Blaskovich-major (2025)

Gátér külterületén, a megyehatáron található a Blaskovich-major, amelyet a gróf 1941-42 körül építettet. 

Az uradalmi épületek az államosítást követően a helyi TSZ szerezte meg. A lepusztult állapotban lévő épületek a privatizációt követően magán tulajdonba kerültek, de a gazdaságiépületek állapotában azóta sem történt változás.

Blaskovich-kastély (2022)

A Blaskovich uradalom csikóspusztai kastélya a 19. és 20. század fordulóján romantikus-historizáló stílusban épült a többi gazdasági épülettel együtt. A két homlokzati tornyos kastély fénykorában 28 szobával rendelkezett, és a grófi család mellet a cselédek is benne laktak. Az államosítást követően a dohánytermesztő uradalmat az akkor megalakult termelőszövetkezet kapta meg, és gépállomást hozott létre itt.

A majorság napjainkban magánkézben van, egy ipari vállalkozó tollüzemet működtet benne.

Szabadkígyósi Aranyménes (2022)

A szabadkígyósi kastély szomszédságában, a Wenckheim-majorság karámjaiban jelenleg a helyi lipicai ménes tengeti napjait.

Az 1800-as években Wenckheim Antal József alapította az első Ókígyósi Aranyménest, de akkor még arab lovakkal foglalkoztak. 2004-ben Balogh József, Szabadkígyós polgármestere hét lipicai kancát vásárolt, ezek a lovak lettek a második Aranyménes alapítói.

A kastélypark bejáratánál jobbra fordulva juthatunk el a lipicai méneshez, és ott közel mehetünk, hogy meg is simogathatjuk a lovakat.

Hantháza (2019)

Az egykori Pallavicini uradalom majorságai közül csak Hantháza maradt fenn, szinte régi állapotában. Pedig a grófi család a 19. század végére 11 majort építtetett, amelyek mindegyikét jól fölszerelt gazdasági üzemekké fejlesztették. Ezeket a gazdasági egységeket pedig keskeny nyomtávú vasút kötötte össze. A Levelénytől egészen Algyőig zakatoló kis vonat egyik éppen maradt állomása és gőzöse megtekinthető az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.

Hantháza még napjaikban is őrzi a régmúlt emlékeit, a darálómalmot és az istállók egy részét ugyan már elbontották, de a két közös konyhás cselédház ma is áll.

Vécsey-kúria (2019)

A Nyíracsádhoz tartozó Buzitapusztán áll egy 19. század második felében épült historizáló, döntően klasszicista formaelemeket tartalmazó kúria. Építtetője Vécsey (II.) József Szabolcs vármegyei főispán és országgyűlési képviselő volt. Ebben az időszakban Buzitapuszta volt a Vécsey-uradalom gazdasági központja, az itt lévő épületet a birtokot irányító tiszttartó lakta.

Az egykori épületben 3 hálószoba, 3 ebédlő, 1 szalon, 2 segédtiszti szoba, 1 földesúri szoba és 1 iroda volt. A kúriához borospince és díszkert is tartozott, ez utóbbiban virágok, cserjék és gyümölcsfák is egyaránt megtalálhatóak voltak. A virágzó birtokos életnek a II. világháború vetett véget, ugyan is az orosz katonák elvitték a kúria bútorzatát, a majorsági építmények egy részének építőanyagát a helyiek széthordták. A kúriában 1945-ben a termelőszövetkezet burgonya és almatárolót alakított ki, az északi szárnyában pedig általános iskola működött. Ebben az időben mozi és kultúrház is volt itt. 1996 óta a lakórész magántulajdonban van, a park megmaradt részét helyreállították, és az egykori majorsági épületek közül néhány még napjainkban is áll.