Kopáncsi-puszta (2023)

A Csanádi puszták legészakibb része a Kopáncsi-puszta, amely egy klasszikus, száraz szikes pusztafolt. A területre jellemző még a fejlett padkás szikesek és szikerek. Emellett a Kopáncsi-puszta híres kékvércse fészkelőhely is, de a daru és récefélék vonulásában pihenőhelyként szolgál.

Montág-puszta (2024)

Természetvédelmi szempontból jelentős terület húzódik Nagyér és Ambrózfalva között, amelyre a Körös–Maros Nemzeti Park vigyáz. A ramsari területként számon tartott Montág-puszta lenagyobb részét egy nagy kiterjedésű időszakos mocsár, a Nagy-Zsombék foglalja el. A csapadékos években a vízzel borított területen ritka vízi és mocsár növények, állatok telepednek meg itt.

Királyhegyesi-puszta (2022)

A Maroshát egyik természeti vonzereje a Körös–Maros Nemzeti Park által 1989-ben védelem alá helyezett Csanádi-puszták. Az itteni füves vizenyős területek egy madárvonulási folyosó része, sőt az országban itt a legnagyobb a daruvonulás.

A Csanádi-puszták legdélebbi része a Királyhegyesi-puszta, amely változatos mikrodomborzati formákkal, és talajtípusokkal rendelkezik, ennek következtében sokszínű az itt megjelenő növényvilág is. A megmaradta nagyobb kiterjedésben szikes területek közé pedig fajgazdag löszpusztagyepek ékelődtek be. A Királyhegyesi-puszta a gazdag pókfaunájáról nevezetes, de jelentős túzok-, rétisas-, fecske-, egerészölyv-, vércse– és gyurgyalag populáció él itt.