A Csodavár nem más, mint egy különleges dolinákból álló barlangrendszer, amely egy misztikus középkori vár hangulatát idézi. Ugyan is a beomlott barlangrészekből keletkezett sziklafalú dolinák egy romos várudvar látszatát keltik, a földalatti, nagyméretű patakosbarlangot pedig nem hiába hívják Alvilágnak.
A sziklák között előszeretettel bújócskázik velünk a Vár-patak, néhol nagy robajjal tűnik el a sötétben, másutt pedig mesés vízesések képébe tör a felszínre.
A sziklaképződmény 1887-ben fedezte fel Tóbiás Miklós uradalmi erdész, majd Czárán Gyula, az erdélyi turizmus úttörője hálózta be turistautakkal. A kolozsvári Barlangtani Intézet munkatársai 1929 óta folyamatosan térképezik fel a környék barlangjait, hogy látogathatóvá váljon mindenki számára a "vár" rejtett csodái.
Már a gigászi fenyők közül előbukkanó kapuja is egy gótikus templombejárathoz hasonlatos, nem hiába vált ez a kép a Nyugati-Szigethegység jelképévé.
A Pádis-fennsíkon lévő parkolóból vagy a Glavoj-rétről is megközelíthető a hegység eme ékköve.
A Pádis-fennsíkon lévő parkolóból vagy a Glavoj-rétről is megközelíthető a hegység eme ékköve.
Bejárása közepes erőnlétet és turista alapfelszerelést (bakancs, lámpa) igényel, hiszen szinte végig láncokon kell ereszkedni és mászni, ehhez még hozzá jön néhol még a csúszós szikla párkány.
Ha bejártuk az alsó „várbelsőt” érdemes felkapaszkodni a szilafal tetejére és az itt található 4 kilátóból is megcsodálni ezt a hátborzongató csodát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése