„Águnk koronája
a szabad, magas ég,
s így dús ragyogása,
lágy fénye miénk:
ujjunk, meg a gallyat, s lombját
játszó szellők telizsongják,
s zeng benne madár elég,
száz gyökeréig boldog, víg e vidék.
Ringunk, susogunk, fuvolázunk,
mennybolt kék íve a sátrunk,
s minden pici szél a barátunk.
Szép tavasz!”
a szabad, magas ég,
s így dús ragyogása,
lágy fénye miénk:
ujjunk, meg a gallyat, s lombját
játszó szellők telizsongják,
s zeng benne madár elég,
száz gyökeréig boldog, víg e vidék.
Ringunk, susogunk, fuvolázunk,
mennybolt kék íve a sátrunk,
s minden pici szél a barátunk.
Szép tavasz!”
(Johann Ludwig Tieck)
 |
| Akácos út |
AK-12/3.
A túránk első napján a Nyírség akácos erdeiben sétálgattunk, sokszor dúdolva az ismerős dallamot. Az itteni terület süppedős homokja és a tájból kitüremkedő löszbuckái a Kiskunság világát idézte, ezért itt sétálni Homoktaposó szívünknek is megnyugvás volt. S jó szokásunkhoz híven nem hagytuk ki a rohodi református templom, és a Vajai várkastély meglátogatását sem.
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Nyírkarász (K) - Rohod - Vajai-tó (P) - Vaja, várkastély
Táv és szintemelkedés:
14 km/ 34 m
 |
| Sárgul már az avar |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése