Havas Boldogasszony templom és kolostor (2022)



A Szeged található alsóvárosi ferences templom és kolostor a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese.

A hagyomány szerint az alsóvárosi templomot Mátyás király építtette, erre enged következtetni, hogy a király 1465-ben országgyűlést tartott a templom kertjében és a ferenceseknek adta palástját, melyből később miseruha lett

A mostani templom elődje egy Árpád-kori román stílusú ispotálytemplom volt, amelynek a Szent Péter volt a védőszentje. E templom falainak felhasználásával épült a 14. század közepén a maival nagyjából megegyező háromhajós csarnoktemplom és a torony. Az építkezések befejeztével, 1509-ben szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére.

A török hódoltság alatt nem volt könnyű a templom és a környékbeli keresztények élete. A viszontagságok ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századi feljegyzés szerint. Ekkori időkhöz kapcsolódik a rend egy legendája, miszerint az oszmánok elöl menekülő szerzetesek a Csöpörke-tóba rejtették a Segítő Boldogasszony főoltárképet és csaknem száz esztendeig rejtőzködött itt, még rá nem találtak.

A rendszerváltás után újjáalakult rend napjainkban is lakja az épületet, sőt egy látogatóközpontos is kialakítottak a 1713–1772 között készült barokk épületben. A csak vezetéssel látogatható kolostor külső udvarban egy gyógynövénykertben található, ahol megismerkedhetünk az itt termesztett növényekkel. A szerzetesrend rendszeres szervez hagyományőrző foglalkozásokat is a szegedi családok számára. A kolostor és a templom közötti kerengőn kicsiny kőtár várja a látogatókat. Az emeleti részen pedig egy kincstár található, amelynek egyik különlegessége Marchiai Szent Jakab XV. századból való széke.

A sekrestye kétszintes főoltára a leghangsúlyosabb kora barokk jegyeket magán hordozó hazai alkotás. Szobrai a Máriának behódoló szentek udvarképét ábrázolják. Az alsó sorban balról jobbra Szent Gellért püspök, Szent László és Szent István királyok, valamint Szent Adalbert püspök van. Fölöttük Szent József, Szent Antal, Szent Rókus, Szent János, Szent Ferenc, Szent Imre.


Ball felöl a bejáratnál található a templom második leghíresebb oltárképe, a Fekete Mária. Morvai András alkotása egy másolat másolata, az eredeti képet Nagy Lajos király küldte 1382-ben Czestochwaba, hogy Hedvig leányának az új hazájában lelki támasza legyen. Az idők folyamán sajnos a kép elsötétült és kultusza is alábbhagyott. 1924-ben Juhász Gyulát is megihlette és azonos című versével rótta le a tiszteletét az alkotás előtt.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése