A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Landori-erdő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Landori-erdő. Összes bejegyzés megjelenítése

Bengeboglárka (Celastrina argiolus)


A bengeboglárka erdőkben, bozótosokban és kertekben fordul elő. Az Európa-szerte elterjedt faj könnyen felismerhető az elülső szárnyon lévő nyújtott fekete foltok soráról, és a hátsó apró fekete pontmintázatról.

Fekete gólya (Ciconia nigra)


A fekete gólya hazánkban bárhol elfordul, de csak a folyókat kísérő erdőkben költ. 

A vizes élőhelyek kedvelő madár általában a sekély vízben kutat élelem után, ahol kisebb gerincesekre, és vízirovarokra vadászik.

A fekete gólya Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Nagy fészkesbogár (Cryptocephalus sericeus)


A nagy fészkesbogár hazánkban mindenütt előfordul, síkságon, dombvidéken és hegyvidéken is gyakori faj.
A bogarat általában különféle virágokon láthatjuk áprilistól egészen júliusig.

Landori-erdő (2015)


A Makó melletti Landori-erdő a Körös-Maros Nemzeti Park részterületét képezi, ezáltal a hét természetvédelmi törzsterület egyike. 

A terület különlegessége a sajátos mikroklímában és az ide szállított hordalékanyagokban rejlik, ezzel mind botanikailag, mind zoológiailag eltérnek a középső és déli Tisza-szakasz ártéri erdőtársulásaitól. Az erdő fő alkotó fafajtái a tölgy, a szil és a kőris. Az itt élő állatok közül pedig jelentőségével az ízeltlábú és puhatestű fauna emelkedik ki. A erdő fő alkotó fafajtái a tölgy, a szil és a kőris. Az itt élő állatok közül pedig az ízeltlábú és puhatestű fauna elmélkedik ki.