Túra: Kohászok nyomában (2025)

„Van egy kék tó a fák alatt,

A partjára tettem a lábamat

 Egyik reggel megláttam a kacsámat ott,

Azóta szeretem a VASÁRNAPOT!”

(Kistehén Tánczenekar)

Zöld tó a fák alatt

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Lillafüred, Garadna vá. (K+) – Pisztráng Tanösvény –Turista emlékpark – Erdei halsütöde – Újmassa, Fazola-kohó – Tóparti-sétány – Hámori-tó – Lillafüred, Palotaszálló – Függőkert – Felső-Hámor, Kohászati Múzeum – katolikus templom – Hámori-szikla – Herman Ott síremléke – Diósgyőr, Tüzép

Táv és szintemelkedés:

16,8 km/ 479 m

---

Kohászok után kutatva

Gyöngyházfényű zöldaraszoló (Campaea margaritaria)

A gyöngyházfényű araszoló országszerte elterjedt faj, amely kedveli tölgyeseket, erdőszegélyeket és cserjéseket. A lepkefaj hernyói általában tölgy-fajokon táplálkoznak. A kifejlet egyedek pedig májustól szeptemberig repülnek.

Herman Ottó síremléke (2025)

A felsőhámori temetőben található a híres magyar természetkutató, Herman Ottó síremléke, amelyet 1979-ben avattak fel. A tudós hamvait végakaratának megfelelően a hámori temetőben édesapja mellé helyezték el. A síremlék egy mészkőből kifaragott haldokló sast ábrázolj, amelyet Varga Miklós készített.

Herman Ottó-barlang (2014)

A Herman Ottóról elnevezett mészkőbarlang a felsőhámori Puskaporosban (Hámori-szoros) található, közvetlenül a Szinva-patak mellett.

A barlangnak két bejárata van, a felső a Herman Ottó-kőfülke nevet viseli. A barlang és környéke fokozott védettség alatt áll, ugyanis fontos régészeti lelőhely, ahol vaskori kerámia-, csont- és kőanyagot találtak. 

A barlanghoz Bükk egyik legszebb szurdokában vezet az út, de ebben folyik a Szinva is. A vastagpados, ellenálló mészkőszurdok eredetileg szűkebb volt, de robbantással tágították ki a műút kiépítésekor.

Hámori-szikla (2025)

A Hámori-szikla a Bükk-hegységben található, és a Vadas Jenő műút egyik érdekes szikla képződménye.

A sziklaalakzat alja egy szurdokvölgyhöz hasonlít, hiszen a falak között ott folyik a Szinva. Ezeken a természeti képződményeken, 1972-ben kezdet meg a Bükki hegy- és sziklamászó egyesületek aktív tevékenységét, amely később az ország közkedvelt mászó-parkjává vált.

Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya templom (2025)

A Felsőhámorban található szép, palazsindelyes templom 1810-32 között igen lassú ütemben épült fel. 

Az építmény elődje a Szent Flóriánról nevezett régi fatemplom volt, amely a Szinva partján állott. Ez a templom azonban az évek során a nedvességtől elkorhadt, ezért lebontották. Az új, nagyobb kőtemplom építésének alapkövét Fischer érsek kezdeményezésére tették le, a régi istenházból csak a szilárdabb felépítésű sekrestyét tartották meg.

Nepomuki Szent János (2025)

A hámori Nepomuki Szent János copfstílusú kőszobra 1806-ban készült, és egy kis parkban áll.

A szobor egyébként egy másolat, az eredetije a mellete álló templomban található.

Szent István (2025)

A felsőhámori Szent István szobrot a király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban állították. A katolikus templom szomszédságában álló egész alakos, fehér kőszobor a borsodi Bindász Dezső mestermunkája.

Kohászati Múzeum (2025)

Miskolc Felsőhámor nevű városrészében található a Kohászati Múzeum, amely az egykori „Kancellária” barokk sílusú műemléképületében kapott helyet. Az egykori raktár-iroda mindkét emeletén állandó kiállítás tekinthető meg a vaskohászat fejlődéstörténetéről ókortól napjainkig. A kiállított anyag a tárgyakon, maketteken, diaporámákon kívül jelentős fotó és szakkönyv gyűjteményből áll. A miskolci Kohászati múzeum a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kötelékébe tartozó intézmény.

Palotaszálló (2025)

Lillafüred híres emblémája, az ország apraja és nagyja által ismert luxusszálló, a Palotaszálló.

A Hámori-tó szomszédságában álló palotát 1925 és 1929 között építettél, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Már akkoriban is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt a környék. A Palotaszálló megépítéséhez átfogó tereprendezésre is szükség volt szükség, amelyet Révay Ferenc erdőmérnök vezetett. Az építkezéskor felhalmozódott kőzetanyagból pedig a szálló függőkertjei készültek el, valamint a személyszállítás is ekkor indult meg a kisvasúton. A lillafüredi Palotaszálló napjainkban egyet jelent a luxusüdüléssel és wellnesses kényeztetéssel. A szálló szobáiba pedig behallatszik közelében levő Szinva patak vízesésének moraja. A középkori hangultra vágyó vendégek számára szálló étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakult, ahol a terem ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják.

Tóparti sétány (2025)

A smaragdzöld vizű Hámori-tó mentén egy hangulatos tóparti sétány húzódik, amely 1,5 kilométer hosszan kanyarog a déli oldalon. 

A Pávai Vajna Ferenc nevét viseli sétaút mentén információs táblák is találhatóak. Az Északerdő Zrt. által kihelyezett állomások a Bükk-hegység és Hámor-tó természeti értékeit mutatják be.

Őskohó, Massa Múzeum és műszaki skanzen (2025)

A Garadna-völgyben a kisvasút sínjei mentén áll egy hatalmas kőből készült építmény, amely a terjedelmes méretei alapján lehetne egy piramis vagy erőd tornya. De az gigászi építmény hajdanán egy vasércfinomító kültéri kohó volt, amelyet Ómassáról helyeztek át ide a festői szépségű patak partjára.

Fazola Henrik helyi híres vasrácskészítő (Fazola kapu, Eger) mester 1770-ben építette az első vasműveket a Hámori térség gazdag bányáira alapozva. Ómassán végül is csak nem fél évszázadon keresztül üzemelt az itt található kohó, amely napjainkra műemléki védettség alá került, de alkalmaként még felfűtik, és bemutató kohászatot végeznek benne. Az ipartörténeti műemléknél a lillafüredi kisvasutak megállnak, így minden egyes részlegét be lehet, sőt érdemes is barangolni.

A kohó tőszomszédságában található a Massa Múzeumm, amely a Diósgyőr-hámori Vasmű százéves történelmét tárja elénk eredeti dokumentumok valamint kiállított vasgyártásra használt szerszámok formájában. Ezen kívül vasgyártelep és technológiai berendezések modelljei, illetve makettjei szemlélhető még itt meg. A patak túloldalán a betonút mellett még található egy ipartörténeti skanzen is, ahol a vaskohászatban a használat gépek és berendezések láthatóak.

Lillafüredi pisztrángtelep és erdei halsütöde (2025)

A magyar gasztronómia egyik titokzatos és híres fogása a lillafüredi pisztráng, amelyet 1906 után kezdtek el tenyészteni a Hámori-tóban és Garadna-patakban, Herman Ottó javaslatára. 

A Magyar Királyi Erdőigazgatóság 1932-ben kezdte meg kiépíteni a patak meder mellett a négy tóból álló halastó rendszert. S így már szabályozott körülmények között tudták előállítani a fenséges ízű halat. A tenyésztelepnek 1983 óta minden évben sikerült stabil növekedést produkálni az értékesítés minden területén. Az erdei halsütődében pedig a főszezonban a királyi fogást megvásárolni és fogyasztani is egyaránt lehet.

Helyiipari-forrás (2025)

Az MHTE (Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület) a Bükk-hegység szívében, Közép-Garadnán a 70-es évek elején igen sok munkával foglaltak egy forrást. E forrás köré később pihenőt, kulcsosházat és egy Turista Emlékparkot létesítettek.

Turista emlékpark (2025)

A Bükk-hegység egyik kevésbé látogatott részén, a Helyiipari-forrás szomszédságában alakították ki Ferenczi Lajos által megálmodott emlékparkot. Később a Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület kulcsosházat is építtetett ide. 1984-ben avatták fel az első emlékműveket, amelyet később még öt követett, ezeket a magyar turizmus nagyatyainak a domborművei díszítik. A turista emlékpark „lakói”: Dr. Téry Ödön, Kühne Adolf, Dr. Hanák Kolos, Dr. Zsigmondy Emil, Lendeczky László és Ferenczi Lajos.

Panösvénytúrák: Pisztráng Tanösvény (2025)

A "hallal" jelzett tanösvény a LÁEV garadnai végállomásáról indul, és a Turista emlékparkot érintve az erdei halsütődénél ér véget. Séta közben a tájékozódó táblák segítségével megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás fontosságával, és ha szerencsék van akkor testközelből a hegység vadállományával is.

A tanösvény adatai

Táv: 3 km

Állomások: 9

Üzemeltető: BNPI

Füzet: van

Lillafüredi Állami Erdei Vasút és Ökoturisztikai centrum (2025)

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút pályája Miskolctól (Dorottya utca) egészen a Bükk-hegység szívén, a Garadna-völgyön keresztül vezet át. A vasút Magyarország egyik legszebb és legnépszerűbb erdei vasútvonala.

Az erdei vasútat 1920-ban készült el, és eleinte a Bükk-hegység erdőinek fáit szállították vele. A személyszállítás csak 4 évvel később kezdődött meg, amikor a Palota Szálló megépítették. Az azóta eltelt években a Lillafüred jelentős turisztikai célponttá vált, ugyanis az erdei vasút nyomvonalát meredek hegyoldalak és különleges völgyhidak, alagutakat színesítik, egészen a Garadnáig. A vasút különlegessége, hogy a télen az Mk48-as mozdony egy Mikulás szerelvényt húz maga után. A kisvasút egykoron több mellékszárnnyallal rendelkezett, de ezeket a forgalom csökkenése és a sínlopások megszaporodása miatt felszedték.

Lillafüred régi várótermében pedig egy a Magyarország kisvasútjaival foglakozó kiállítás is látható.

Garadnai kisvasút állomás és Erdészeti Gyűjtemény (2025)

A lillafüredi kisvasút végállomásánál található az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti vonatkozású kiállítása, amely első terme a „Lásd az erdőt” nevet kapta és itt az erdőgazdálkodás történelmébe pillanthatunk be. A következő a „Halld az erdőt”, ahol állatpreparátum gyűjtemény kapott helyet (Az itt bemutatott állatok hangját is hallhatják az érdeklődők). A „Tapintsd az erdőt” az az utolsó helyiségben különböző erdészeti tárgyakat lehet megtapogathatni.

A múzeum mellett található még itt egy különleges játszótér, de a végállomás a Pisztráng tanösvény kiindulópontja is.

Diósgyőri Papírgyár és Múzeum (2025)

A diósgyőri papírgyár története a 17. századra nyúlik vissza, amelyet egy Közép-Kelet-Európában egyedülálló Papíripari Múzeum mutat be a gyár történelmi ereklyéi segítségével.

Az ország egyetlen bankjegy- és biztonságipapír-gyártó vállalatának elődjét Martinyi Sámuel 1782-ben alapította Diósgyőrben. A miskolci üzemet Fiedler Károly kassai kereskedő virágoztatta fel, aki az 1846-os ipari kiállításon ezüstérmet nyert a papírgyár termékeivel, és ezzel megteremtette szakmai tekintélyét az iparágban. A Diósgyőri Papírgyár Rt napjainkban Magyarország ipari életének fontos részét képezi, hiszen európai szintű biztonsági papírokat is képes gyártani.

A Papíripari Múzeum 1982-ben nyitotta meg kapuit a látogatóknak, ahol papírgyár nagy múltú történetével és hagyományaival ismerkedhetünk meg. A kiállítás eredeti tárgyakkal és dokumentumokkal ,és egy XVIII. századi mintára berendezett papírmerítő műhellyel várja az érdeklődőket.

Apátsági Gyalog Ösvény (2025)

Az „Apátsági Gyalog Ösvény” a bélapátfalvai temetőtől az 1232-ben alapított Ciszterci Apátság főbejáratához vezet. Az 500 méteres sétaút a Kecső-patak mellett halad, és az út mentén a települést bemutató tájékoztató táblák is találhatóak.

Egérszínű darázscincér (Xylotrechus rusticus)

Az egérszínű darázscincér hazánk minden területén elterjedt, és gyakori faj. A darázscincér általában június-júliusban jelenik meg a napfénynek kitett fákon. A bogár lárvája főleg száradó vagy beteg fákban él.