Sátoraljaújhely felett, 300 méter magasan egy 5 hektáros ősfenyvesben helyezkedik el. Az üdülő 138 db szobában egyszerre 480 főnek tud szállást és étkezést biztosítani. A felhőtlen szórakozáshoz megtalálható itt egy focipálya, egy kosárlabdapálya, több szabadtéri pingpongasztal, emellett saját medencével is rendelkezik a szálláshely. A felnőttek számára az 1000 kötetes könyvtár és a saját készítésű tokaji borok lehetnek a vonzóak. Sőt 2006. július 23-án felszentelték az üdülőben egy templomot is. A Várhegy Üdülő kiválóan alkalmas táborok, erdei iskolák, esküvők megrendezésére és kizárólag csak csoportokat fogadnak.

Szent István király kápolna (2019)

A Szár-hegy tetején, a Magyar Kálvária végpontján áll a Szent István-kápolna. Az 1938-ban készült kis épület inkább emlékműveként funkcionál, mint vallási helyként. A Harasztos Gyula tervei szerint közadakozásból felépült kápolna reliefje azt ábrázolja, amint Szent István felajánlja a koronát Máriának Magyarország patrónájának.

Újhely vára (2019)

Újhely vára a város délnyugati szélén emelkedő Vár-hegyen, 334 méter magasságban található.

A vár 1242 és 1261 között épült, először 1261-ben említik egy szabadalomlevelében. Az V. István által birtokolt erősséget I. Károly király 1327-ben Bobonics János bánnak adta örökbe. De az uradalmat Zsigmond uralkodás alatt jórészt a Perényiek birtokolták és valószínűleg Perényi Miklós romboltatta le a várat.

2008 óta végzett régészeti kutatások szerint, a Vár-hegy platójának délkeleti részén egy nagy alapterületű, több helyiségből álló épületegyüttes maradványait találták meg.

Sátoros-hegyek (2019)

A Sátoros-hegyek azok a szabályos kúp alakú hegyek, amelyek már messziről látszanak Sátoraljaújhely felé közeledve. A Zemplén jelképeinek erdőségei számtalan földtudományi és bányászattörténeti emléket rejtenek.

A Sátoros-hegyek kialakulásával Cholnoky Jenő geográfus fogalakozott, aki 1936-ban a szabályos körben elhelyezkedő kúpokat egy hatalmas rétegvulkán lepusztult maradványainak írta le.
A hegyvonulat legmagasabb pontján, a 514 méter nagyságú Magas-hegyen áll egy kilátó, amelyből páratlanul szép körpanorámában gyönyörködhetnünk.