Beregi-ház (2034)

A Deák Ferenc utcában található szeged palotaépítészetének egyik műremeke, a Beregi-ház.

A palota Beregi Lajos üzletember felkérésére, Kótay Pál szegedi tanár tervei alapján készült el 1903-ra.Az épület stílusa a téglaépítészet és a szecesszió szép példája. A Beregi-ház homlokzatát világos keramittéglákkal borítják, amelyek között a magyar népművészetből, főként az alföldi pásztorok öltözetének díszítéséből kölcsönzött motívumok tűnnek fel. Az északnémet szecessziót és a magyar népművészet elemeit is magánhordozó palota megalkotásában a helyi iparosok és kőművesek is részt vettek.

Az L alaprajzú épület üzlet- és bérházként is szolgált, ugyanis a korszak elegáns polgárainak igényeihez szabott lakásokat alakítottak ki benne, a földszinten pedig utcára nyíló üzlethelyiségek voltak.

Goldschmidt-ház (2023)

A Rákóczi tér és Tábor utca sarkán álló jellegtelen bérházról senki se gondolná, hogy egykoron a szegedi szecesszió egyik legjelentősebb alkotása volt.

1904-ben Magyar Ede kapta a megbízást, hogy Dr. Goldschmidt György részére egyemeletes lakóházat tervezen az egykori Valéria tér végébe. A saroktornyos épület 1905 nyarán készül el, és 1959-ben pedig újabb emeletet húztak a bérházra. Az épület homlokzata ekkoriban szecessziós elemekkel díszitett volt, amelyeket később levertek. Napjainkban csak a kapualj két oldalán látható leányalakok hirdetik az egykori épület kiemelkedő művészeti értékét, egyébként a gipszből formált alakok kor híres táncosnőinek, Loie Fullernek és Yvette Guilbertnek állítanak emléket.

Túra: Szecessziós turisztikai útvonal (2023)

„Jaj de széles, jaj de hosszú jez az út,
Améken egy barna kislány elindult.
Barna kislány, térj vissza ja régi útadra,
Emlékezz a szombat esti szavadra!

Emlékezni, visszatérni nem lehet,
A szerelmet eltiltani nem lehet.
A szerelem szélessebb a Tisza vizénél,
Árvább vagyok a lehulló levélnél.”

(népdal)

Egyik legszebb szegedi palota

---

A túra hívatalos térképe

Útvonal:

  Vasalóház - Dankó Pista szobor - Deutsch-palota - Gróf-palota - Református palota - Móricz-ház - Víztorony - Vastag-ház - Goldschmidt-palota - Zsinagóga - Schäffer-palota - Reök-palota - Ungár-Mayer-palota - Raichl-palota - Márer-ház - Fölsőbb Leányiskola (Tömörkény Gimnázium) - Beregi-ház

Táv és szintemelkedés:

4,4 km/ 17 m

---

Egyedül a téren

Vastag-ház (2023)

A Vastag-ház a szegedi szecessziós lakóházépítés egyik jellegzetes alkotása, amelyet Raichle J. Ferenc tervezett. Az 1911-ben épült lakóház első gazdája Vastag István szegedi polgár volt, aki a kor szokásainak megfelelően egy olyan városi házat készíttetett, amelyben a saját lakása mellett bérlakások is helyet kaphattak.

A Vastag-ház a szecesszió népies változatának megfelelő díszítéssel épült, amely fődísze az épület tengelyében álló hatalmas, mázas kerámiából kirakott kék szűrminta díszítés.

Víztorony és a Szent István tér (2023)

Szegedi egyik ikonikus tornya a Szent István téren álló víztorony, amelyet a helyiek gyakran csak Öreg Hölgyként emlegetnek. 

A 46 méter magas víztorony 1904-ben épült, és tervezője Zielinski Szilárd volt, aki a torony tartórendszerét, valamint a tárolómedencét is vasbeton szerkezettel oldotta meg. Zielinski ezzel a technikával megelőzte korát, hiszen Magyarországon ekkor még nem létezett működő vasbeton víztorony. A kivitelezési munkákat a Freund Henrik és fiai cég végezte, a szecessziós homlokzati megjelenítést pedig Korb Flórisnak köszönhetjük. 

 A víztorony május 1. és szeptember 30. között, havi egy alkalommal, minden hó első péntekén 10 órától 15 óráig van nyitva. A toronyban szódamúzeum, a tetőn kilátó található. A műemlék körül egy szoborsétányt hoztak létre, ahol neves szegedi építészek mellszobrai láthatóak.

Móricz-ház (2023)

Szeged szecessziós épületeinek egyik meghatározója a Móricz-ház, amely a Szent István tér déli szegletében áll.

A palotát 1912-ben építette Móricz József szegedi postai tisztviselő Raichle J. Ferenc alapján szecessziós stílusban. A 4 szintes épület homlokzatán juhászok subájára emlékeztető motívumok láthatóak, a ház belsejében pedig a közösségi tereket szecessziós falfestmények díszítik.

Deutsch-palota (2023)

A szegedi Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei alapján épült 1900 és 1902 között szecessziós stílusban. A majolika díszes és zöld-kék-narancs színekben pompázó palota kialakításában Lechner Ödön is részt vett. A palota homlokzatát látható Zsolnay-kerámiadíszek a magyar szecesszió egyik szemet gyönyörködtető példája.

Dankó Pista (2023)

Dankó Pista, a legendás szegedi prímás halála után 1912-ben avatták fel a ruskicai márvány szobrát a Stefánián. A sétányon álló Margó Ede művész életnagyságúnál nagyobb szobra a művészt a magyar cigányzenéhez méltó hangulatban, a művészt a hegedűjével jeleníti meg. A talapzaton látható földre hajló finom részleteiben elvesző vadrózsabokor, pedig a szecessziós egyik legszebb kidolgozása.

Vasalóház (2023)

A szegedi Vasalóház vagy más néven Takarékház nevét a különleges alakjáról kapta. Az épületet a remekmívű sarki kupoladísze, és a sűrűn tagolt mozgalmas homlokzatalakítása miatt az egyik legkülönlegesebb szegedi szecessziós palotának számít.

A szabálytalan alakú telekre 1912-13-ban építették fel a palotát Baumhorn Lipót tervei alapján szecessziós stílusban. Az épület aljában az 1834-ben alapított Leinzinger-gyógyszertár kapott helyet, amely ma is az akkori berendezéseivel üzemel. 

A palota további szecessziós gyöngyszemei a homlokzat épületszobrászati díszei, és az indás díszekkel borított, gazdag mintázatú, faragott oszlopfők.

Schäffer-palota (2023)

A szegedi Feketesas utca épületei közé simulva áll a Schäffer-palota, amely eredetileg szecessziós stílusban épült 1904-ben A háromszintes lakóépület Magyar Ede, a híres szegedi építész tervezte a vaskereskedelemmel foglalkozó Schäffer-testvérek felkérésére. A lakó- és kereskedelmi célú épületet szecessziós homlokzati díszek az 1920-as években szinte teljesen eltávolították, a fenntartásának költségeire hivatkozva.

A lecsupaszított épület funkciója napjainkban változatlan, bérlakások és üzlethelyiségek találhatóak benne.

Raichl-palota (2023)

A Raichl-palota Szeged egyik legszebb szecessziós épülete, amely szabadkai párjánál szerényebb, de ennek ellenére feltűnő, impozáns megjelenésű épület.

Az épületet Raichle Jenő Ferenc magánpalotának tervezettette és építtetetté 1910-ben. De Raichl anyagi gondjai miatt nem tudta befejezni házát, így Vadász János ügyvéd fejeztette be tervezője elképzeléseit. A népies virág mintázatú mozaik díszes épület az elkészülte után kimagasodott környezetéből, földszintjét üzletek foglalták el.

A Raichl-palota a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumának ad otthont, amely sokáig Ságvári Endréről volt elnevezve.

Ungár-Mayer-palota (2023)

1911-ben kapta meg a Kárász utca méltó díszét, hiszen ekkor épült a két tehetős Szegedi, Ungár és Mayer palotája. Az épület tervezője Magyar Ede volt, akit a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb építészének tartunk. Az épület csillagvizsgáló szerű kupolája csak az egy a tetőgerincen található műalkotások közöl, emelett tervezője több káprázatos díszítéssel cicomázta fel az épületet. A ház földszintjén volt egykor a Corso kávéház, ahol többek között Juhász Gyula és József Attila is sokszor elidőzött.

Reök-palota (2023)

A szegedi Reök-palota Magyar Ede egyik legszebb munkája, mert az építész utazásai során hozott élmény-és formavilágot használta fel az épület tervezésekor.

Magyar Ede 1906-ban, huszonkilenc évesen kapott megbízást a Reök-palota megtervezésére, aki helyi művészek és mesteremberek közreműködésével készítette el remekművét. 1907 novemberére, az az alig másfél év alatt készült el Reök Iván és fiai részére a többszobás lakásként is használt épület. Akkoriban a földszinti sarokrészen vendéglő volt, míg a többi helyiséget iparosok és kereskedők használtak. De a szecesszióra oly jellemző a stilizált virágmotívumos palotában kapott helyett Magyar Ede saját tervezőirodája is.

Napjainkban a műemléképületben a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) található, ahol időszaki tárlatokat, irodalmi és zenei programokat, szobaszínházi előadásokat tartanak.

Új zsinagóga (2023)

A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb ilyen jellegű épülete, amely a 19-20. század fordulóján épült a Jósika utcában.

A Baumhorn Lipót által tervezett eklektikus épületen szinte valamennyi stílusirányzat szerepet kapott. Megtalálhatók itt az eklektikus, a szecessziós, a mór, a barokk, a gótikus, és a román stíluselemek is, amelyek a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét fejezik ki. A zsinagóga talán legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. De a Roth Manó műhelyében készült üvegablakok is az épület egyedi ékességei. 

Az építmény terme pedig napjainkban városi rendezvények, kiállítások egyik legfőbb színhelye.

Fölsőbb Leányiskola (Tömörkény Gimnázium) (2022)

A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola vagy régebbi nevén Fölsőbb Leányiskola a Tiszapart szomszédságában található.

1903-ban készült el a magyaros szecesszió iskola Baumgarten Sándor tervei alapján, miután kinőtte a mai Radnóti Miklós Gimnázium épületét. A virágzó intézményt azonban 1914-ben lefoglalták és katonai kórházat alakítottak ki benne. Számos károsodás érte ekkoriban a vörös klinkertéglás épületet, amely 1918-20-ig még börtön is volt. 1922-től újra leánygimnázium került kialakításra a falak között, majd 1952-től Tömörkény István Gimnázium költözött be ide.

Gróf-palota (2015)

A Tisza Lajos körút északi részén áll a Szeged legnagyobb szecessziós stílusú műemléke, a Gróf-palota.

A szegedi palota Raichl Jenő Ferenc tervei alapján épült 1912 és 1913 között, építtetője pedig Gróf Árpád Márton városi főügyész volt. Az épület többnyire a magyaros szecesszió stílus jegyeket viseli magán, de erőteljes a keleti hatást is mutat. A Gróf-palota ma is szinte az eredeti állapotában áll a körúton, belsőterei is a századforduló hangulatát idézi.

Márer-ház (2015)

A Márer-ház Szeged egyik kevésbé ismert szecessziós műemlék épülete, amely a Tisza Lajos körúton az Árvízi emlékmű szomszédságban található.

Az itteni telken Milkó Vilmos fakereskedő kezdte meg egy telephely építkezését, de nem sikerült befejeznie. A félkész építményt Márer Ármin gabonakereskedő vásárolta meg, aki egy bástyaszerű saroktoros lakóépületet emeltetett ide. A különös hangulatú vasbeton épület a Tisza-híd közelsége miatt óvóhelyként használták a második világháború idején. A vészterhes időket követően a Márer-házba a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára költözött. 2008-ban a műemléképületben egy Szent-Györgyi Albert munkásságát bemutató emlékszoba is helyet kapott.

Reformárus palota (2014)

A szegedi Református Palota a belváros egyik meghatározó épülete, amely szokatlan megjelenésével hívja fel magára a figyelmet.

A Tisza Lajos körút és a Kálvin tér metszéspontjában fekvő épületet Magyar Ede tervezte, és 1912-ben készült el. A szecessziós jegyeket hordozó épülettömb érdekessége az, hogy az ötszögű telken álló épületetek egy terecskét fognak közre. A palota gyönyörű homlokzatán látható óriási mozaikképek pedig a szántás-vetés, és az aratás mozzanatit mutatják be.

Az épület eredetileg a református népiskolakén funkcionált, majd a szegedi református egyház parókiája működött benne. 

A napjainkban is a gyerekek számára kialakított foglalkozásoknak helyét adó palota tetején Tardos-Taussig Ármin két éneklő és tanuló gyermekeket ábrázoló bájos szoborcsoportja látható még. 

A palota földszinti helységeit gyógyszertárak és üzletek bérelik, az emeleteken pedig lakások és irodák találhatóak.