A kék pásztor dús növényzetű erek, kisebb patakok, és árkok lakója. A szitakötőfaj kifejlett hímjének potroha és tora hamvaskék, ellenben a nőstények sárgák, és a potrohuk közepén vékony fekete vonal húzódik.
Méhfarkas-fémdarázs (Hedychrum rutilans)
A méhfarkas-fémdarázs a homokos és meleg élőhelyeket kedveli.
A fémdarázs a nevét onnan kapta, hogy háziméhek vagy méhfarkasok fészkében fejlődnek a lárvái ki.
Szegélyes nyárfaaraszoló (Lomaspilis marginata)
A szegélyes nyárfaaraszoló erdők, és vizes élőhelyek környékén elterjedt.
A lepke elülső szárnya fehér, amelyen nagy, barnásfekete összefolyó foltok láthatóak.
Kerti fűgyökérmoly (Chrysoteuchia culmella)
A kerti fűgyökérmoly rétek, gyepek, és kertek lakója. A lepkefaj júniusban és júliusban repül általában éjszaka, de nappal fejjel lefelé a fűszálakon nyugszik, és ilyenkor könnyen felzavarható.
Betűmintás tűzmoly (Diasemia reticularis)
A betűmintás tűzmoly Magyarországon mindenütt előfordul, főként a nedves területeken gyakori.
A bonyolult mintázatú moly lepke éjszaka aktív, a mesterséges fény kimondottan vonzza.
Keleti cserebogár (Anoxia orientalis)
A keleti cserebogár homoktalajok gyakori bogara, amely az utóbbi évtizedekben szaporodott el jelentősen.
A bogár alapszíne vörösesbarna, szárnyfedőin pedig fehér apró, pikkelyszerű foltok láthatóak.
Bengeboglárka (Celastrina argiolus)
A bengeboglárka erdőkben, bozótosokban és kertekben fordul elő. Az Európa-szerte elterjedt faj könnyen felismerhető az elülső szárnyon lévő nyújtott fekete foltok soráról, és a hátsó apró fekete pontmintázatról.
Címkék:
Alföld,
állat,
ártéri erdő,
bengeboglárka,
boglárkalepke,
Csongrádi-sík,
fajbook,
Holt-maros,
Körös-Maros Nemzeti Park,
Landori-erdő,
lepke,
Maros,
Maros-Körös köze
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







