Fekete gólya (Ciconia nigra)

A fekete gólya hazánkban bárhol elfordul, de csak a folyókat kísérő erdőkben költ. 

A vizes élőhelyek kedvelő madár általában a sekély vízben kutat élelem után, ahol kisebb gerincesekre, és vízirovarokra vadászik.

A fekete gólya Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Nagy fészkesbogár (Cryptocephalus sericeus)

A nagy fészkesbogár hazánkban mindenütt előfordul, síkságon, dombvidéken és hegyvidéken is gyakori faj.

A bogarat általában különféle virágokon láthatjuk áprilistól egészen júliusig.

Enyingi-féle szélmalom (2021)

Az 1848-ban épült agrártörténeti műemlék utolsó tulajdonosa – aki azt még malomként használta - Enyingi István szélmolnár volt. A szélmalomban 1952-ig őröltek gabonát, ezután a modern darálókkal már nem tudta felvenni versenyt, ezért bezárták. A terület mostani gazdája szépen tartja karban az épületet és a hozzá tartozó tanyát, de a zsindelytetős szélmalom jelenleg már csak lakótoronyként funkcionál. A mellette lévő apró házakat tájházzá alakították át. 

A tanya központi épületében - amely egykoron a szélmolnár lakhelye volt - ma szépen felújított búbos kemence áll, mellette festett tulipános láda valamint hagyományos stílusú, de új fabútorok kaptak helyet.

Kérdés, hogy a hozzátartozó levendulamező, az úszómedence és a vintage-hangulat mennyire simul bele az autentikus Alföldi nyugalomba.

A Szatymazt Balástyával összekötő műút mentén találjuk az Enyingi-féle szélmalmot.

Huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata)

A huszonkétpettyes katica az leggyakoribb és a legnagyobb számban előforduló katicafajunk, amely az alacsony növényzetet kedveli. A katica a többi társával ellentétben nem levéltetvekkel táplálkozik, hanem a lisztharmat gombákat fogyasztja, ezért igen hasznos bogárnak számít.

Csonka törpepók (Episinus truncatus)

A csonka törpepók a síkvidéki pusztákon gyakori faj, de az alföldi kertekben sem ritka.

A felnőt példányokat májustól szeptemberig lehet látni, amelyek az egyszerű hálójukat a föld közelébe szövik.

Peremesfejű karolópók (Runcinia grammica)

A peremesfejű karolópók hazánkban tőzeges mocsarakban, láprétekben és száraz réteken él, de elfordul városi területeket is. A pókfaj nem sző hálót, hanem a földön vagy a növényeken vadászik.

Zöld légivadász/ fürge légivadász (Erythromma viridulum)

A zöld légivadász országszerte gyakori, kedveli a dús hínárnövényzettel fedett vizeket.

A zöld légivadász könnyen összetéveszthető a fürge légivadásszal, de az utóbbi inkább május-júniusban, míg a zöld társa június után repül.