A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pusztaszer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pusztaszer. Összes bejegyzés megjelenítése
Ravatolozó (2025)
Szentháromság római katolikus templom (2021)
Pusztaszer sokáig Csongrád-Csanád vármegye egyetlen olyan települése volt, amelynek nem volt temploma.
A falu 1934-ben vált önálló településsé és ekkor már kijelölték a templom helyét, de ezt később beépítették. A településen élők régóta szerettek volna egy saját katolikus templomot, ennek felhívásaként 2012 óta lovas zarándoklatokat tartottak Pálosszentkútra. 2013-ban egy kopjafát is állítottak a leendő istenház helyére, amelyre minden évben újabb rovátkát véstek.
2017. június 24-én megtörtént a templom alapkőletétele, és a következő évben meg is kezdődött az építkezés. A 2020-ban felszentelt Szentháromság-templomon kívül-belül modern megoldásokat alkalmaztak, az ajtókat, a padokat és az oltár is falubéli szakemberek készítették. A templom harangja pedig az imaházból került át, amelyet 1968-ban a pusztaszeriek adakozásából öntötték újra.
Hét vezér tanösvény (2020)
A pusztaszeri Hét vezér emlékmű szomszédságában, az Árpád-halom mellett a hét vezért bemutató tanösvényt alakított ki a Kiskunsági nemzeti park. Az egész évben, gyalogosan bejárható tanösvény tábláin a Honfoglalás hőseiről olvashat az ide látogató.
Túra: A nép ezt a helyet Szer-nek nevezte el (2019)
„Az otthon ott volt ahol bejártunk
mindent százezerszer már...
s apánkat kértük, hogy vegyen fel
most az egyszer, mert magasról
más lesz a táj.
Az otthon itt van, ha jössz mellettem,
Még ha nem is nézel rám.
Tudod, már régen észre vettem,
hogy szemedben én hazáig
látok simán, ellátok simán.
Rád nézek néha némán,
s az otthon visszanéz rám.”
mindent százezerszer már...
s apánkat kértük, hogy vegyen fel
most az egyszer, mert magasról
más lesz a táj.
Az otthon itt van, ha jössz mellettem,
Még ha nem is nézel rám.
Tudod, már régen észre vettem,
hogy szemedben én hazáig
látok simán, ellátok simán.
Rád nézek néha némán,
s az otthon visszanéz rám.”
(Roy és Ádám)
 |
| Árpád népe |
Árpád Útján 6.
Árpád Útján 6.
Aki halott már a Kiskunság eme eldugott településéről, az jól tudja, hogy itt kunhalmokból és szikes tavakból sosem volt hiány. Mi pedig ilyen-olyan furmányos módon testközelből is kiélvezhettük a természet és történelem kincseit, és a séta közben alig győztük elmesélni minden titkos kis történetünket. A honi túrázás szerelmeseinek tökéletes célpont lenne a Szeri-puszta, hisz itt a mindennél is több van!
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Pusztaszer - Munkástelep - Büdös-szék - Hatvani-kereszt - Kisszer - Vesszős-halom - Kártyás-halom - "Magyarok hét nyila"-emlékmű - Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark
Táv és szintemelkedés:
19 km/ 20 m
 |
| Ősziszék |
Büdös-szék (2019)
A rendszeres
megfigyelések során a kutatók több mint 200 madárfaj előfordulását rögzítették már,
ezek közül 80 itt is fészkel. Nyaranta általában kiszárad a terület, olyankor a madarak éjszaki szállásnak használják a medret. Az ősz beálltával pedig az ide
érkező ezres nagyságú daru- és a vadlúdcsaptok számára nyújt menedéket a tó
környéke.
A tó mellett madárvárta és egy kutatóház található. A fokozottan védett madárrezervátum a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, elvileg csak engedéllyel látogatható.
Rétimészkő lelőhely (2019)
Pusztaszer külterületén, a helyiek által Festő-gyöpnek
nevezett területen található egy rétimészkő lelőhely. A népies nevén
darázskőnek nevezett likacsos, porózus kőzetet már a középkorban is bányászták
a Duna-Tisza közén. Ugyan is az Alföld középkori egyházi építményeinek második számú
építőanyaga darázskő volt, a tégla után.
A réti mészkő egy olyan karbonátos üledék, amely sekély,
szikes tavak medrében keletkezett az elmúlt pár ezer-tízezer évben.
Túra: Árpád Útján hazavezetett (2019)
Iskola a határon
 |
| Iskola a határon |
„Kell még egy szó,
mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés,
ami végig elkísér.
Az úton majd néha,
gondolj reám -
ez a föld a tiéd,
ha elmész visszavár!
Nézz rám és lásd
csillagokra lépsz,
nézz rám tovatűnt
a régi szenvedés,
hol a fák az égig érnek
ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész -
de végül hazatérsz!”
mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés,
ami végig elkísér.
Az úton majd néha,
gondolj reám -
ez a föld a tiéd,
ha elmész visszavár!
Nézz rám és lásd
csillagokra lépsz,
nézz rám tovatűnt
a régi szenvedés,
hol a fák az égig érnek
ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész -
de végül hazatérsz!”
(Demjén Ferenc)
Árpád Útján 5.
Árpád Útján 5.
Ebben a túrában minden benne volt, amelyet Arany, Ady és Petőfi műveiben oly sokszor emlegetett, hisz szikes tavak, útszéli keresztek, romos tanyák és egy szélmalom is terítékre került ezen a napon.
És ha ez nem lett volna elég, ott volt még a múlt, amiről lehetett és kellett is mesélni. Ezek a sebek pedig ezen a tökéletes napon akaratlanul is felszakadtak. Ugyanis habár az ember el is távolodik a szűkebb értelemben lévő szülőhelyétől, akkor a visszatérést nem lehet megúszni könnyek nélkül. Ilyen csodálatos napok is csak az Alföldön történnek meg, mert itt legkevésbé számítunk rá, hogy szembe jön velünk egy történelmi épület élni akarása, egy megindító ének a kápolnából vagy Nagyapánk sírja.
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Gátér - Nagy-Téglás-halom - Fehér-tó - Sárgamajor (Orczy-major) - Alsópéteri temetők - Szent Péter fája - Fülöp-tó - Bagi-szélmalom - Hétvezér-emlékmű - Arborétum - Pusztaszer
Táv és szintemelkedés:
24 km/ 22 m
 |
| Történelem túra |
Árpádhalmi iskola (2018)
A Kecskemét városa 1911-ben tanyasi iskolákat építtetett egykori birtokán, Pusztaszeren az Árpád-halom kötelében.
A Pusztaszeri Homoktaposók Természetjáró Egyesület állított információstáblát az Árpádhalmi iskolának, és az utolsó tanárának 2018-ban.
Kis-Zer (Kutyanyak) (2018)
A szellemsornak is titulált Kis-Zeren sétálva magunk elé képzelhetjük, milyen volt az élet a 19. század végén a tanyaközpontban.
Az 1850-es évek első felében kezdtek betelepülni ide a Pallavicini uradalom dohánykertészei, akik számára itt biztosítottak földeket. Az 1930-as években már szatócsbolt, kovács- és bognárműhely is volt Kutyanyakon, lakossága ekkor meghaladta az ötszáz főt. Az 1950-es években aztán megindult az elvándorlás, ezért napjainkban a tanyák zöme lakatlan.
Túra: Hét Halom (2016)
Őrmester
„896-ban az alpári csata diadala után Árpád vezér és hős vitézei a Gyümölcsény erdő mellett megpihentek. 34 napig maradtak, de addig sem tétlenkedtek. A vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényit, valamennyi jogát, megtartották az első országgyűlést. Szerét ejtették az ország dolgának. A nép ezt a helyet Szer-nek nevezte el”
 |
| Őrmester |
„896-ban az alpári csata diadala után Árpád vezér és hős vitézei a Gyümölcsény erdő mellett megpihentek. 34 napig maradtak, de addig sem tétlenkedtek. A vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényit, valamennyi jogát, megtartották az első országgyűlést. Szerét ejtették az ország dolgának. A nép ezt a helyet Szer-nek nevezte el”
(Anonymus)
 |
| forrás: facebook.com/phte2015 |
Útvonal:
Pusztaszer(P) – Arborétum – Hétvezér emlékmű (Z) – Bagi malom – Alsópéteri temetők - Fülöp-tó - Császárné halma - Dong-ér - Kettős-halom - Bakis-puszta - Kártyás-halom - Vesszős-halom - Kis-Zer - Szárnyék-halom - Sáregyházi-halom (P) - Pusztaszer
Táv és szintemelkedés:
45 km/ 50 m
 |
| Lenn az Alföld ... |
Vesszős-halom (2016)
A Kártyás-halom nagyobb testvére a Vesszős, már az Ópusztaszer és Pusztaszer határán húzódó Kis-Zer soron, a tanyák között bújik meg.
A környezetéből kb. 7 méterre kiemelkedő dombocska valószínűsíthetően a rézkori Jamnaja-kultúra alkotása. A halomból őskori és szarmata kerámiák kerültek elő. A kiemelkedés határos Pusztaszer és a környék leghíresebb szikes tavával, a Büdös-székkel, amely egy kiemelt fontosságú vízimadár rezervátum.
A környezetéből kb. 7 méterre kiemelkedő dombocska valószínűsíthetően a rézkori Jamnaja-kultúra alkotása. A halomból őskori és szarmata kerámiák kerültek elő. A kiemelkedés határos Pusztaszer és a környék leghíresebb szikes tavával, a Büdös-székkel, amely egy kiemelt fontosságú vízimadár rezervátum.
Túra: Négy Halom (2016)
„Lásd, szimatold a csodát, ott, ahol éppen van. Mindig a közelben van. Legtöbbször oly közel, annyira a kezed ügyében, hogy egy életen át eszedbe sem jut kinyújtani utána a kezed.”
(Márai Sándor)
 |
| Ősz rókakoma |
 |
| forrás: facebook.com/phte2015 |
Útvonal:
Pusztaszer(P) – Arborétum – Hétvezér emlékmű (Z) – Bagi malom – Fülöp-tó - Császárné halma - Munkástelep - Szárnyék-halom - Sáregyházi-halom (P) - Pusztaszer
Táv és szintemelkedés:
33 km/ 10 m
 |
| Őszi sétány |
Szárnyék-halom és iskola (2016)
A pusztaszeri "szárító" mellett áll az egykori szárnyékhalmi iskola, amely mellett mindig friss vizű ártézi kút található.
Az iskolától induló platánsor végén, a távolba sejlik fel előttünk a halom. A Szárnyék-halom a környék legkisebb kiemelkedése, és egykoron juhszállás is állott rajta. Napjainkban mérési pont és egy tanya is látható a kunhalom.
Túra: Zarándoklat a Pusztaszeri Templomért II. (2016)
„Óh, egeknek lilioma, szép Szúz Mária,
Ferencszállási kis kápolna ékes csillaga.
Én tehozzád idejöttem, ékes szűz virág,
Méltóztassál meghallgatni, kegyes Szűzanyánk...”
Ferencszállási kis kápolna ékes csillaga.
Én tehozzád idejöttem, ékes szűz virág,
Méltóztassál meghallgatni, kegyes Szűzanyánk...”
(ima)
 |
| Fáradt vándor |
 |
| forrás: facebook.com/phte2015 |
Útvonal:
Pusztaszer - Lehegő-dűlő - Kiss tanya - Péteri-tó - Petőfiszállás, vá. (P+) - Pálosszentkút
Táv és szintemelkedés:
17 km/ 26 m
 |
| Szenvedő Krisztus |
Elfeledett utak a Kiskunságban: Kisországút (2016)
A Kisországút vagy más néven Buda(Pest) – Szeged „nagyút” nyomvonala napjainkban is jól kivehető. Az útmentén található régészeti lelőhelyek alapján az ország egyik legfontosabb útvonala lehetett a 13–16. század között.
A jelentős út egyes szakaszai megegyeznek a mai E75-ös főúttal, ezt jól bizonyítja az aszfaltút mentén látható keresztény szimbólumok. Viszont Kiskunfélegyházától délre már széles földút vezet Szegedig, amelyen több régi kereszt is áll még.
Pusztaszeri keresztek (2016)
 |
| Fülöp-kereszt, 1933 |
 |
| Pap-Túri kereszt,2018 |
 |
| Előd utcai kereszt |
 |
| Bagi-kereszt, 2001 |
 |
| Fülöp-Ormándi kereszt, 1925 |
 |
| Temetői kereszt |
 |
| Hatvani-kereszt, 1935 |
 |
| Kereszt a ravatalozó tetején |
Sáregyházi-halom (2016)
A Sáregyházi-halom megtalálása talán a legnehezebb, mert egy egész erdőt telepítettek rá. Pedig a felszínre hozott régészeti leletek alapján nyilvánvalóan egy középkori templom állt rajta, és körülötte temető is húzódott.
A halom környékén feltehetően egy Árpád-kori település terült el, de a tatárjárás során ezek mindegyike elpusztult.
Az 1911 körüli ásatások folyamán egy lovassír is előkerült itt, majd később pedig egy II. Béla korabeli denárt találtak a szegedi múzeum régészei. A területen jelenleg is rengetek, szétszórt embercsont van az erdőtelepítést megelőző mélyszántás miatt.
Túra: Malom és Halom (2015)
„Hova szívem, lelkem
Mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott,
Ujra láttam végre születésem földét,
A szép Kiskunságot”
Mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott,
Ujra láttam végre születésem földét,
A szép Kiskunságot”
(Petőfi Sándor)
 |
| A határon |
 |
| forrás: facebook.com/phte2015 |
Útvonal:
Pusztaszer(P) – Arborétum – Hétvezér emlékmű (Z) – Bagi malom – Fülöp-tó – Szabó-tó – Pusztaszer
Táv és szintemelkedés:
13 km/ 10 m
 |
| A nagy találkozás |
Fülöp-szék (2015)
A mindössze 41 hektáros pusztaszeri Fülöp-szék a tőle nem messze található Büdös-szék „kistestvére”.
A szikes tó madárvilág igen gazdag, főként a csapadékos időszakban a területen közel 159 fajt figyeltek meg a nemzeti park munkatársai. Emellett a vízfelület vonulási időszakokban is megtelik a vándorló madarak sokaságával.
A kiskunsági tó látképe hűen illik a Petőfi által oly sokszor emlegetett alföldi tájképbe, hisz a környéken útszéli kereszt, romos tanyák és egy szélmalom is található.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)