Drótszőrű magyar vizsla (Canis lupus familiaris)


A drótszőrű magyar vizsla története igen csak rövid, csak a 1930-as éveiben tenyésztették ki a magyar vadászok. A faj nemesítésénél az volt a cél, hogy a nagy hideget jobban tűrő vadászkutyát hozzanak létre.
A lelendő gazdik számár fontos, hogy az állat mozgásigénye hatalmas, emiatt sűrűn sétáltatni kell, de remekül lehet vele kirándulni, vagy sportolni.

Tanösvénytúrák: Haraszthegyi tanösvény (2016)


A Csákvár fölé magasodó Haraszt-hegy a Vértes déli oldalában meredő sziklaletöréseinek egyike. 
Az itteni mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt táj igazi mediterrán hangulat ad a környéknek.

A területen fellehető "dolomitjelenségek" bemutatását egy tanösvény segíti, amelyet ősszel érdemes bejárni, hiszen ilyenkor virít a tűzvörösre színeződő cserszömörce.



A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 7
Üzemeltető: DINPI
Füzet: van

Oroszlánkő vár (Csáki vár) (2016)

„Árpád vezér innen (Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagyerdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak a németek otthagyott vértjeiről. Ez alatt az erdő alatt, a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája Csák sok idő múltán várat emelt.” (Anonymus: Gesta Hungarorum)

A Csák nemzetség itteni várát 1383-ban említik a feljegyzések először. A vár mindenfelől mély árokkal és sánccal volt körülvéve és miután a Rozgonyi és Török családok birtokába került a gesztesi vár tartozéka lett. 1543-ban, Esztergom és Fehérvár eleste után, a törökök a hozzá tartozó faluval együtt elpusztították.
Romjait Oroszlánytól délkeletre az Országos Kéktúra mentén lehet megtalálni.

Túra: Várgesztes körül (2016)

Le is út


„Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.”

(Petőfi Sándor)

























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Várgesztes (K+) - Bodzás-árok - Mátyás-kút (K) - Zsigmond-kő - Várgesztes (KL) - Gesztesi vár (S) - Várgesztes





Táv és szintemelkedés:

10,4 km/ 375 m









Szurokba ragadva

Gesztesi vár (2016)


A Vértes hegység erdei között, egy laposabb hegycsúcson bújik meg Gesztes vára. A vadászkastélyként működő épület a 15. századtól szolgál erődítményként, de később turista- és diákszállóként is üzemelt benne. 

A gesztesi uradalom első kővárát valószínűleg a 13. század végén emeltette a Csák nemzetség, birtokuk védelmére. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a vértesi vadászterületet álló erődöt és helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeltek. A 18. század elején a gazdátlan épületet a lakosság elkezdte bontani, sőt gróf Esterházy József földesúr a vár köveiből készítette el a majki kamalduli rendházat. 

forrás:studhist.blog.hu
A vár épségben maradt falai közé a Magyar Munkás Turista Egyesület 1932-ben menedékházat épített, de ez a háborúban elpusztult. 1960 és 1963 között a vár romjait feltárták és a helyreállítási munkák során turistaszállót alakítottak ki a várból. De ezt követően sajnos a patinás épület állagmegóvásra nem fordítottak kellő figyelmet, a várfal egyrésze leomlott, s ezért életveszélyesnek nyilvánították.

2014-ben a várat lekerítették és azóta már nem látogatható!

Mária szimbólumok (2016)


Szent Vendel és Szent Miklós római katolikus templom (2016)


A falu közepén álló eklektikus stílusú templom 1870-1872 között épült, gróf Esterházy Miklós emeltette Szent Miklós tiszteletére.