A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Boronka-melléki Tájvédelmi körzet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Boronka-melléki Tájvédelmi körzet. Összes bejegyzés megjelenítése

Búsvári-halastó (2023)

A Mesztegnyői erdei vasút egyik népszerű megállóhelye volt a Búsvári halastó, amely mellé 2013-ban a SEFAG Zrt. madárfigyelő kilátótornyot épített. 

A Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalától, mintegy öt perces sétával elérhető madárvártából az itt élő vízi madarakat tudjuk megfigyelni.

Mesztegnyői Állami Erdei Vasút (2023)


A Mesztegnyői Erdei Vasút Magyarország az ország egyik leghangulatosabb kisvasútja volt egykoron, ugyanis vonala nagyrészt erdőben vagy tavak mellett halad. Sajnos a SEFAG Zrt. beszüntette a vasútiközlekedést ezen a vonalon az erdei vasút balesetveszélyes állapota miatt, felújítása és újra indítás időpontja még nem ismert.

A Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzeten áthaladó kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok, hogy a mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállítsák vele. Később a vasút a környék halastavainak szállítási feladatait is ellátta az akkoriban kb. 6 km hosszúságú vonalon. A Mesztegnyő és Nagyhomok között járó vagonokat ebben az időben még lovak vontatták, csak 1958-tól által át dízelmozdonyokra. Az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt pályán az 1960-as felújítás követően indult meg a személyszállítás. 

Ekkor még Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés települések lakosainak a kisvasút jelentette az egyetlen közlekedési eszközt. A 70-es évektől a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt egyre kisebb vonalon közlekedtek a mozdonyok. A Mesztegnyői vasút járműveit 2010-ben és 2013-ban felújították a turizmus fellendülése miatt, sőt két tanösvényt is létrehoztak a vasút Kakpusztai végállomásán.

Tanösvénytúrák: Tőzike tanösvény (2023)

A Tőzike tanösvény a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet egyik leglátványosabb szegletét járja be. 

A sétaút háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett halad hat kilométer hosszan. A tanösvény állomásait a fákra, vagy kövekre festett tőzike emblémák és számok jelzik, amelyekhez a kapcsolódó információkat a Duna Dráva Nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből tudhatjuk meg.


A tanösvény a Mesztegnyői kisvasút kakpusztai végállomásáról indul, de a vonatközlekedés már sajnos beszüntették a vonalon és így a sétaút magára lett hagyva.

A tanösvény adatai:

Táv: 6 km
Állomások: 8
Üzemeltető: DDNP
Füzet: van

Lencseni halastó (2023)


A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet északi határszélen található a Lencseni halastó, amely a környék egyik legjelentősebb állóvize. A vízfelület a „felrobbantott tóként” is szokták emlegetni, mert az itteni halastavak gátjait a II. világháborúban elpusztították. Napjainkban a helyreállított tó magánkezelésben van, és horgászvízként hasznosítják. De a tórendszer kedvelt turisztikai célpont, ugyanis a partán kanyarog a Tőzike tanösvény.

Erdei cserebogár (Melolontha hippocastani)

Az erdei cserebogár napfényes erdők és erdőszélek gyakori lakója. A cserebogár faj kb. 2,5 centiméter hosszúságú, farfedője rövid, háromszög alakú, szárnyfedői világosak és bordázott, előtora többnyire vörös.

Fehértói Páduai Szent Antal-kápolna (2023)



A Dél-dunántúli Kéktúra útvonal közelében egy homokdombon áll a Fehértói kápolna. 

Ma már csak az apró épület, egy kereszt és az elhagyott temető emlékeztet az egykor Nagybajomhoz tartozó településre. Az erdőben megbúvó kápolnát a Landor-család építettet 1927-ben, amelyet Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek fel.