Erdei cserebogár (Melolontha hippocastani)

Az erdei cserebogár napfényes erdők és erdőszélek gyakori lakója. A cserebogár faj kb. 2,5 centiméter hosszúságú, farfedője rövid, háromszög alakú, szárnyfedői világosak és bordázott, előtora többnyire vörös.

Keleti cserebogár (Anoxia orientalis)

A keleti cserebogár homoktalajok gyakori bogara, amely az utóbbi évtizedekben szaporodott el jelentősen.

A bogár alapszíne vörösesbarna, szárnyfedőin pedig fehér apró, pikkelyszerű foltok láthatóak.

Májusi cserebogár ((Melolontha melolontha)

A májusi cserebogár mezőgazdaságiterületek egyik jelentős kártevője, ugyanis is ennél a fajnál az imágó is táplálkozik. A kifejlett vöröses barna állat már április végétől rajzik és fogyasztja a lombos fák, cserjék leveleit.

Áprilisi cserebogár/vörhenyes cserebogár (Holochelus aequinoctialis)

A tavaszvégi cserebogár a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; gyakran találkozhatunk vele a kertünkben is. A bogár imágója nem károsít, ellentétben a lárvájával, amely a lágyszárú növények gyökereivel táplálkozik.

Kunsági zöld cserebogár/ déli fináncbogár (Anomala solida)

A kunsági zöld cserebogár vagy más néven déli fináncbogár hazánkban a homokos területek lakója. A cserebogfajjal gyümölcsösökben vagy szőlőinkben találkozhatunk leggyakrabban, ahol a levelek lemezét rágja.

Csapó cserebogár (Polyphylla fullo)

Kallócserebogár a legnagyobb hazai cserebogár faj, amely jellegzetessége a márványozott szárnyfedők. A bogár tölgy-, bükk-, fűz-, akácfát és az erdei fenyőt károsítja; leginkább a fekete fenyőt kedveli.